Miért ostromolják az Egyesült Államokat a latino migránsok?

Mexikó

Egyszerű a válasz: a jobb élet miatt. Azonban nem Pakisztán sivatagos vidékein élő emberekből van szó, ahol a népességrobbanás és a háborúk keserítik meg az életüket, hanem olyan trópusi paradicsomnak gondolt területekről, ahová a tehetősebb európaiak nyaralni járnak, és elképzeléseink szerint a dús erdők és mezők ontják magukból jobbnál jobb terméseket.

És persze még fűtési szezon se nagyon van.

A brit Guardian riportja megmutatja Guatemala esetében a migráció felszínét és számait. A 15 milliós országban tavaly 15 ezer akut alultápláltságot regisztráltak az öt évnél fiatalabb gyermekek között, ez 2018-as képest 24 százalékos emelkedést jelent. Ennek konkrét oka az aszály, ami nemcsak Guatemalát, hanem El Salvadort, Hondurast és Nicaraguát is érinti. Ezekben az országokban a lakosság egyharmada gazdálkodik, már amikor tud. Az évszakok ugyanis  – amelyekből az ország magasabban fekvő területein kettő van – egyre kiszámíthatatlanabbul váltják egymást, így történhetett, hogy a legalapvetőbb élelmiszernek számító kukorica termésének 80 százaléka elveszett.

Ennek oka természetesen a klímaváltozás, ráadásul óriási területet érint: az úgynevezett Száraz Folyosóhoz ma már hozzászámolják  El Salvadort, Hondurast és Guatemalán területének nagyjából felét.

Ugyanakkor nem csak az aszály az oka az elvándorlásnak. A politikailag instabil országokban a politikai kultúra szerves része a korrupció és az erőszak, valamint a mindennapok része a bűnözés. Tavaly 265 ezren keltek útnak, és indultak az Egyesült Államok felé, ám a Világbank becslése szerint körülbelül 3,6 millióan tervezik a költözést. Jari Dixon hondurasi képviselő a Le Monde-nak nyilatkozva azt mondta, hogy

a menekültek nem az amerikai álom, hanem a hondurasi rémálom miatt indulnak el.

Az Egyesült Államok határvédelmi hatóságai szerint 2010-től 2016-ig megnyolcszorozódott a déli határon megjelenő illegális bevándorlók száma.

Ezt erősíti meg a közbiztonság állapota, pontosabban inkább annak hiánya. A bűnügyi statisztikák szerint a világ 50 legveszélyesebb városa közül 15 Mexikóban található (sőt, az első hat város, a venezuelai Caracas kivételével, is mind mexikói). A legveszélyesebb város a gyilkosságok egy főre vetített száma alapján a Tijuana, a második pedig a népszerű turisztikai úticél, Acapulco. De előkelő helyen van Jamaica fővárosa, Kingston, El Salvador, a hondurasi San Pedro Sula és Guatemala City is. Magyarul nem kizárólag az élelmezési kérdések játszanak szerepet a közép-amerikai migrációban, hanem a közbiztonság is. Nyilván nem sok szülő akarja a gyermekeit felnevelni Tijuanában, ahol 100 ezer lakosra évente 138 gyilkosság jut. 

Az Egyesült Államokba eljutott emberek tovább ösztönzik a migrációt, hiszen maguk után hívják családtagjaikat és így már könnyebben tudják finanszírozni is a költségeket, amit sokan kölcsönből fedeznek. Ha pedig elkapják őket, hamarosan újra próbálkoznak majd, mert a súlyos adósságtól való megszabadulásra más esélyt nem látnak, csak azt, ha eljutnak az Egyesült Államokba és ott munkába állnak – derül ki a Világélelmezési Program tanulmányából.

Összességében látható, hogy a migráció háttere nagyon összetett és összefüggő. A gazdasági okok közül kiemelhetők az alacsony bérek, és a magas munkanélküliség, a természetiek közül pedig az időjárás szélsőségessége, a termőföld eróziója, végül pedig a kiterjedt erőszak. A Világbank előrejelzése szerin 2050-ig Közép- és Dél-Amerika országaiból 10,6 millió „klímamigráns” indul el. 

A politikusok felelőssége nem csak a közbiztonság miatt merül fel, hiszen egy állam vezetésének az is a feladata, hogy gondoskodjon polgárairól, és olyan gazdasági környeztet teremtsen, amely képes megőrizni és helyben tartani a lakosságot, vagy annak nagyobbik részét. A szárazság és az extrém időjárás óriási probléma, de a hatásait lehet enyhíteni. A neokolonalizmus hatásai is okozhatják a magas munkanélküliséget és az alacsony fizetéseket. Ez egyrészt a közép-amerikai államok vezetőinek felelőssége, másrészt azoké a sok esetben Egyesül Államokból induló cégeké, amelyek a minél magasabb profit érdekében gyarmatosítják ezeket az államokat. Kérdés, hogy akarnak-e, és képesek-e tenni valamit ezek az államok a problémák gyökerével, vagy csak a tüneteket kezelik?