Orbán a felhatalmazási törvényről: a választáson többségbe kerültünk, szóval nincs mit tenni

Orbán a felhatalmazási törvényről: a választáson többségbe kerültünk, szóval nincs mit tenni

A felhatalmazási törvény árnyékában hétfőn megkezdődött a parlament hétfői ülése. Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásában az eddigi intézkedéseket sorolta fel, illetve a mai bejelentését ismertette. 

Ennek részleteit ebben a cikkünkben olvashatja, (új információ nem hangzott el):

Csak most jutott el odáig a kormány, hogy az intenzív ágyakhoz jusson speciális védőmaszk

Hamarosan a tömeges fertőzések szakasza jön - jelentette be az operatív törzs sajtótájékoztatója előtt Orbán Viktor. A miniszterelnök beismerte, hogy a regisztráltnál jóval több fertőzött lehet, az ezzel kapcsolatos becslések elkészítésére matematikusokat és virológusokat kért fel. A veszélyhelyzet 12.

Ezután a parlamenti frakciók vezetői reagálhattak az elhangzottakra.

Jakab Péter,

a Jobbik frakcióvezetője többek között arra figyelmeztetett:

„Ma ennek az országnak a megmentői nem itt ülnek ebben a teremben. Ma ennek az országnak a megmentői nem azok, akik korlátlan felhatalmazást kérnek saját maguknak arra, hogy királykodjanak az ország felett. Nem, miniszterelnök úr, ma ennek az országnak a megmentői ott vannak a kórházakban, ott vannak a határon, ott vannak a boltok polcai mellett, ott vannak a buszvezető fülkében, és még sorolhatnám”

– tette hozzá.

Majd a jobbikos politikus arra kérte az országgyűlési képviselőket és a kormánytagokat, hogy „felállva és tapsolva mondjuk köszönetet ezeknek az embereknek azért, mert védik a hazát, és bízom benne, hogy egyszer majd eljön az az idő, hogy nemcsak tapssal, vállveregetéssel, hanem igazi béremeléssel, és minőségi munkakörülményekkel tudunk köszönetet mondani ezért az áldozatvállalásért.”

A felszólításnak azonban csak az ellenzéki képviselők tettek eleget, a kormánypárti padsorok mozdulatlanok, és csendesek maradtak.

{"preview_thumbnail":"/sites/default/files/styles/video_embed_wysiwyg_preview/public/video_thumbnails/GOj3-4m8K9Y.jpg?itok=ac-6A2ul","video_url":"https://www.youtube.com/watch?v=GOj3-4m8K9Y&feature=youtu.be","settings":{"responsive":1,"width":"854","height":"480","autoplay":0},"settings_summary":["Beágyazott videó (Alkalmazkodó)."]}

Jakab Péter egyébként az együttműködés képességéről beszélt, és felhozta az eddig a kormány által elfogadott jobbikos javaslatokat, például az iskolák bezárását, és a közegészségügyi határzárat, azonban a jobbikos politikus szerint a felhatalmazási törvény azt mutatja, nem akarnak senkivel együttműködni, hanem ismét jön a gyűlöletpropaganda.

Példaként felhozta, hogy Gulyás Gergely miniszter azt mondta, az ellenzék egy része a vírusnak szurkol.

Pedig a valóságban mindenki Magyarországnak drukkol, hogy legyőzzük ezt a nyavaját, és a gazdasági válságot – tette hozzá.

Arra is emlékeztetett, hogy csak most jutottunk el oda, hogy speciális maszkokat fognak kapni a kritikus állapotú betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók.

Felhozta, hogy a WHO is további teszteket akar, illetve Jakab Péter rögzítette: "kijárási tilalomra van szükség” a járvány lassítása érdekében.

Jakab Péter továbbá felhívta a figyelmet, hogy meg kell teremteni a gazdasági feltételeket ahhoz, hogy az otthon maradó munkavállalók ne haljanak éhen, ezért munkahelyvédelmi alapot kell létrehozni.

Gyurcsány Ferenc

arról beszélt, hogy a kormányt támogatni kell a veszélyhelyzet megoldásában, de a parlamentnek az ellenőrzés is a szerepe.

A DK elnöke ugyanakkor jelezte, hogy január 7-én jelentette be a WHO, hogy észlelték a vírust, és ha 10 hétig nem készültünk fel erre, akkor nem biztos, hogy azoknak van igaza, akik azokat kritizálják, akik szerint nem működik minden rendben.

Emlékeztetett, a beszámolók arról szólnak, hogy egészségügyisek, fuvarozók, boltosok úgy érzik, magukra maradtak.

„A nemzeti egység nem a nemzet némaságát, és a nemzet korlátlan engedelmességét jelenti egy korlátlan hatalommal szemben” – utalt Gyurcsány Ferenc Orbán Viktor kérésére.

Hangsúlyozta azt is, meg kell védeni a demokratikus jogállamot. S bár lényegében egyet lehet érteni a kormány intézkedéseivel, de ez a helyzet, hogy nem közvetlen gazdasági válság van, hanem egy külső esemény okozott gazdasági válságot kell kezelni, így csak néhány hónapra van szükség az újraindításhoz, viszont addig nem lesznek jövedelmek, nem lesznek bevételek, keresetek. Ön csak haladékot ad a terhek befizetésére – tette hozzá.

Szabó Tímea,

a Párbeszéd társelnöke azt mondta, a védelmi és gazdasági intézkedésekkel egyet tudnak érteni a kormánnyal, és abban is partnerek, hogy ehhez nagyobb jogosítványt kapjanak. Az ellenzék konstruktív volt, minden egyeztetésen részt vett és olyan ajánlásokat tett, amiket végül Orbán Viktor is megfogadott és bejelentett, ilyen például az iskolabezárás, a határlezárás, vagy a törlesztőrészletek moratóriuma, vagy a kilakoltatások leállítása.

A Párbeszéd ugyanakkor kevesli az eddigi lépéseket, és azoknak kér segítséget, akik elvesztették az állásukat, nekik olyan alapjövedelmet szeretnének bevezetni, ami havonta 100 ezer forinttal segíti a bajba jutott családokat.

Ugyanakkor hiába partnerek, azzal nem tudnak egyetérteni, hogy időkorlát nélküli felhatalmazást kapjon a kormány, főleg, hogy erre egész Európában nincs példa.

„Önnek az elsődleges ellenfele nem a vírus, hanem az ellenzéki pártok”

Szabó Tímea szerint már a hétfői hétpárti egyeztetésen is kiderült, hogy a kormánypártok nem akarnak engedi az ellenzéknek. Külön bírálta azt a törvénymódosítást, melynek értelmében rémhírterjesztésért 1-5 évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetnek bárkit, aki „nem ért egyet a kormánnyal”, legyen akár orvos, újságíró vagy ellenzéki politikus. A párt szerint a magyar országgyűlésben is gond nélkül meg lehetne oldani a szavazásokat online úton, ezért nem kell felfüggeszteni a működését.

Tóth Bertalan,

a szocialista párt elnöke azt javasolta, a kormány működjön együtt a szakszervezetekkel a munkavállalók érdekében, a nyugdíjkiegészítést pedig az inflációs hatás miatt hozzák előre.

Tóth úgy gondolja, az nem tekinthető együttműködésnek, hogy a kormánypártok a hétpárti egyeztetéseken kijelentenek valamit, és mást nem akarnak elfogadni azon kívül.

A politikus szerint az ellenzéki pártok mindent felajánlottak a tárgyalásokon, ezért arra kéri Orbán Viktort, tíz év után tegye meg azt a gesztust, hogy végre együtt tud működni a többi párttal.

Hangsúlyozta, a korlátlan hatalomra azért sincs magyarázat, mert az online szavazást több helyen is megoldották, elég akár csak Romániáig menni.

Keresztes László Lóránt,

az LMP frakcióvezetője szerint nem is tudjuk még, hogy milyen nehéz helyzetben vagyunk, sem egészségügyileg, sem gazdaságilag. Az biztos, hogy itt őszinteségre és fegyelemre van szükség, a kormánynak határozott döntéseket kell hoznia – mondta.

Szerinte az elmúlt tíz évben mocsárba süllyedt a magyar politika, de a kormány jogköreinek bővítésében ettől függetlenül is konszenzus van, tehát nem ezzel van gond, a döntések is jó irányba mutattak. A baj az, hogy nyugtalanító számukra a felhatalmazási törvény, ami időkorlát nélkül biztosítana jogköröket a kormánynak.

Keresztes szerint a kérdés most az, hogy sikerül-e még konszenzussal meghozni egy komoly lépést. Úgy véli, üzenetet kell mutatni a társadalomnak arról, hogy mind a kormány, mind az ellenzék képes megegyezni minimumkérdésekben.

Kellenek a fontos döntések, de kellenek garanciák is – mondta azzal indokolva, hogy a társadalomban lévő bizalomhiány ezt megigényli. Ő is gesztust kért a kormánytól arra, hogy konszenzusos törvényjavaslat szülessen, ne a jelenlegi formájában szavaztassanak róla hétfőn.

Orbán a felhatalmazási törvényről: a választáson többségbe kerültünk, szóval nincs mit tenni

Orbán Viktor miniszterelnök az ellenzéki frakciók felszólalásaira adott válaszában azt mondta, nem jogosak a hatalmi félelmek, mert a parlament ezután is bármelyik nap összeülhet és elveheti a jogot a kormánytól, hogy rendeletekkel irányítson.

Hozzátette: más kérdés, hogy ehhez egyszerű többség is elég, a parlamenti választásokon pedig kétharmadot kaptak, de nincs mit tenni, hiszen ezt a választók akarták így.

A miniszterelnök arra az ellenzéki javaslatra vonatkozóan, hogy korlátlan időtartam helyett 90 naponta üljön össze a parlament, azt mondta, 90 nap múlva valószínűleg a képviselők is „sokkal rosszabb állapotban lesznek” mint most, szóval nem tudni, mi lesz még. Mint mondta, a kormány jelenlegi célja éppen az, hogy minél hosszabb időre elhúzzák a járvány terjedését, mert így lehet elkerülni, hogy az egészségügyet egyszerre terheljék le a betegek, az összeomlását okozva úgy, mint Olaszországban.

„Ezt a válságot Önök nélkül is meg fogjuk oldani”

- jelezte az ellenzéknek, hogy mennyire tartja a kritikákat és észrevételeket.

A gazdasági segítségről azt mondta, a törlesztési és járulékfizetési moratóriumokkal az embereket és vállalkozásokat 3600 milliárd forinttal, a GDP 6-7 százalékával támogatják idén. Kitért arra is, hogy a közbeszéddel ellentétben az iskolák nincsenek bezárva, a tanárok ott vannak, és azok a diákok is ötfős csoportokban tanulhatnak az épületek falain belül, akik elhelyezését és otthoni, digitális oktatását a szülők nem tudják megoldani.

Az egészségügyi eszközök kiosztásáról azt mondta, a készletgazdálkodás egy nagyon fontos munka, melynek során ki kell számolni, mennyi eszközre van most szükség, és mennyire lesz három hónap múlva. Orbán Viktor közölte, Kínában 4, Olaszországban az egészségügyi dolgozók 10 százaléka fertőződött meg, ezért nem mindegy a védőeszközök kiosztási rendje; a rendszer működtetése katonai mozgósítási terv szerint zajlik, hogy logikus rendben működjenek a védelmi intézkedések.

A miniszterelnök a kijárási tilalomra is reagált az ezt kérő Jobbiknak: azt mondta, a kormány mérlegeli a tilalmat, de ennek több fajtája van, így azt is vizsgálni kell, hogy a határozat mindenkire vonatkozzon, vagy csak az immunbeteg fiatalokra és az idősekre.

A munkájukat elveszítő embereket a miniszterelnök most sem tudta megnyugtatni, állami, pénzbeni támogatás helyett inkább arról beszélt, hogy a munkahelyeket kell megvédeni.

Orbán Viktor szerint aki munkanélkülivé vált, annak most ott van a munkanélküli segély, noha emellett ő maga beszélt arról is, hogy hosszú hónapokra terveznek a védekezéssel (és így nyilván a munkahelyek leállásával is).

A miniszterelnök arra a jobbikos javaslatra is kitért, hogy hatósági egységárat vezessenek be azokra a termékekre, melyek állampolgári szinten szükségesek a sikeres védekezéshez, ilyen például az arcmaszk vagy a kézfertőtlenítő. Orbán Viktor szerint ezt a lehetőséget is vizsgálta az operatív törzs, de a külföldről importált termékek esetében ilyen lépést nem lehet megtenni, mert akkor lehet, hogy a kereskedők nem fogják behozni az árukat, és akkor egyáltalán nem lesz termék. Igaz, eszerint a logika szerint korábban sem lett volna semmi az országban, hiszen nem extra alacsony árakat kérnek, hanem régieket. A javaslat pusztán a nyerészkedés leállításáról szól, arról, hogy

egy 500 forintos fertőtlenítő nem lehet hirtelen 5000 forint.

Az egészségügyben dolgozók több európai országban is béremelést kaptak, ezt több ellenzéki párt is elvárja most a Fidesz-KDNP vezette kormányzattól. Orbán Viktor ugyanakkor úgy véli, most nincs itt az ideje annak, hogy bérharc kezdődjön. Végezetül saját frakciótársait arra kérte, legyen bátrak, és ne foglalkozzanak az ellenzéki félelmekkel.