Melyik nagyhatalom törhet világuralomra a mesterséges intelligencia segítségével?

AI

Egyes elemzők szerint az Egyesült Államok vesztésre áll a globális vezető szerepért folytatott harc mesterséges intelligenciát érintő területén – áll a Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 kiadványában, amelyben a következő kérdésre keresték a választ: Hogyan készülnek a nagyhatalmak a Mesterséges Intelligencia (MI) növekvő szerepére?

Amerika késésben

A kínaiaknak nyilvánosan elismert és pénzügyileg támogatott elköteleződésük van az MI irányába, amerikai források szerint Peking már 2017-ben 12 milliárd dollárt költött a területen, ami idén a 70 milliárdot is elérheti.

Négyesi Imre, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tanszékvezető docense írja, hogy az ázsiai óriással szemben Washington néhány lépéssel hátrébb járhat, de a folyamat mozgásban van.

A képviselőház információs technológiákért felelős albizottsága szorgalmazza, hogy minden állam dolgozzon ki saját MI-stratégiát hozzárendelt pénzügyi intézkedésekkel. Sőt, néhány elemző a bevándorlást és a vízumigénylést is megkönnyítené a technológia szakértői számára.

A Pentagon hivatalos álláspontja szerint az MI segítségével lehet megőrizni hosszú távon a békét és a stabilitást. A 2018-as nemzeti védelmi stratégia a fejlődő technológiák azon csoportja közé sorolja az MI-t, amely megváltoztatja a háború jellegét és kihívást jelent a fennálló háborús elvekre.

Létrehoztak egy új kutatóközpontot, ez az Intelligence Advanced Research Projects Acivity, ami alá tartozik az MI-hez kapcsolódó kutatási-fejlesztési témák vezetése, valamint megalapították az USA Védelmi Minisztériumának Mesterséges Intelligencia Központ Kiválósági Központját (JAIC) is, amely az MI alkalmazásával foglalkozik a haderőn belül.

Szintén kormányzati álláspont, hogy kiemelt területként kell kezelni a hatékony megoldásokat az MI és az ember együttműködésének optimalizálására, de hangsúlyos a biztonságtudatos és etikai megközelítés a nemzetbiztonság védelme érdekében.

Kína elkötelezte magát

Terv az újgenerációs mesterséges intelligencia fejlesztésére – ez volt a címe annak a dokumentumnak, amellyel a kínai Államtanács 2017 júliusában az MI területén zajló kutatásokat és fejlesztéseket országos szintű prioritássá emelte – írja a tanulmányban Salát Gergely sinológus.

Azóta Hszi Csin-ping több beszédében is a nemzeti célok közé sorolta a nagyhatalommá válást, ehhez dátumokat is rendeltek

  • 2020: Kínának a világ egyik legfejlettebb MI technológiájával kell rendelkeznie
  • 2025: egyes területeken világelsővé válás, áttörések az MI-elméletben
  • 2030: a világ vezető hatalmává emelkedni MI-elméletben, technológiában és alkalmazásban

A célok megvalósítása érdekében létrehozták az MI Terv Végrehajtásáért Felelős Irodát és az MI Stratégiai Tanácsadó Testületet, ezek mellett megszületett a Hároméves akcióterv az újgenerációs MI ipar fejlesztésére című dokumentum is.

Peking azt is egyértelművé tette, hogy kettős, civil- és katonai felhasználásra törekednek, a fejlesztések többségét állami-magán együttműködéssel hajtanák végre.

Salát szerint a kínai elképzeléseknek van alapjuk:

  • a fejlesztéseket segítheti a priorizáló szabályozási és támogatási környezet, ha a kínai állam kiemel egy területet és a hivatalnokok előléptetésének feltételéül szabja a jó teljesítményt, akkor a helyi vezetők arra a területre összpontosítják az erőforrásaikat – ez történik most
  • szükség van MI szakemberekre, de az igazán kiemelkedő sztárkutatók közül sokkal többen dolgoznak Amerikában, viszont a deep learning-áttörés óta az előrelépést nem a nagy felfedezések jelentik, hanem az MI-t felhasználó aprómunka, amihez másodvonalbeli szakemberek is elegendők
  • olyan befektetőkre van szükség, akik felismerik a terület jelentőségét és hajlandók költeni, ez Kínában rendelkezésre áll
  • szükség van annyi adatra, amely a deep learning megoldásoknak értelmet ad, Kína a világ első számú adatelőállítája, a neten aktív, 800 milliós kínai városi lakosság mindennapi tevékenységéről szinte mindent tudnak és az adatok digitális formában, valós időben rendelkezésre állnak
Salát végkövetkeztetése az, hogy a 2030-as kínai abszolút MI-dominancia elérése leginkább nem Pekingen, hanem a versenytársakon múlik.

Európa szabályoz

Gulyás László szerint, aki az EIT Digital igazgatója, az 1956 óta tartó MI-fejlesztések negyedik-ötödik nagyobb hullámánál tartunk, de ezúttal a nyugati világban a finanszírozásban jelentős szerepet játszik a magánszektor. A hajtóerőt nem egy előzmény nélküli újítás, hanem a soha nem látott mennyiségű elektronikus adat jelenti.

Ma már nem megadják az adatot, hanem gyűjtik, nem űrlapok vannak, hanem a telefonunk, a számítógépünk, a net, de sokszor a használt járműveink és a háztartási berendezések is adatokat szolgáltatnak.

Gulyás László szerint az adatvagyonért folytatott elsőkörös háborút Európa elvesztette, a nagy technológiai szolgáltatók, például keresők, operációs rendszer-fejlesztők, online piacterek, közösségi médiafelületek mind amerikai vagy ázsiai vállalatok.

Az EU 2018-ban közzétette MI-stratégiáját és nemzetállami szinten is látható mozgolódás, például megjelent a magyar MI Koalíció MI Akcióterve is, de ez valószínűleg kevés. Az európai Egységes Digitális Piac még csak törekvés, az MI megoldások jelenlegi alapja pedig a tömeges adatfelhasználás.

Ahol Európa kezdeményező szerepben van, az az innováció társadalmi felhasználásának másik dimenziója. Ezt úgy kell értelmezni, hogy amikor elterjedtek az autók, szükség volt a KRESZ megalkotására, vagy a villamosáramot használó gépek miatt az érintésvédelmi szabályokra.

Az EU több fontos kérdésben első globális szabályozóként lépett fel, ilyen többek között a GDPR. Ursula von der Leyen Bizottságának programjában prioritásként szerepel Európa digitális versenyképessége, ami hozhat további intézkedéseket.

A GDPR-ról Kulcsár Zoltánnal, a PPOS (Privacy Policy Online Services) adatvédelmi szakjogászával beszélgettünk:

Mennyire vigyázunk a személyes adatainkra?

Mi az a GDPR?A GDPR egy új uniós adatvédelmi jogszabály, ami az Európai Unió összes tagállamára nézve kötelezően alkalmazandó, közvetlen hatályossággal. Nem egy irányelv, amit még át kell ültetnie a magyar jogalkotónak, hanem az összes tagállamban alkalmazható anélkül, hogy a helyi jogrendbe beillesztenék.Mi számít személyes adatnak a GDPR alapján?

Az EB már korábban is elfogadott egy MI-stratégiát, ebben az európai MI kutatóközpontok összekötését célozzák, és az alkalmazások elterjesztését a kulcsfontosságú iparágakban. Hangsúlyos a foglalkoztatás és oktatás, valamint a jogi-etikai szempontok is a megbízható mesterséges intelligencia szabályainak meghatározásában.

Ororszország elsősorban a védelmi területre koncentrál

Vlagyimir Putyin 2019. október 11-én rendeletben fogadta el az MI fejlesztéséről szóló nemzeti stratégiát a 2030-ig terjedő időszakra – írja Ilyash György, a KKI kutatója. A Digitális Gazdaság programból közvetlenül az MI-re 6,2 milliárd dollárt szánnak. Az egyik kiemelt elem a megfelelő jogi környezet létrehozása. Ezen kívül az orosz szuverén alap kétmilliárd dollárt von be a területre külföldi partnerektől, amit közel húsz orosz cégbe fektetnek.

Putyin tisztában van a terület fontosságával, megfogalmazása szerint

az, aki ezen a téren vezetővé válik, a világ uralkodója lesz.

Az elemzések többsége szerint az orosz MI-fejlesztések jelentős része a védelmi szektorhoz kötődik. A védelmi minisztérium egy MI-rendezvény után tízpontos javaslatcsomagot tett közzé a honlapján, amiben többek között a versenytársak monitorozása és az MI-alapú hadgyakorlatok szervezése áll.

Ezek mellett már működik az ERA katonai innovációs technopolisz, ezt több mint kétezer kutatóra tervezték, egyik prioritása az MI-fejlesztések. Néhány szakértő szerint Oroszország már alkalmazott MI technológiát a közösségi média felületeken és a szíriai hadműveletek során is. Ilyash szerint az orosz erőfeszítések szerénynek tűnnek az Egyesült Államok és Kína tevékenysége mellett a területen, de nem érdemes lebecsülni ezeket.