Csak elírás? - Kiakadtak a kulturális dolgozók azon, hogy megszüntetnék a közalkalmazotti státuszukat

""
Az Országos Széchenyi Könyvtár raktára
Facebook/OSZK

Felháborítónak tartják az érintettek, hogy a kormány megszüntetné a kulturális dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát. A húsvéti ünnepek előtt megjelent előterjesztés alapján húszezer kulturális ágazati dolgozó, a könyvtári, a múzeumi, a levéltári, a közművelődési, a színházi és a nagyzenekari munkavállalók közalkalmazotti jogviszonya 2020. november 1-jétől egyszerű munkaviszonnyá alakulna át.

A kulturális ágazat dolgozói közalkalmazotti jogviszonyának munkaviszonnyá alakítása egységes jogállást és egységes munkavégzési feltételeket teremt az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint. A tárca azzal is indokolja a tervezetet, hogy az illetmény helyébe lépő munkabér pedig arra jelent garanciát, hogy az érintettek összességében nem kerülhetnek kedvezőtlenebb bérhelyzetbe, mint amelyet a hatályos szabályozás számukra jelenleg biztosít.

Csakhogy az Emmi tervezete alapján a kulturális területen tevékenykedő munkavállalókra is a Munka törvénykönyve vonatkozna az átalakítás után, így az alábbi előnyöket veszíthetnék el:

  • magasabb felmentési idő,
  • nagyobb végkielégítés,
  • több pótszabadság,
  • nők esetében rosszabb feltételekkel lenne érvényesíthető a 40 éves munkaviszonnyal történő nyugdíjazás,
  • az állásfelajánlás kötelezettségre nem lesz mód,
  • megszűnnek a közalkalmazottakat egyébként védő felmentési korlátozások.

Erre senki sem számított

Nagypéntek előestéjén kaptuk meg a tervezetet, így derült égből villámcsapásként ért bennünket ez az egyeztetés nélkül előterjesztett kormányzati direktíva

- mondta az Alfahírnek Papp Katalin, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének megbízott elnöke, aki úgy látja, hogy a kormány nyereségessé tenné a kultúra ezen részét. Az érdekképviselet vezetője azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy azóta tartják fenn közpénzből ezt a területet, amióta Széchényi Ferenc 1802-ben saját értékeit is hozzáadva megteremtette egy "közmívelődési tudományos központ, és nemzeti könyvtár" alapjait. Ez ugyanis nem tekinthető olyan rentábilis, profitorientált tevékenységnek, mint például egy gazdasági vállalkozás.

A 6 százalékos béremelés csak elírás?

Ebben reménykedett először Papp Katalin, amikor először elolvasta az Emmi tervezetét. A minisztérium viszont úgy tűnik tényleg komolyan gondolta, hogy csak 6 százalékos emelést biztosítana az ágazatnak. Pedig korábban a szakképzésben dolgozók esetében is 30 százalékos emelést állapítottak meg, amikor azt a területet kivették a közszolgálatból. Papp szerint az is okozhat majd súlyos gondokat, hogy - szembe menve az alaptörvénnyel - a tervezet arra is kitér, hogy
keresztény, nemzeti konzervatív hozzáállást várnak el a kutatóktól.

Ha valamelyik tudósunkra, kutatónkra ráfogják, hogy nem kellőképpen konzervatív-keresztény, azaz nem elég lojális a magát kereszténynek és konzervatívnak nevező kormányhoz, akkor már másnap ki lehet rúgni

- tette hozzá.

A KKDSZ szerint a közszolgálatban dolgozók fizetése mindig is alacsonyabb volt, mint a piaci területeken dolgozóké, azonban ezt a fizetésből adódó hátrányt a közszférának adott szerény kedvezmények, a foglalkoztatottsági biztonság és a kiszámítható életpálya kompenzálta. Ezzel a módosítással azonban ezek is megszűnnének, a hat érintett szakma dolgozói számára leépülne a közalkalmazotti státusszal járó korábbi stabil munkajogi helyzet, és a korábbiaknál is rosszabb egzisztenciális helyzetbe kerülnének.

Az összes szakszervezet és a konföderációk is jelezték, hogy elutasítják a közművelődési dolgozókat érintő tervezetet. Közös állásfoglalást adott ki a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezetek Szövetsége (ÉSZT), a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) amiatt, hogy a kormány hat teljes szakmacsoportot fosztana meg jelenlegi közalkalmazotti jogállásától. Az érdekképviseletek azt kérik az Országgyűléstől, hogy ne tárgyalják a közalkalmazotti törvény módosítását, amíg véget nem ér a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzet, és lehetőség nem nyílik a részletes társadalmi vitára.

Egy kilométer a Budapest-Belgrád beruházásból

Egészen más húsvéti meglepetést kaptak a kormányzattól a magyar közművelődésért dolgozók, mint a Kínai Kommunista Párttal egyre jobb barátságba keveredő Fidesz-KDNP prominensei

- írta közleményében Ander Balázs. Az Országgyűlés Kulturális bizottságának Jobbikos alelnöke az Alfahírnek úgy fogalmazott, hogy a 6 százalékos béremelés, amit az Emmi ígért az érintetteknek, az nevetséges és gyalázatos.

Az 5 milliárd forint, amit a minisztérium erre a célra szán, az pont egy kilométert tesz ki a Budapest-Belgrád vasút elmebeteg beruházásának jelenlegi költségvetéséből.

Ander szerint a helyzet igazságosan úgy lenne megoldható, hogy ne a közalkalmazotti státust vegyék el a közgyűjteményi dolgozóktól, hanem rendezzék végre a közalkalmazotti bértábla könyvtári, levéltári, múzeumi és közművelődési ágazatra vonatkozó, „szégyentáblának beillő sorait”.

A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár egyébként megmaradhat közszolgálati státuszban. Őket nem érinti az Emmi elképzelése. A Jobbik politikusa úgy véli, a VERITAS valóban közel állhat a kormányzathoz, de éppen ezért kellene egyfajta példaként tekinteni az intézet működtetésére.

Az LMP hétfő délután közleményben reagált a törvénytervezetre. Az ellenzéki párt szerint az Emmi tervezete része a kormánypártok neoliberális politikájának. Célja pedig nem más, mint a kulturális szektor piacosítása és a valamekkora védettséget jelentő közalkalmazotti státusz kiüresítése. Az LMP elutasítja a kormány „cinikus politikai játékát” és mindent megtesz, hogy a társadalmi és szakmai ellenállás hatására visszavonják a törvénytervezetet, mint írják,
a kulturális szektor évek óta az ígért életpályamodellre vár, nem pedig a kulturális szféra piacosítására.