Szombaton választ Szlovákia: lesz magyar párt Pozsonyban?

Szlovákia

Szombaton tartják Szlovákia történetének nyolcadik parlamenti választását. A Fico-kormány bukását az olasz maffiával való egybefonódás és az ezt leleplező újságíró meggyilkolása okozta. Nagy a tét: hatalomban marad-e Robert Fico, vagy bukik. Magyar szempontból pedig történelmi fontosságú, hogy lesz-e magyar párt a pozsonyi törvényhozásban. Habár Robert Fico, a baloldali Smer vezetője lemondott kormányfői tisztségéről az újságíró-gyilkosság után, a legerősebb parlamenti párt elnökeként továbbra is jelentős befolyása van a kormányra. A kabinet összetétele is pikáns, ugyanis a baloldali párt szövetséget kötött a korábban Ján Slota által vezetett Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) és a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárttal. Fico után Peter Pellegrini lett a miniszterelnök, de a kormány tagjai nagyrészt ugyanazok maradtak.

Ami biztos: sok párt lesz a parlamentben

A botrány ellenére még mindig a Smer a legnépszerűbb párt, de lassan beéri az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O'LANO) nevű jobboldali csapat. Utóbbinak vezetője Igor Matovic, aki híres az összeférhetetlenségéről és populista módszereiről. Ezért sokan nem is tartják alkalmas, integráló vezetőnek. Mindkét párt 17 százalékos támogatottság körül mozog, és a szlovák pártrendszer töredezettsége miatt ennyi már elég az első, illetve a második helyhez. Nem meglepő, hogy akármelyik formáció is nyeri meg a választást, koalíciós kormányzásra kell készülnie.

Harmadik helyre várható A Mi Szlovákiánk Néppárt (L'SNS), amelynek vezetője, Marian Kotleba nem feltétlenül a magyarok nagy támogatója, és a cigányokat se zárta a szívébe. Korábban mozgalmi vezetőként még fekete egyenruhában vonulgatott az utcán, és ez nem is volt olyan régen.

Negyedik helyre várható – habár a sorrendet a kisebbek felé haladva egyre nehezebb megjósolni, mert a szlovák felmérések igencsak pontatlanok – a Progresszív Szlovákia (PS) és az Együtt – Polgári Demokrácia közös listája. Előbb párthoz tartozik Zuzana Caputova államfő is.

Tíz éve képviselet nélkül a magyarság

A szlovák parlament 150 fős, és egyéni választókerületek nélkül, tisztán listás szavazással választják meg a képviselőket. Egy pártlistán belül azonban lehet választani a jelöltek közül. Nem kötött a lista, és minden választó 4 főt karikázhat be a neki kedves párt jelöltjei közül. Így a legtöbbször bekarikázott jelöltek szerezhetnek mandátumot. A bejutási küszöb 5 százalék. A Smerrel és a magyarellenesekkel összeállt Most-Híd vegyespárt stabilan a küszöb alatt van a felmérések szerint, holott a ciklus elején közel 7 százalékkal jutottak be a parlamentbe. Három-négy százalék körül mérik az MKP és más magyar pártok koalíciójából született Magyar Közösségi Összefogást (MKÖ). Az MKP 2010-ben esett ki a parlamentből, és azóta csak az EP-választáson sikerült mandátumot szerezniük, de tavaly még ez sem jött össze nekik. Néhány megyében azonban tagjai a vezetésnek, és sok polgármesterük is van.

Tisztán magyar párt tehát 10 éve nincs a nemzetgyűlésben, habár minden választáson közel jártak a bejutási küszöbhöz. Ezt most megelégelték, és összefogtak. Geönczeöl Attila MKÖ-s képviselőjelölt szerint elég magyar van ahhoz Szlovákiában, hogy az 5 százalék elérhető legyen.

„Bár a parlament önmagában nem lehet célunk, viszont egy fontos eszköz problémáink megjelenítésére a törvényhozásban”

- tette hozzá a gútai Samu István, aki az összefogásban az Új Egység Mozgalom alapítójaként vesz részt társaival. 

Magyar jelöltek: parlamentbe kell kerülni, de kormányra nem minden áron 

Abban mindkét magyar jelölt egyetért, hogy kormányra kerülni – már amennyiben az MKÖ bejut a törvényhozásba – csak nagyon szigorú feltételek mellett kell, és nem minden áron. Egy kormány támogatása akár kívülről is elképzelhető.

„Azzal kell együttműködnünk, aki kompromisszumok révén garantálja a felvidéki magyarság magmaradásának és gyarapodásának három évtizednyi hiányosságait.” 

Samu István szerint a Smer a maffiaállam megjelenítője, amelynek nagyon meg kéne tisztulnia, hogy bármiről lehessen beszélni velük. Antikorrupciós ügyekben azonban kész együttműködni az O'LANO-val, amennyiben garantálják a felvidéki magyarság gyarapodását.

Ugyanez vonatkozik Samu szerint a PS-re is.

Geönczeöl Attila azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az MKÖ több szervezetből áll össze, amelyeknek más-más elképzeléseik lehetnek a koalíciókötéssel kapcsolatban. Samu Istvánhoz hasonlóan a soviniszta pártokkal, mint az SNS és az L'SNS kizárja az együttműködést. Geönczeöl szerint – habár nincs benne az MKÖ programjában – de a Benes-dekrétumokkal is foglalkozniuk kell a remélhetőleg parlamentbe jutó magyar képviselőknek. A civilben borász képviselőjelölt szerint a szakpolitika és az önrendelkezéssel kapcsolatos kérdések elválaszthatatlanok egymástól, ezeket együttesen kell képviselni.

A szlovák nyelv az első 

Megkerestük Marina Kotleba pártájnak képviselőjét, Martin Beluskyt, aki készséggel állt rendelkezésünkre. A jelenleg is a pozsonyi törvényhozásban dolgozó képviselő elmondta, hogy pártjuk nem kizárólag a cigányokkal foglalkozik, hanem az állami irányítás minden területére kiterjedő programmal rendelkeznek. Így foglalkozni szeretnének az adósság csökkentésével, a stratégiai ágazatok állami kézbe vonásával, és az állami túlköltekezés leállításával is. Arra a kérdésre, hogy kormányra szeretnének-e kerülni, vagy inkább ellenzékben képzelik el a jövőben is a politizálást, Belusky azt mondta: „Minden párt szeretne kormányra kerülni, így mi is”. Azt azonban a választási eredményektől tette függővé, hogy mely pártokkal képzelnek el összefogást.

„Egyikre sem szavaznék” - felelte határozottan Martin Belusky arra a kérdésre, hogy kire szavazna, ha csak a Most-Híd és az MKÖ listája között választhatna. A magyar nyelvhasználattal kapcsolatban azt mondta, hogy „tiszteletben tartjuk azt a jogot, hogy bármely nyelvet használni lehessen a nem hivatalos alkalmakkor, azonban a hivatalos helyeken – iskolák, hivatalok, stb. - kizárólag a szlovák nyelvet lehessen használni.” - zárta rövidre a képviselő.