Az ellenzéki pártok kedden belügyminisztériumi egyeztetésre voltak hivatalosak az egészségügyi dolgozók jogállását érintő jogszabállyal kapcsolatosan.
A Belügyminisztérium azért kezdeményezte a megbeszélést, mert az elmúlt időszak problémái, illetve a felmerült javaslatok alapján lehetségesnek mutatkozott, hogy módosítson valamilyen módon a kormány azokon a szabályokon, amelyek legfőképp a kirendeléssel, valamint a másodállással, illetve annak tilalmával kapcsolatosak.
Az egyeztetésen a Belügyminisztérium részéről Pintér Sándor volt jelen az EMMI képviselete mellett, s részt vett az Orvosi Kamara vezetője is.
Tájékoztattak minket arról, amit eddig is lehetett tudni: nem törvényben, hanem rendeletben fognak azok a módosítások helyet kapni, amelyekkel megpróbálják oldani azt a feszültséget, ami az elmúlt időszakban keletkezett az ellátórendszerben
– számolt be az egyeztetésről Lukács László György, a Jobbik alelnöke, országgyűlési képviselője.
Lukács hangsúlyozta, világosan kell látni, ez pedig a mai megbeszélésen – véleménye szerint – beigazolódott. Kifejtette, már nem az EMMI minisztériuma, hanem a Belügyminisztérium a gazdája annak a kérdésnek, ami az egész egészségügyi rendszer átalakítását jelenti.
Lukács elmondta, látszik, hogy közeledtek a felek álláspontjai, azonban még mindig nagy a különbség. Hozzátette továbbá, megdőlt a Belügyminisztérium koncepciója, miszerint
mindent meg lehet oldani erőből s olyan szabályozással, ami működött a rendvédelmi dolgozóknál és a honvédelemben, mégis világosan látszik: nem működik az egészségügyben.
Lukács elmondta, a Jobbik is úgy gondolja – s ebben a Kamarának is igaza van –, hogy amikor nem ilyen nehéz helyzetben van az ország, az egészségügyi dolgozók kirendelése a Munka Törvénykönyve szerinti szabály alapján megvalósítható, az pedig lényegesen kevesebb a mostani tervezetnél.
Kifejtette azt is, a törvénytervezet gyors benyújtása helyett szükséges lett volna egy konzultáció, s a két héttel ezelőtt elfogadott jogszabály egyik legnagyobb hibája az – ami utólag be is bizonyosodott –, hogy sem a szükséges szakmai konzultáció, sem pedig a dolgozókkal való egyeztetés nem zajlott le időben.
Az egyik kardinális kérdés, melyben a Kormány módosítani szeretne, a hatálybalépés, valamint a magán- és az állami praxis szétválasztása: a jelek szerint 2023. január elsejétől lennének esedékesek azok a szabályok, amelyek erre vonatkoznak. Ebben tehát a kormánynak valamilyen módon meg kellett hátrálnia, vélekedik Lukács.
Az ellenzéki pártok hiába voltak meghívva, s várta tőlük a kormány a feloldozást, kormányrendeletet nem tudnak alkotni. Javaslatunk alapján a törvénynek vissza kellett volna jönnie a parlament elé
– mondta Lukács.
A kormánynak egyébként lényegében egy napja maradt, hogy a végrehajtási rendeletet elfogadja.
A Jobbik azt követeli, hogy a parlament vitathassa meg a módosításokat, s olyan módosítások és megoldások születhessenek, amelyekkel a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, illetve a többi szakdolgozói érdekképviseleti szervezet is egyetért!
– hangsúlyozta.
Lukács László György végezetül megköszönte azt a helytállást és segítséget, amelyet az egészségügyi, szociális és rendvédelmi dolgozók az elmúlt időszakban nyújtanak.