Ki fizesse meg a klímaválság költségeit? A februári viharkár elérte a 3 milliárd forintot

vihar
Tűzoltók dolgoznak az orosházi vásárcsarnoknál 2020. február 11-én. A hajnali viharos szél ismét letépte az épület csaknem teljes tetőszerkezetét.
MTI/Rosta Tibor

A korábban becsültnél is jóval magasabbak a februári viharkárok, csak a lakásbiztosításokra már átutalt vagy folyamatban lévő kifizetések összege meghaladja a kétmilliárd forintot, amit tovább növelnek az ipari létesítményekben bekövetkezett károk - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) hétfőn az MTI-vel.

Hogy ki állja majd a klímavédelem költségeit, ebben a cikkünkben írtunk.

A szövetség tájékoztatása szerint a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó bejelentések száma meghaladja a harminckétezret. Ennek kapcsán a biztosítók csaknem 2,2 milliárd forintot fizettek már ki, illetve különítettek el kárrendezésre. Ehhez jön még az ipari létesítményekből és közintézményekből érkezett csaknem kétezer bejelentés, illetve a 750 millió forintot meghaladó kárösszeg. Így összesen a februári viharszámla csaknem eléri a hárommilliárd forintot - jelezte a Mabisz.

Különösen február első hetének viharai bizonyultak nagyon erősnek, a múlt heti gyorsbecsléseket jóval meghaladták, csaknem megkettőzték a tényleges adatok.

Az elmúlt tíz évben nem volt ilyen időjárás februárban, az elmúlt évek júniusi viharaihoz mérhető az utolsó téli hónap ciklonjainak pusztítása - írta közleményében a biztosítók szövetsége.

Hagyományosan a május-augusztusi időszak számít a viharszezonnak, és a Mabisz az elmúlt évtizedben ennek a négy hónapnak az adatait szokta összegezni. Az elmúlt tíz évben a nyári időszakban összesen 1,25 millió káresetet regisztráltak a biztosítók, több mint 86 milliárd forint értékben. A tavalyi május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult csaknem százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán. Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás miatt az ipari létesítményekben, közintézményekben keletkezett rongálódások.

Egy évvel korábban, 2018-ban ennél kisebb volt a végösszeg, de például a 2010-es nyári időszakban 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók - idézte fel a Mabisz.

A biztosítók arra kérik az ügyfeleket, hogy a viharok által okozott károk keletkezése után minél előbb tegyék meg bejelentésüket. A kárszemléig - amelyet a társaságok a bejelentést követően néhány napon belül igyekeznek elvégezni - csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzék el, és lehetőleg készítsenek mindenről fényképfelvételeket.

A szövetség kiemelte azt is, hogy az összesítésnél jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, mert nagyjából minden negyedik ingatlan nincs biztosítva, bár a piacon tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért is elérhetőek.