A kormánylap 15 éves kérdésére baromi egyszerű válaszolni - avagy, miért én fizessek mások helyett?

A kormánylap 15 éves kérdésére baromi egyszerű válaszolni - avagy, miért én fizessek mások helyett?

"A tétlenségért talán még nagyobb árat kell majd fizetnünk."

A Magyar Nemzet ma azzal a nagy kérdéssel nyitott, hogy

"ki állja majd a klímavédelem költségeit",

ugyanis Orbán Viktor az EU-csúcs kapcsán leszögezte:

"nem engedhetjük meg a brüsszeli bürokratáknak azt, hogy a szegény emberekkel és a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit".

Lengyelország kivételével minden EU -tagállam beállt a karbonsemlegesség mögé

Az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodásra jutottak annak érdekében, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon - közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően péntek hajnalban. Charles Michel Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, az Európai Tanács hosszú vita után jutott megállapodásra abban a fontos kérdésben, hogy Európa a világ első teljesen karbonsemleges kontinensévé váljon.

Az ilyen nyílt demagógiával szembetalálkozva mindig eszembe jut a 2004-es (15 éves - innen jött a cím is) Holnapután (Roland Emmerich: The day after tomorrow) című film, ami szintén a lehető legegyszerűbben próbálja bemutatni ennek a torz gondolkodásnak az ellentmondásait. Még arra is ügyeltek, hogy egy klasszikus republikánus-kinézetű Becker (Kenneth Welsh) alelnökkel mondassák ki a gazdasági lobbi állsápontját:

"És ki fizet majd a kiotói megállapodásért? Ez a világgazdaságának több százmilliárd dollárjába kerül".

Amire a "tudomány" válasza a film szerint ez volt:

"Tisztelettel megjegyzem, alelnök úr, hogy a tétlenségért talán még nagyobb árat kell majd fizetnünk".

Persze, ez csak egy kitaláció, hiszen azóta egyszer sem pusztult el New York City (holott tavaly év elején több brutális hideghullám és hóvihar is lecsapott a keleti partvidékre), ugyanakkor a valóságban már így is sokat kellett fizetnie az európai/magyar adófizetőknek a klímaváltozás/klímavédelem okán. 

Erre egyébként elég felütni a Magyar Távirati Irodát, egy felületes, néhány perces keresés is elég (keresőszavak: vihar, aszály, mezőgazdaság), és ilyen hírek kerülnek elénk.

Augusztus 9-én Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke azt közölte a szilvatermés kapcsán, hogy fajtánként és termesztő-körzetenként jelentősek az eltérések idén az időjárási viszontagságok miatt: a termésnek nem kedvezett a rendkívül aszályos és éjszakai fagyos tavasz, majd a hűvös, csapadékos május sem, amelynek következtében júniusban erős gyümölcshullást tapasztaltak. A júniusi vihar- és jégkárok további - főleg minőségi - kárt okoztak a termésben. A tavaszi fagy és a viharkárok által erősebben sújtott észak-keleti országrész egyes termesztőkörzeteiben az országos átlagnál gyengébb a termés.

Ugyan ő július 19-én erről beszélt: az idén a szélsőséges időjárás miatt várhatóan 450 ezer tonna lesz az almatermés, amely a tavalyi mennyiség fele, a tízéves átlagtermésnél mintegy 25 százalékkal alacsonyabb, ezért az átlagosnál magasabb árakra lehet számítani. Jelentős terméskiesést okozott a szélsőséges időjárás is. Június 27-én a tavaszi fagykárokkal egyébként is sújtott, a magyar almatermő terület felét adó észak-keleti országrészben egy extrém erejű zivatarlánc jelentős vihar- és jégkárokat okozott - tette hozzá.

A júniusi vihar kapcsán a biztosító társaságok is megszólaltak. A viharkárok csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében meghaladták az egymilliárd forintot.

A magyar biztosítók már látják a klímaváltozás hatásait

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból is kiderül - ez sem egy sima vihar volt: mind területileg, mind időben szokatlanul koncentráltan jelentkezett a csapadék. A káresemények 75-80 százaléka a fővárosban történt, 15 százaléka Pest megyében, és mindössze 5-10 százalékuk az ország többi területén.

Tendencia

Érdekes megemlíteni, hogy nem kiugró már ez az összeg: 2018. június 1-15. közötti időszakban a biztosítókhoz 18 500 bejelentés érkezett, ezek nyomán a kárigények becsült összegei megközelítették a 2 milliárd forintot. Az elmúlt évben egyébként a társaságok a május-augusztus közötti, a tapasztalatok szerint kiemelten viharos időszakban összesen mintegy 3,2 milliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására.

A Mabisz azt közölte: a biztosítói adatoknál jóval több kárt okozhattak a viharok a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással - nyilván a szegények emberek (by Orbán Viktor). Az Aegon Magyarország a vihar után 11 000 meteorológiai kár bejelentését várta a három leginkább viharos nap együttes hatását 730 millió forintra becsülte.

Július 1-jén a jobbikos Gyüre Csaba kérdésére Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára
a parlamentben elismerte, az említett vihar után

1472 bejelentés érkezett a katasztrófavédelemhez, 59 500 fogyasztói hely maradt áram nélkül, 32 településen a mobiltelefon-bázisállomások váltak működésképtelenné. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 80 településen 2414 épület károsodott, ebből hetven közintézmény. Közölte, a vis maior károkat igyekeznek soron kívül elbírálni és arra törekszenek, szeptember 1-jére az iskolákat és az óvodákat helyreállítsák. (Csakhogy értsük, ez a mi, adófiezők pénze... - a szerk.).

Szintén állami pénzekről beszélt Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára is június 19-én.

"a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben (mkr) 2012. és 2018. között kifizetett kárenyhítő juttatás 43,3 százalékát aszálykárra fizették ki. A kárenyhítési rendszerben eddig közel 130 ezer hektár területet jelentettek aszálykárosnak, 8200 hektárt pedig belvízkárosultnak, mintegy 2300 hektárra jeleztek felhőszakadás kárt a termelők."

A velünk élő klímaválságra jellemző az a levelezés is, amely Jakap Péter (Jobbik) és Nagy István agrárminiszter között zajlott idén szeptemberben. A tárcavezető elismerte, a tavalyi és idei európai szárazság betett a kontinens zöldségpiacának, a burgonya és más zöldségfélék terméshozama jelentősen csökkent, az árak pont ezért emelkedtek.

"Magyarországon az éghajlat melegedésével, szárazabbá válásával csökkent a termőterület, és így a termés mennyisége. Ezért importra is szorultunk burgonyából".

Ezért  2030-ig évente 17 milliárd forintnyi összeget fognak fordítani a termőterület csökkenésének megállítására, valamint a hozam- és a termésmennyiség növelése érdekében.

Na, de ki állja majd ennek a költségét? Én?! Mi közöm hozzá?