Sümegprága mellett gazdag bazaltréteget található, ezt szemelte ki magának az az osztrák cég, amely már el is nyerte a bányászati jogot a magyar államtól. A mintegy hatvan évre elegendő bazaltmennyiség kitermelése természetesen óriási környezeti hatásokkal járna, így talán nem meglepő, hogy a helyiek élesen tiltakozna a tervezett bánya ellen.
Az sem segített a hangulaton, hogy a sümegprágaiak egy hónappal ezelőtt értesültek a bánya újranyitásáról, miközben a cég már 2017-ben elnyerte a bányászati jogot. Sőt, a Modre Bergbau Gmbh már neki is látott a kitermeléshez szükséges engedélyek beszerzésének és környezetvédelmi engedélyért folyamodott - írja a Magyar Hang.
A lap beszámolt az ügyben tartott parázs hangulatú lakossági fórumról is, ahol a cég képviselőjének és a helyieknek nem sikerült közös nevezőre jutni.
A sümegprágaiak a festői tájat, a természetet, az eddigi nyugalmukat féltik, a tiltakozók szószólói pedig átadtak egy 320 nevet tartalmazó petíciót is Andreas Puhrnak, a cég képviselőjének (a települést mintegy 600-an lakják). A lakosok azzal érvelnek, hogy nekik is joguk van az egészséges környezethez, élethez, természethez, az egyik felszólaló szerint a bányahulladék veszélyezteti a természetet, az ivóvizet, a hegy kibányászása megsemmisíti a természetet, a növényeket, az állatvilágot. Emellett tartanak a zajterheléstől is, a robbantások mellett ugyanis a kövek zúzását is a bányaterületen végeznék, amely bizonyosan porral is jár, a házaik pedig elértéktelenednének.
Egy másik, a fővárosból ideköltöző lakos szerint félő, hogy a Balaton-felvidék más területei is áldozatául esik a bányatevékenységnek. Ezen kívül hiteltelennek tartja a környezeti hatástanulmány becslésen alapuló egyes megállapításait.
A lap beszámolója szerint Andreas Puhr, a Modre Bergbau Gmbh képviselője azzal igyekezett hűteni a kedélyeket, hogy ötödik generációs bányászcsalád a cég tulajdonosa, amely Ausztriában számos helyen végez kitermelést. A cég nem rombolni jönne Sümegprágára. Ők az állam által meghirdetett koncessziót nyerték el, jogszerűen jutottak hozzá, így természetes, hogy szeretnék is megkezdeni a kitermelést.
Emlékeztetett arra is, hogy a bányaterületen korábban is folyt kitermelés (a Balaton-felvidék több pontján is termeltek bazaltot). Szerinte a sümegprágai bazaltkincs jó minőségű és megfelelő mennyiségű. Ezt megerősítette az ő feltárásuk is. Mint mondta, hosszú távú üzemeltetésre rendezkednének be, mivel a felszín alatt 60 évre elegendő bazaltkincs rejtőzik.
Utóbbi mondata természetesen nem aratott osztatlan sikert a helyiek körében, Puhr szerint ugyanakkor egyáltalán nem összeegyeztethetetlen a falu és a bányászcég érdeke. Azzal érvelt, hogy a bányanyitás munkahelyeket hozna létre a faluban. Ezt a helyiek vitatták, mert sem robbantási szakembereik nincsenek, és az a meggyőződésük, hogy a kitermelt követ sem a helyiek szállítanák el.
Az események ugyanakkor felgyorsultak: a cég már meg is vásárolta a korábbi bánya 4,5 hektáros területét, itt el is kezdődtek egyes előkészítő munkák, például a felhalmozott hulladékot elszállították. Ezt többen úgy értékelték, hiába a tiltakozás, eldöntötték ezt már a fejük felett, különben aligha költene a befektető erre a fejlesztésre.
A cég szerint ugyanakkor nem igaz az, hogy csökkennének az ingatlanárak, a tapasztalatuk szerint ahol a bányászat megjelent, ott éppen az ingatlanárak növekedése volt jellemző. A rekultivációt érintő megjegyzésre pedig úgy reflektált, hogy egy év alatt fél hektár- egy hektárt fognak előrehaladni a bányászattal, a rekultiváció pedig folyamatos lenne.
a lap beszámolója szerint ugyan a település polgármestere jelen volt, mégis csak egyszer szólalt meg, akkor is csupán egy hozzászólást pontosított, a helyi képviselő-testület tagjai viszont végig hallgattak. Nem jött el Fenyvesi Zoltán, a térség országgyűlési képviselője, csupán egy munkatársát küldte el, aki azt mondta, Fenyvesi szerint a lakosság véleményét ki kell kérni, ő mellettük áll, és a véleményüket fogja képviseli. Horváth azonban ezen kívül egyetlen szót sem vesztegetett a témára.
A fórumon egyébként a tiltakozók bejelentették: Áder János köztársasági elnököt is megkeresték a bányanyitási tervek miatt. Az államfő azt írta nekik, figyelemmel kíséri az ügyüket. Konkrétumokat azonban ő sem ígért.
Rig Lajos: Támogatjuk a helyiek népszavazási kezdeményezését
A jobbikos országgyűlési képviselő viszont a parlamentben a kormánytól azt kérdezte: abban az esetben is támogatják-e a bányanyitást, ha a lakosság többsége azt ellenzi, illetve ha a többség ellenzi a tervet, akkor visszavonják-e a bányászati jogot.
"Kíváncsiak vagyunk a kormány álláspontjára, azzal megegyező, vagy éppen ellentétes Fenyvesi Zoltán képviselőtársam ígérete. Ez egy hely ügy, a helyieknek kell dönteni, hogy megvalósulhat-e ez a beruházás"
- mondta Rig Lajos, aki hozzátette: teljes mellszélességgel támogatjuk a helyiek népszavazási kezdeményezését.
Kérdésünkre, miszerint a beruházás támogatói szerint munkahelyek jönnek létre, a cég pedig iparűzési adót fizet, a jobbikos képviselő azt mondta:
"Igen, tíz munkahely. Ez egy profitorientált cég, a haszonért nyit bányát. Természetesen fizet valamennyi iparűzési adót, de meg kell nézni azt is, hogy milyen áron"