A veszélyhelyzet "megszüntetéséről" vitáztak a parlamentben

parlament
MTI/Kovács Tamás

Az általános vita során a kormánypárti képviselők és az ellenzék abban egyetértett, hogy szükség volt a rendkívüli intézkedések bevezetésére. Az ellenzéki felszólalók azonban úgy vélték ezzel a kormány sok esetben visszaélt és hiányolták a felhatalmazás pontos idejének meghatározását is. A kormánypárti felszólalók szerint a meghozott döntések segítettek a koronavírus-járvány elleni védekezésben és közben az ellenzéket kritizálták.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai feladatokért felelős államtitkárra szerint sikerült időben meghozni azokat az intézkedéseket, amelyek segítségével lassították a járvány terjedését Magyarországon.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy minden demokratikus jogállam esetében előfordul, hogy az állam olyan helyzettel találja magát szemben, amit a normál működés rendjében nem tud kezelni, ezért az alkotmány lehetővé teszi, hogy különleges jogrendi helyzetet vezetnek be. Hangsúlyozta, hazánkban még a különleges jogrend esetén sem függeszthető fel az alaptörvény, tehát az alaptörvénynek ellentmondó szabályok még ekkor sem hozhatók, és ha a különleges jogrend szabályainak a feltételei már nem állnak fel, akkor ezt a jogrendet a bevezető szervnek kötelessége megszüntetni. Ennek érvényesüléséről az Alkotmánybíróság gondoskodik, a jogok megvonásáról pedig az országgyűlés kormánypárti többsége határozhat.

Orbán Balázs szerint az ellenzék szemérmesen hallgat arról, hogy a Velencei Bizottság által publikált jelentése a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett különleges jogrendre vonatkozó alkotmányos garanciák közül éppen azokat tarja fontosnak, amelyeket a magyar alkotmányos berendezkedés is biztosít.

"Orbán Viktor annyira beleszeretett a rendkívüli jogrendbe, hogy azt csak újracsomagolja"

- mondta Lukács László György, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki szerint vitathatatlan, hogy fel kell készülni a járvány második hullámára, de nem jogilag, hanem erőforrással és megfelelő eszközökkel, ugyanakkor túlzásnak tartja a hat hónapos időkeretet.

Lukács László György, szerint az átmeneti szabályokból nagyon sok minden hiányzik, mint például, a munkavállalók erőteljesebb védelme és a magyar egészségügy reformja. Úgy vélte, a magyar lakosság védelme nem a kormányon, hanem az önkormányzatokon múlt. Emlékeztetett Kásler Miklós és Müller Cecília kijelentéseinek ellentmondásaira például a védőmaszk hordásáról, miközben a lakosoknak az önkormányzatok küldtek végül védőfelszereléseket.

Lukács László György a bizalmi hiány megjelenéséről is szólt amikor felidézte, hogy a kormány megszüntette a lehetőséget, hogy a média megfelelően kérdezhessen, és az Országgyűlésben is csak semmitmondó válaszokat kaptak az ellenzéki képviselők. A Jobbik frakcióvezető-helyettese végül azt kérte a kormánytól, hogy a járvány esetleges következő szakaszában érthetőbben magyarázza meg az embereknek, mi történik, mert csak így nyerhetik vissza a társadalom bizalmát.

Bajkai István, a Fidesz vezérszónoka szerint Magyarország jól vizsgázott a vírus elleni védekezésben, de továbbra sem lehet lazítani. A veszélyhelyzeti törvény bevezetését azzal indokolta, hogy anélkül csak 15 napig tarthatták volna fenn a rendkívüli jogrendet, hozzátéve, hogy a kormány nem is mondhatott volna pontos időpontot a veszélyhelyzet megszüntetésére, mivel a szakemberek sem tudhatták előre, hogy mikor csendesedik le a járvány.

A KDNP-s Hollik István szerint már ki lehet mondani, hogy Magyarország a járvány első szakaszát sikeresen lezárta. Azt mondta, hogy a koronavírus-törvény szükséges volt, és nem igaz, hogy a kormány túlnyúlt volna a jogkörein. Úgy vélte, a baloldal az elmúlt tíz évben, nem konstruktív kritikákat fogalmazott meg, hanem totális támadást indított a kormányzattal szemben.

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka szerint a törvényjavaslat csak annyit mond ki, hogy „a kormány megkéri a Parlamentet, hogy kérje meg a kormányt, hogy szüntesse meg a veszélyhelyzetet”.

A szocialista politikus drámainak nevezte, hogy a kormány elvette a honvédek jogállásáról szóló törvényben meghatározott pluszjuttatásokat és felolvasta a szakszervezetek levelét, amelyben az érdekképviseletek a 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése ellen tiltakoznak.

A Demokratikus Koalíció vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenzék nemcsak támogatta, hanem sürgette is a korlátozó intézkedések bevezetését. Arató Gergely szerint politikai ügyet kreált a kormány a védekezésből és ezért nyújtanak be most is olyan jogszabályt, amit jó szívvel nem lehet támogatni.

A parlament a részletes vita után dönt majd a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslatról, ami a kormány tervei szerint június 20-tól léphet életbe.