Drasztikusan nő az álláskeresők száma a kornavírus-járvány miatt, ez pedig érezteti a hatását munkaügyi hivataloknál is. Az utóbbi napokban reggelenként gyakran több tucatnyian állnak a kormányhivatalok épülete előtt arra várva, hogy sorra kerüljenek és regisztrálják őket munkanélküliként - írja a Népszava.
- Ma legalább 150-en jöttek – mondta az egyik külvárosi iroda portása. Tapasztalata szerint hiába kérték azt az állástalanná válóktól, hogy online jelentkezzenek be és csak utána, a megbeszélt időpontban keressék fel a munkaügyi irodát, a többség ragaszkodik a személyes ügyintézéshez. Sokaknak ráadásul gondot okoz a számítógép használata is.
Az összes szakszervezeti tömörülés, de már az Európai- és a Világ Szakszervezeti Szövetség elnöke is arra szólította fel a magyar kormányt, hogy a dolgozókat érintő döntések előtt üljön le egyeztetni az érdekvédőkkel.
Még káros is lehet egy felpörgetett közmunkaprogram
A Portfolio.hu elemzésében kitértek a miniszterelnök által megígért "állami állásajánlatra" is.
Mint írják, a közfoglalkoztatás azoknak a társadalmi rétegeknek kívánt munkalehetőséget adni a világgazdasági válság utáni időszakban Magyarországon, akik nem tudtak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, mert jórészt képzettségi és képességi hiányosságaik voltak, illetve elmaradottabb területeken éltek. A közmunka olyanoknak jött létre, akik tartósan munkanélküliek, és a terv az volt, hogy így kitörjenek az inaktivitásból.
Most azonban a koronavírus-járvány miatt tízezrével veszítik el a munkahelyeiket a képzett dolgozók, vagyis olyanok válnak munkanélkülivé, akik magas hozzáadott értéket képesek előállítani, ha működik a gazdaság. Éppen ezért számukra nem lenne megfelelő, ha olyan munkát végeznének, amihez nem kell szakértelem. Mivel az államnak nincsenek gyárai vagy szolgáltatóközpontjai, így nem könnyű elképzelni, hogy mire gondolt Orbán Viktor miniszterelnök, amikor álláslehetőséget kínált minden munkanélkülivé válónak. Szavainál többet azonban nem lehet tudni a készülő programról.
Egyelőre csak annyi biztos, hogy az állam munkát kíván adni, de még nem dolgozták ki, hogy hogyan. Az azonban tény, hogy Magyarországon 2010 után a közmunka hozzáadott értéke kifejezetten alacsony volt, a programokban résztvevők pedig olyan alacsony bért kaptak, amely messze nem érte el a létminimumot sem. Gyakorlatilag a segély helyett dolgoztak az emberek, akik nem tudtak olyan munkát találni, ahol legalább a minimálbért megkapják az elsődleges munkaerőpiacon.
A Portfolio szerint így ennek a programnak a felpörgetése kifejezetten káros is lenne, hiszen a képzett munkavállalóktól venné el az időt és energiát attól, hogy képzettségüknek megfelelő munkát találjanak az elsődleges munkaerőpiacon. Ezért is mondja csaknem minden szakértő, hogy az álláskeresési járadék 3 hónapos időtartamát (amely a legalacsonyabb az EU-ban) legalább 6-12 hónapra kellene emelni, hiszen senki sem tudja, mikor ér véget a járvány, miközben támogatni kellene a sérülékeny, szegénységgel küzdő csoportokat.