Ma lejár a határidő: 20 évvel a tiszai ciánszennyezés után újraindulhat a termelés Verespatakon

Tiszai ciánszennyezés
Tiszai ciánszennyezés
MTI

Szinte napra pontosan a tiszai ciánszennyezés 20. évfordulóján (2000. január 30-án, 22 órakor következett be a katasztrófa a nagybányai Aurul bányavállalatnál: 100 ezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz szabadult ki a tározóból, és becslések szerint csak a Tiszában 1240 tonna hal pusztult el) figyelemfelkeltő tüntetésre készülnek Budapesten Verespatak védelmében. Ugyanis most úgy áll a helyzet, hogy az Orban-kormány mégsem fogja felterjeszteni Verespatakot az UNESCO világörökségi listájára, és ha ez nem történik meg, akkor a területen ismételten megkezdődhet a cianidos kitermelés

Január 31-én, azaz a mai napon jár le a határideje annak, amíg Bukarest kérhetné a védetté nyilvánítási eljárás folytatását. Ahogy arról beszámoltunk, még a szocialista román kormány függesztette fel az UNESCO-nál megkezdett folyamatot, ugyanis időközben a Világbanknál a kanadai beruházó, a Gabriel Resources 4,4 milliárd dollár értékben kezdeményezett peres eljárást keleti szomszédunkkal szemben. A szabadkereskedelmi egyezményekben lefektetett állam-befektető vitarendezési mechanizmus (ISDS) keretében ugyanis lehet perelni a nemzetállamokat az elmaradt profit címén is. 

(Zárójelben tegyük hozzá: hiába a károkozás, és a Magyarország által bejelentett 29,3 milliárd forintos kárigény, a ciánszennyezésért felelős ausztrál-román vegyesvállalat, az Aurul megúszta anélkül, hogy egyetlen fillér kártérítést kellett volna  fizetnie hazánknak - ennyit az offshore bíróságok demokratikus intézményéről.)

Bár az új kormányfő, Ludovic Orban szavak szintjén korábban támogatta a védettség megszerzését, eddig még sem tett ennek érdekében semmit. Sőt, a kulturális minisztere, Bogdan Gheorghiu hétfőn kifejtette: az UNESCO-nál az eljárását minden bizonnyal újból kell kezdeni és a kormánynak kell eldöntenie majd, hogy mikor lesz ismét alkalmas ennek a kérdésnek a napirendre tűzése.

"Elfogadhatatlan, hogy miközben a nemzetek feletti vállatok büntetlenül megúszhatják a nagybányai ciánszennyezést és hasonló környezetpusztító tevékenységeiket, a különféle szabadkereskedelmi és befektetési egyezményekben elbújtatott rendszert kihasználva beperelhetnek kormányokat és milliárdokat húzhatnak ki az adófizetők zsebéből. Ezt a torz rendszert egyszer- s mindenkorra fel kell számolni"

– fogalmazott még a tegnapi évfordulón Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) ügyvezető elnöke.

Az MTVSZ, a Védegylet, az AHANG, a Fenntarthatóság Felé Egyesület ezért a mai napra figyelemfelhívó akciót szervez a román nagykövetség elé.

Egyébként a romániai civil társadalom is fontosnak tartja Verespatak ügyét, és az elmúlt napokban világosan kinyilvánította, hogy sürgős, érdemi lépéseket vár a világörökséggé nyilvánítás kapcsán a kormánytól. A romániai építész kamara nyílt levélben kérte ugyanerre a kormányt. Az elmúlt napokban pedig 12 ezer ember fordult levélben az illetékes miniszterekhez, sőt, tegnap este tüntetés is volt Bukarestben.

"Sajnálatos, hogy húsz évvel a nagybányai ciánszennyezés után Verespatak ügye még nem oldódott meg, és ma a nagybányai ciánszennyezés évfordulóján is ezzel a témával kell foglalkoznunk"

– mondta Fidrich Róbert, a Fenntarthatóság Felé Egyesület programfelelőse.