Az ellenzék szerint a bankadó álságos, a multik pedig áremeléssel fognak válaszolni a különadóra

multik

A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében javasolt adóváltoztatási javaslatokat tárgyalta a parlament. 

Izer Róbert adóügyi államtitkár előterjesztése alapján, július elsejétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ezzel a változtatással idén 160, jövőre pedig több, mint 330 milliárd forint maradhat a vállalkozásoknál.

Az államtitkár értékelése szerint kedvezően módosulnak a kisadózó vállalkozások tételes adójára (KATA) és a kisvállalkozásokat segítő KIVA-ra vonatkozó szabályok is, változatlan adófizetési kötelezettség mellett. Izer Norbert úgy vélte, a beruházások ösztönzésére hathat az a szabály, hogy a következő négy évben a magyarországi beruházást tervező cégek esetében a beruházásra fordítani kívánt nyereség akár teljes társaságiadó-mentességben is részesülhet.

Ismertetőjében az államtitkár kiemelte, hogy a bankok járványügyi különadójából 55 milliárd forintra számítanak. Az adóváltoztatások között szerepel a kiskereskedelmi láncokra újból kivetett különadó is, amely a jelenlegi kormányzati tervek szerint nemcsak a járvány idejére maradna hatályos. Ebből idén 30-35, jövőre több mint 50 milliárdot szednének be, de a törvényben előírt sávos differenciálás miatt csak a multinacionális áruházláncoktól.

Witzmann Mihály (Fidesz) az általános vita elején bejelentette, hogy a kormánypártok támogatják a javaslatokat. Az intézkedések közül szerinte kiemelkedik a munkáltatókat terhelő adók és a szociális hozzájárulás csökkentése.

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a szociális hozzájárulási adó most bejelentett csökkentését egyfajta sikerpropagandaként már 2016-ban eldöntötte a kormány. Hozzátette: a KATA ellátási alapjának növelése elsőre jól hangzik, de ez csak 4 illetve 6 ezer forintot jelent. Ebből legfeljebb néhány péksüteményt vehet a kisvállalkozó, és a GYED-nél szintén ez tapasztalható – érvelt a jobbikos képviselő.

A gazdaságvédelmi akcióterv egyes pontjai Potocskáné Kőrösi Anita szerint valóban előremutatóak, de az is látszik, hogy ezek különböző kormányzati körök támogatására is kiválóan alkalmas. A hitelintézeti különadó pedig nem egy rendkívüli adóteher a bankoknak, hanem egy olyan kölcsön, amit öt év alatt visszacsöpögtetnek a bankoknak, a törvény ugyanis garanciát adna erre.

A Jobbik képviselője kitért arra is, hogy ezek az intézkedések nem kezelik az állásukat már elveszített emberek problémáit. Van aki már hetek óta arra vár, hogy megfelelő segítséget nyújtsanak a munkaügyi központok és akinek nincs megtakarítása most veszélybe kerül a családja - mondta.

Szakács László (MSZP) jelezte, hogy a szocialisták támogatják az 55 milliárdos bankadót, de ugyanakkor nehezményezte, hogy ezt a pénzintézetek kétszeresen kapják majd vissza. Leírható ugyanis az adójuk egy részéből, és kiközvetíthetik a jegybank ezer milliárdos hitelcsomagját, aminek körülbelül 4 százalékos értékkülönbözetét megkapják, s ez nagyjából 44 milliárd forint.

Szakács László szerint akkor lenne egyensúlyban a kormány csomagja, ha a munkaadóknak, a munkavállalóknak és az önkormányzatoknak is kétszeresen adnák vissza az elvont pénzeknek. Úgy vélte, a kormány azért ilyen megengedő a bankokkal, mert 2015-ben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) is olyan megállapodást kötött, ami kimondja, hogy a kabinet nem hozhat olyan döntést, amely a bankok profit-orientáltságát gátolná. 

Varju László (DK) szerint szemfényvesztés a kormány beterjesztése. A DK képviselője úgy vélte, ezzel tovább növekszik a jövedelmek közötti egyenlőtlenség és a munkanélküliség. A bankadóról azt mondta, ez az intézkedés valójában a bankoknak kedvez, de a hitelfelvevőknek csak újabb eladósodást eredményezhet.

Csárdi Antal (LMP) azzal kezdte a felszólalását, hogy a csomag egy része akár a helyes irányba tett lépés is lehetne, egészében mégis fals kép alakul ki.

A javaslat szerinte megint a bankokra, a munkaadókra fókuszál, miközben a munkavállalók arányaiban sokkal kevesebb kedvezményben részsülének. Az LMP-s képviselő arra is rámutatott, hogy a csomag leginkább a jövővel foglalkozik, de a bajba jutott munkavállalókon, a bajba jutott családok, vagy akár az önkormányzatok most azonnal várnák a segítséget. 

Burány Sándor (Párbeszéd) szerint a kormány intézkedés-csomagjának kevés köze van a valósághoz. Az ellenzéki politikus rámutatott arra is, hogy a tervezet eleve számol a növekvő munkanélküliséggel, miközben alig van benne szó arról, hogy miként lehetne megtartani a munkahelyeket és hogyan jutnak pénzhez a járvány miatt munkanélkülivé vélt emberek.

Ezzel kapcsolatban Burány Sándor a Párbeszéd nevében azt javasolta, szakítson a kormány az eddigi segélymentes politikájával, és tegye lehetővé, hogy a munkanélkülieknek is legyen biztonságos alapjövedelmük.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felszólalásában emlékeztetett, 2010 óta a Fidesz egy olyan Magyarországot épít, ahol törzsi szinten mindenki a saját véleménybuborékjában él, mert semmiről nincs érdemi vita.

A Jobbik képviselője szerint a kormány közteherviselésre felszólító javaslata nem áll arányban a valós közteherviseléssel. A pénzintézetek különadójáról szóló törvénymódosítás általános vitájában Z. Kárpát Dániel arra mutatott rá, hogy a javaslat összességében egy forinttal sem terheli majd a bankokat, annál nagyobb terhet ró ugyanakkor a munkavállalókra és az önkormányzatokra. A Jobbikos politikus hangsúlyozta, a kormány hiába hirdet szavakban patrióta gazdaságpolitikát, ez egy vegytiszta neoliberális gazdasági intézkedésterv.

A kiskereskedelmi különadó általános vitájában Z.Kárpát Dániel támogathatónak nevezte, hogy az nem fogja sújtani a kisebb, családi vállalkozásokat. A multik ismételt megadóztatása viszont szerinte azt eredményezheti, hogy a profitjukat féltő áruházláncok megemelik majd áraikat. Javasolta ugyanakkor a kormánynak a nemzetközi internetes cégek és a sokszor rossz minőségű termékeket forgalmazó távol-keleti web-shopok megadóztatását is.