Pénteken második alkalommal tartotta meg ülése után online sajtótájékoztatóját a COVID 2021 Vizsgálóbizottság, amin "természetesen" ezúttal sem vett részt egyetlen kormánypárti politikus.
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője elmondta, ismét párbeszédet kezdeményeztek szakmai szervezetek, szakértők és politikai döntéshozók között. A mai ülésükön Dr. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke, Dr. Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakmenedzser, valamint Liszka Tamás médiaművész, filmproducer jelent meg, Gerendai Károly és szakmai partnerei pedig levelet küldött. A momemtumos politikus megköszönte a vendégeiknek, hogy elmentek az ülésre, azt ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy sem a Fidesz-KDNP képviselői, sem Szijjártó Péter külügyminiszter nem vett részt.
Az ilyen válságos időszakokban Magyarországnak együtt kellene működnie, oldalaktól és politikától függetlenül meg kellene hallgatnunk egymást azokat a javaslatokat, amelyeket azok fogalmaznak meg, akik kórházakban vagy olyan ágazatokban dolgoznak, amit a vírus súlyosan érint
- mondta Cseh, aki úgy véli, közösen kellene dolgozni azért, hogy mindenki ki tudjon lábalni a válságból.
A momentumos képviselő elmondta, a meghívott vendégeik olyan javaslatokkal álltak elő, mint például az, hogyha a harmadik hullámban a tesztelést és a kontaktkutatást sokkal szélesebb rétegben elterjesztenénk, amivel sok-sok emberéletet lehetne megmenteni.Szó volt arról is, hogy az ápolók és orvosok közötti bérfeszültség mennyire súlyosan érinti azokat az ápolókat, akik óriási kockázatot vállalva nap mint nap a betegágy mellett dolgoznak.
"Ma, az ápolók napján nekik is garanciát kell adnunk, hogy a jövőben ez meg fog változni"
- fogalmazott.
Végül elmondta, a mozijegyek áfájának 5 százalékra csökkentése nagymértékben tudná segíteni a bajban lévő ágazatot. Abban is egyetértettek, hogy a vendéglátósok számára óriási segítséget jelenthetne az, ha ingyenessé tennék a közterület használatot.
Lukács László, a Jobbik országgyűlési képviselője is megemlékezett az ápolók napjáról. Elmondta, az egyik mai előadójuk, Dr. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke volt, aki arról számolt be, hogy milyen nehéz időszakot éltek meg tavasszal és ősszel az egészségügyi szakdolgozók. Lukács szerint azért fontos felhívni a figyelmet az ő helyzetükre, mert sokszor úgy gondoljuk, hogy a kórházakban rendelkezésre áll minden eszköz, ám a mostani előadás is rámutatott arra, hogy voltak és vannak olyan hiányosságok, amiket orvosolni kell.
Kiemelte, igazán aggasztónak mondató az, hogy a tavaszi első hullám után megint elindult egy kilépési hullám az egészségügyi szakdolgozók körében, ami ugyan a második hullámban lecsillapodott, azonban a kormány elhibázott intézkedései, illetve a frissen bevezetett jogviszonybeli változások azt okozta, hogy ismételten megszaporodott azoknak a száma, akik nem az egészségügyben képzelik el a jövőjüket.
"Ha ez így folytatódik, akkor az egészségügyben azok a dolgozók, akik ma a magyar betegágyak mellett állnak, nem lesznek többé ott és az ellátás csorbát szenved"
- figyelmeztetett.
Dr. Soós Adrianna beszámolójából az is kiderült, hogy túlterhelten dolgozták végig az elmúlt időszakot. Nagyon sok helyen túl sok betegre, nagyon kevés egészségügyi szakdolgozó jutott, így világos, hogy mit kell tenni: az ő számukat nemcsak megőrizni,hanem gyarapítani kell.
A jobbikos politikus szerint olyan képzésre van szükség, amely biztosítja a szakdolgozók zökkenőmentes utánpótlását. Hangsúlyozta, ezeket az embereket meg kell becsülni, nemcsak anyagi tekintetben, hanem jó munkakörnyezetet is létre kell hozni számukra.
- hangsúlyozta.
Az MSZP-s Harangozó Tamás is köszönetet mondott az ápolóknak, akik a második hullám legnehezebb heteiben, hónapjaiban is helytálltak. Szerinte miközben egyetlen hang nem jöhetett ki a magyar kórházakból, pontosan lehetett tudni, hogy a tűrőképessége határán táncoló magyar egészségügyben végkimerültségig hajszoltan dolgoztak ezek az emberek és igyekeztel minél több magyar ember életét megmenteni.
A szocialisták Országgyűlési Frakciócsoportjának frakcióvezető-helyettese három dolgot emelt ki. A kontaktkutatásról és a tesztelésről szólva elmondta, semmilyen kapacitásfejlesztésre nem történt, pedig nagyon fontos lenne, hogy a kormány ezen változtasson. Úgy véli, megoldás lehetne, ha az államigazgatás más területéről vonnának be embereket vagy akár civil önkénteseket a tesztelésbe, hogy a harmadik hullám első napjaiban csírájában el tudjuk fojtani a járvány további elterjedését.
Ezután az oltási tervről illetve annak hiányáról és arról az elképesztő sorrendről beszélt, ami mai napig nem tartalmazza a pedagógusokat, sem a kiskereskedelemben, vagy éppen a tömegközlekedésben dolgozók százezreit, akik nap mint nap emberek tucatjaival, százaival, vagy akár ezreivel is találkoznak.
A gazdasági vonatkozásokról szólva Harangozó végezetül ismertette az MSZP azon javaslatát, amely az oltásban részesültek egyszeri valamilyen voucherben való részesülését támogatja. Ennek lényege, hogy épp olyan területeken lehessen felhasználni, amik eddig hatóságilag zárva voltak, így például éttermekben, kávézókban, szállodákban, mozikban és színházakban.
A politikus szerint az újranyitás után ez nagy segítséget jelenthetne a kivéreztetett területeknek, hogy újra erőre kaphassanak és ne elküldjék az embereket, hanem továbbra is működni tudjanak.
Varga Zoltán, a DK parlamenti képviselője az egészségügyben dolgozókat az elmúlt év hőseinknek nevezte, akik egy országot mentenek meg éppen. Közölte, a Bizottság azért jött létre, mert nagyon sok mindent nem tudunk. Ami biztos, hogy a pánikkormány gyáva és gyenge miniszterelnöke pár hónapja azt ígérte, hogy mindenkit meggyógyítanak, aki megbetegszik. Mára a halálos áldozatok száma meghaladta a 14 ezret. Orbán Viktor azt is mondta, hogy aki a járvány következtében elveszíti a munkáját, három hónapon belül mindenkinek visszaépítik a munkahelyét. A munkanélküliek száma meghaladja a 400 ezret, amiből már többszázezren kiestek mindenféle állami ellátásból.
Jövőtlen, koncepciótlan, jövedelem nélküli családok ezrei, tízezrei vannak ma az országban, akiken a kormány egyszerűen nem hajlandó segíteni
- emelte ki a Demokratikus Koalíció politikusa. Azzal folytatta, hogy a nemzet gázszerelője percenként annyit keres, mint ma egy magyar pedagógus egy hónap munkájával.
Varga úgy fogalmazott, "hogy az Orbán-közeli oligarchák kitalicskázzák a pénzt, hogy miniszterek helikopterrel járnak haza, hogy a NER luxusrepülőgépe lassan ösvényt vág Dubaj és a Maldív-szigetek között, ezt mind tudjuk. Csak a miértet nem, hogy hová tűnik a pénz, illetve hogy a Gazdaságvédelmi Alap milliárdjait miért nem azoknak adják oda, akiknek szüksége lenne rá, és miért Mészárosék gazdagszanak belőle?"
Közölte, a COVID 2021 Vizsgálóbizottság meg fogja találni ezekre a kérdésekre a válaszokat, amiket el fognak mondani a magyar társadalomnak. Ami biztos, hogy ezek Orbán Viktornak nem fognak tetszeni.
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese szerint a mai meghallgatáson a három felkért előadó azt erősítette meg benne és pártjában, hogy amíg az első hullámban alapvetően a szakmai szervezetek és szakértők tanácsai alapján intézték a járványkezelést a kormányzati döntéshozók, addig a második hullámtól kezdve a politikai logika kapott elsőbbséget és ez okozta a tragikus számokat.
Hangsúlyozta,
"közvetlenül és közvetve 15-20 ezer ember vált a járvány áldozatává, és még csak a harmadik hullám felfutásának elején vagyunk."
Úgy véli, az látszik, hogy a kormány nem tervez változtatni a hozzáállásán, miközben a szakmai szereplők megtették azokat a javaslatokat, hogyan lehetne több életet és munkahelyet megmenteni, de úgy tűnik, kizárólag a 2022-es országgyűlési választás lebeg Orbán Viktor és kormánya szeme előtt, ennek rendelnek alá mindent.
Kiemelte, az ellenzék a kezdetektől fogva kiáll az egészségügyi szakdolgozók béremelése mellett, mivel az anyagi forrás meglenne erre, egyedül a politikai szándék hiányzik.
Tordai leszögezte,
Közölte, a feszült bérhelyzetet egy konkrét eset is tovább feszíti egy tegnapi hír, miszerint a Margit kórházban átverték az ott dolgozó ápolókat: 150 százalékos bérpótlékkal csábítottak dolgozókat a Covid-osztályra, csakhogy ezt mindössze egyetlen hónapban fizették ki nekik, decemberben és januárban egy fillér pluszt nem kaptak. Az intézményvezető nem sokkal később egészen elképesztően reagált minderre: válaszában azt írta, három hónapra előre fizettek 50 százalékos bérpótlékot.
Elmondta, a mai ülésen megkérdezték Dr. Soós Adriannát, hogy életszerűnek tartja-e, hogy előre fizetik ki a munkabért, aki közölte, tapasztalatai alapján ilyenről még soha nem hallott. A Párbeszéd politikusa szerint nyilván az történt, hogy elfogyott a pénz, rosszul gazdálkodtak vele, nem kaptak kormányzati segítséget a kórház vezetői, így egyszerűen átverték a saját dolgozóikat. Azt mondta, pártja nem hagyja annyiban ezt az ügyet.
Végezetül Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke szólalt fel, aki a COVID 2021 Vizsgálóbizottság második üléséről szólva elmondta, a szakértői elemzések ismét megmutatták, mennyire felkészületlenül érte az országot a járványhelyzet.
Úgy véli, a legatyásodott társadalmi ellátórendszerekben dolgozó orvosok, ápolók, szociális munkások és pedagógusok lelkesedése, kitartása, szakértelme és lojalitása miatt működik még mindig működni az ország, miközben a kormány mulasztásban van. Mint mondta, kielemezték azokat az intézkedéseket, amelyek a járvány megfékezésében döntő fontosságúak, ilyen például a tesztelések és a kontaktkutatás rendszere.
Szerinte ha egy felkészült intézményrendszer végezné ezeket a feladatokat, akkor az igenis alkalmas lenne arra, hogy csökkentse a járvány terjedését és a halálozások számát. Minden olyan késlekedés, amely ezeknek a rendszereknek a megerősítését szolgálja, emberéletekbe kerül.
A szociális ellátórendszerek szerepéről szólva elmondta, a szociálpolitikára ebben a helyzetben nemcsak azért van szükség, hogy a társadalmi összetartozást erősítse, hanem konkrétan életmentő hatásai is vannak.
A Lehet Más a Politika képviselője kiemelte,
Végül rámutatott arra is, hogy vannak pozitív intézkedések, ilyen például a béremelés az egészségügyben, csakhogy kiderült, a béremelés nem teljes körű, hanem csak a terület egy bizonyos részét érinti. Ami pedig ennél is nagyobb probléma az az, hogy milyen feltételekhez kötik ezeket a béremeléseket. Mint mondta, mai napig sok a kérdőjel és nagy a bizonytalanság ezzel kapcsolatban. Az intézkedéscsomag így szintén nagy problémákat ver fel és nincsen garancia arra, hogy az orvosok pályán való megmaradását fogja segíteni.