Kétszer 15 százalékos béremelést kapnak – többek között ezzel igyekezett meggyőzni az alapítványi modell előnyeiről a vidéki tudományegyetemek dolgozóit az innovációs minisztérium - írja az Eduline oktatási portál.
A lap szerint a bérek annyira alacsonyak, hogy ma már általános iskolai tanárként is jobban lehet keresni, mint egyetemi tanársegédként. Mint írják, jelenleg 800 forintot keres óránkat egy egyetemi tanársegéd. A 800 forint nemcsak a diplomások átlagos órabérétől marad el, ennél nyaranta még diákmunkásként is többet lehet keresni. Pedig a nettó 147 ezer forintos tanársegédi fizetés ellenére az elvárások nagyok.
Dráviczki Sándor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke a portálnak úgy nyilatkozott, hogy
"kutatnak és publikálnak, hallgatókat oktatnak, szakdolgozati témavezetők. Kis túlzással ők dolgoznak a legtöbbet az egyetemi oktatásban, miközben ezzel a fizetéssel még banki hitelt sem tudnak felvenni, annyira alacsony a bevételük”
Dráviczki szerint siralmas bérekért dolgoznak azok a kutatók és oktatók, akiktől a magyar egyetemek világrangsorbeli helyezéseinek javítását várja a kormány.
Az elmúlt hónapokban a fenntartóváltásra kiszemelt egyetemek dolgozóit többek között a béremelés ígéretével próbálta meggyőzni az alapítványi intézménnyé alakulás előnyeiről az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Az egyetemeken kétszer 15 vagy egyszer 30 százalékos fizetésemelésről szóltak az ígéretek, hosszabb távon pedig önálló, az oktatók teljesítményétől is függő bérstratégiáról.
Az FDSZ már tavaly ősszel kérte az innovációs tárcától, hogy ne csak az alapítványivá alakuló egyetemek dolgozóinak járjon a beígért béremelés, hanem azt az állami fenntartásban maradó felsőoktatási intézmények munkatársai is kapják meg. Jelen állás szerint kilenc ilyen intézmény marad, az FDSZ szerint azt pedig semmi nem indokolja, hogy ők a jelenlegi, valóban siralmas béreket kapják továbbra is.
Az oktatók bérét utoljára 2016 és 2018 között, három lépésben, nagyjából 27 százalékkal emelték – ám ennek hatása ma már nem érezhető.
„A korábbi tárgyalásokon arról volt szó, hogy a tervek alapján 2021 januárjában és 2022 januárjában lesz egy 15-15 százalékos béremelés, méghozzá az összes felsőoktatási intézményben”
– mondja az FDSZ elnöke. Néhány hete azonban azt a tájékoztatást kapták az államtitkárságtól, hogy leghamarabb 2021 szeptemberében és 2022 szeptemberében lehet szó béremelésről, ám ehhez még kormányzati döntés is kell.