Szijjártó: az EU-nak be kell fejeznie az Izrael-ellenes politikát

Szijjártó: az EU-nak be kell fejeznie az Izrael-ellenes politikát

Az Európai Uniónak (EU) be kell fejeznie az Izrael-ellenes, egyoldalú politikát, és a partnerségre kell helyeznie a hangsúlyt - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Berlinben az EU-s tagországok külügyminisztereinek találkozóján.

A miniszter az izraeli diplomácia vezetője, Gabi Askenázi részvételével tartott informális tanácskozás szünetében a közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy az EU-nak három fő feladata van az Izraelhez fűződő kapcsolatok területén.

  • Először is az Izrael-ellenes politika és az egyoldalú véleményeken alapuló "folyamatos elítélés és kritizálás" helyett a partneri együttműködésre kell törekednie.
  • Továbbá sürgősen össze kell hívni az EU-Izrael Társulási Tanácsot, amely már nyolc éve nem ülésezett.
  • A harmadik, és "talán a legfontosabb döntés, hogy az EU-nak haladéktalanul be kell fejeznie az Izrael belső biztonságát veszélyeztető NGO-k pénzügyi támogatását".

A törökök a téma

A csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozáson az EU és Törökország viszonya is kiemelt témája. Ez igen helyes, mert "nagy a baj" - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. A Földközi-tenger keleti övezetében felfedezett földgázmezők kiaknázása körüli viszályra utalva rámutatott, hogy a konfliktus valamennyi részese Magyarország szövetségese.

Szijjártó: "Az nem jó érzés, ha valakinek a barátai rosszban vannak"

Az nem jó érzés, ha valakinek a barátai rosszban vannak. S főleg nem jó, ha mindez a nemzetközi politikában fordul elő. Márpedig nekünk Ciprus, Görögország és Törökország is barátunk - írja Szijjártó Péter Facebookon. Az országok között a Ciprus körüli energiaforrások utáni kutatások miatt van konfliktus.

"Az egyik oldalon Görögország és Ciprus áll, akik szövetségeseink az EU-ban, és Görögország esetében a NATO-ban is, a másik oldalon pedig Törökország, egy másik NATO-tagállam"

- mondta Szijjártó Péter, kiemelve, hogy a magyarok ugyan pontosan tudják, milyen hatalmas jelentősége van a nemzeti szuverenitásnak és a területi sérthetetlenségnek, de

"ezzel együtt nagyon óvatos megközelítést javasolunk az EU-nak, amikor intézkedéseket próbálnak hozni Törökország ellen".

Ennek oka, hogy

"ma Törökország és a török elnök kezében van az európai biztonság, amikor migrációról beszélünk".

"Ha Törökország úgy döntene, hogy elengedi azt a néhány millió migránst, akik Törökország területén élnek, akkor ezek a migránsok pillanatok alatt Magyarország déli határához érnének" - húzta alá a miniszter.

A fenti kijelentést annyiban érdemes árnyalni, hogy a görög határőrök például idén februárban sem engedték át a Törökország felől érkező menekülteket. Emellett épp idén augusztusban derült ki, hogy Szerbia kerítést épít az Észak-Macedóniával közös határán a bevándorlás megfékezése érdekében.

Hozzátette: "megköti az európai döntéshozók kezét, hogy az EU semmit, vagy nagyon keveset tett azért, hogy megvédje magát a migrációval szemben", ezért "egy negatív döntés, ne adj Isten szankciók Törökországgal szemben végzetesek lehetnek".

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a koronavírus-világjárvány miatt egy újabb "migrációs áradat" szinte kezelhetetlen egészségügyi kockázatokkal járna. Magyarország ezért is "párbeszédet szeretne szankciók helyett" az EU és Törökország kapcsolatában.  

Az EU-s külügyminiszterek tanácsa a világjárvány kezdete óta rendre videokonferenciákat tartott. Így az EU Tanácsa soros német elnöksége által szervezett berlini rendezvény hónapok óta az első, amelyen a miniszterek személyesen találkoznak. A napirenden a járvány körüli teendők és számos egyéb kérdés mellett szerepel a fehéroroszországi belpolitikai válság ügye is. A tanácskozáson részt vesz Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikai és bővítési biztosa is.