Bod Péter Ákos: dicsekedni a leszakadt régióinkkal nagyon nem lehet

Bod Péter Ákos: dicsekedni a leszakadt régióinkkal nagyon nem lehet

Már sokan, sokféleképpen értékelték az EU-csúcson történteket, ugyanakkor még mindig van egy-két dolog, amit muszáj megvilágítani. Bod Péter Ákos közgazdász szerdán az N1TV-nek úgy nyilatkozott, hogy Magyarország, mint az Unió egyik kevésbé fejlett országa szempontjából rendkívül fontos az EU működőképessége, hiszen nagyon függünk a rendszertől. 

{"preview_thumbnail":"/sites/default/files/styles/video_embed_wysiwyg_preview/public/video_thumbnails/IhrgaBycEkw.jpg?itok=BJZlo8yM","video_url":"https://www.youtube.com/watch?time_continue=452&v=IhrgaBycEkw&feature=emb_title","settings":{"responsive":1,"width":"854","height":"480","autoplay":0},"settings_summary":["Beágyazott videó (Alkalmazkodó)."]}

A 7 éves költségvetési ciklussal kapcsolatban azt mondta, hogy az rendben van, bár nem lett olyan ambiciózus, mint azt esetleg remélhettük, az viszont csalódást keltő, hogy az agrártámogatási rendszer sem változott, így az továbbra is annak kedvez, akinek több tízezer hektár birtoka van. Hangsúlyozta azt is, hogy maradnak a leszakadt térségek felzárkóztatását célzó alapok is. Ezek Magyarország, Románia, Bulgária számára különösen fontosok, hiszen a magyar térségek jelentős része el sem éri az uniós szint 50 százalékát.

Becslés: több uniós pénzt kaphat Magyarország, mint a mostani ciklusban

A Portfolio óvatos becslései szerint Magyarország a jelenleginél is több uniós pénzhez juthat a 2021-2027-es költségvetési időszakban. A 2014-2020-as ciklusban a minden csatornán keresztül elosztható 39 milliárd euró helyett akár 52,8 milliárd euróra is ugorhat a pénzösszeg 2018-as árakon számolva, reál értelemben ez 35 százalékos növekedés.

A Next Generation EU csomag kapcsán áttörésről beszélt, abban az értelemben, hogy a Brexit után, egy nettó befizető kilépése után a huszonhetek nemcsak a költségvetést hozták össze, de ezen túllépve, közösen bocsájtottak ki pénzt. A magyar nemzeti érdek felől nézve ez egy ígéretes és jó megállapodás, de a dolog ezzel nem ért véget,

mert a részletes szabályozást most kel kidolgozni

- magyarázta

A politikai kommentárokra utalva kiemelte, "mindenki azzal ment haza, hogy győzött". De Bod Péter Ákos inkább az elkeseredésének adott hangot, hiszen hazánk azért juthat több támogatáshoz, mert a magyarországi régiók fele nem üti meg az EU-s átlag százalékát sem.

"Dicsekedni ezzel nagyon nehezen lehet"

- tette hozzá.

Most akkor bekerült a jogállamisági feltétel az uniós költségvetésbe, vagy sem?

Az Európai Unió intézményi vezetői, valamint az állam- és kormányfők négy napon keresztül tárgyaltak Brüsszelben az új költségvetésről és a példátlan gazdaságélénkítő csomagról. Csúcsközeli hosszúságú volt az egyeztetés, csak a 2000-es nizzai esemény előzte, mindössze húsz perccel.

"A megállapodás révén Magyarország hozzájuthat a megfelelő forrásokhoz, ami igencsak dicséretes, ám köze sem mindegy, hogyan költi el a kormány ezt a pénzt. Ha a jelenlegi gazdasági modell logikája szerint teszi ezt, ami szinte kizárólag a multi cégek és a Fidesz 'nemzeti nagytőkéseinek' támogatását jelenti, akkor a magyar emberek megint hoppon maradnak"

- ezt már Demeter Márta fogalmazta meg a Facebook-oldalán. 

Példaként felhozta az Audit, amely a NER elmúlt 10 évében 1800 milliárd forintot vitt ki Magyarországról osztalék formájában, amely így nem a magyar gazdaságban hasznosult. "Hasonlóképpen nem a magyar emberek érdekét szolgálja annak a “nemzeti nagytőkésnek”, Mészáros Lőrincnek a támogatása újabb 18 milliárddal, aki 850 embert rúgott ki a válsághelyzet idején" - tette hozzá. 

A politikus szerint sem túlzottan ambiciózus az EU-s kompromisszum. A mentőalap összege alig haladja meg a teljes uniós GDP 4 százalékát, ráadásul a korábbi elképzelésekre rácáfolva éppen a Bizottság által a közegészségügyi, kutatási és klímavédelmi kiadásokra javasolt magasabb összegeket kurtították meg – miközben szavakban mindenki elismeri, hogy ezek az előttünk álló legnagyobb kihívások. Sokat elárul a közösség jelenlegi állapotáról az is - írja Demeter Márta -, hogy számos uniós program finanszírozása csökkent. A „takarékos” tagállamok ugyanis lealkudták ezekhez való nettó hozzájárulásukat a mentőcsomag támogatásáért cserébe. Miközben a számukra kedvező költségvetési visszatérítések változatlanul fennmaradtak.

A politikus felidézte azt is, hogy Orbán Viktornak nem okozott gondot, hogy az alku részeként támogassa a Bizottság által a migrációs és határvédelmi feladatokra javasolt magasabb összeg csökkentését.