A címben olvasható idézetet a Diktátor egyik koncertjén elhangzott – Derzsi vezér által megfogalmazott – felkonfból kölcsönöztem, mert egyrészt a mai napig nagyon jópofa, másrészt mert meghatározásban lefedi az alábbi cikk szereplői által tavaly kiadott albumok stílusát. Illetve, kicsit pontosítanék, mindhárom banda a saját értelmezésében nyúl a műfajhoz, és adja elő heavy metal dalait, így nem botorság egy közös (ezáltal tripla) lemezbemutató keretén belül megismerkedni a kiadványokkal. Jöjjön megjelenésük sorrendjében a három anyag - fókuszunkban tehát a szűk két éve indult Monument bemutatkozó nagylemeze, az End Of Paradise negyedik LP-je, valamint a tavaly huszadik születésnapját ünneplő Kalapács zenekar új stúdióalbuma.
Monument - Az ébredő
A HammerWorld magazin április-májusi összevont számának egyik extra CD mellékleteként jelent meg a zenekar debütáló nagylemeze, ami később önálló kiadványként is piacra került. A 2019 májusában alakult csapat egy négyszámos demó publikálása után vágott bele ennek az új anyagnak az elkészítésébe, de a régi nóták is – minimális változtatással, újra rögzítve – helyet kaptak a korongon. Az albumot a Kovács Viktor (ének), Kökény Sándor (gitár), Bolyó Márton (gitár), Kis Róbert (basszusgitár), és Fekete ’Öcsi’ Gyula (dob) felállás rögzítette, de a kiadás óta Öcsi helyett Felföldi Fanni is ült a dobok mögött, szeptembertől viszont már Krajczár Márió a teljes jogú tag.
{"preview_thumbnail":"/sites/default/files/styles/video_embed_wysiwyg_preview/public/video_thumbnails/PLdA51_0SDN1YNaVvHrnoGXW5GNjQxjL6g.jpg?itok=1ZH42LAq","video_url":"https://www.youtube.com/watch?v=tUNsj6BBOSI&list=PLdA51_0SDN1YNaVvHrnoGXW5GNjQxjL6g","settings":{"responsive":1,"width":"854","height":"480","autoplay":0},"settings_summary":["Beágyazott videó (Alkalmazkodó)."]}
A kilenc tételes lemez zenéjében a nyolcvanas években gyökerező tradicionális heavy metalt, valamint a korszak klasszikus hard rockját idézi meg - ezek kedvelői egy magabiztosan elővezetett, őszinte és szimpatikus dalcsokrot zsákolhatnak be ezáltal. Zömében lendületes nóták sorjáznak a korongon, de egy pár középtempós szám, sőt, már-már rock lírainak is tekinthető szerzemények is helyet kaptak a bő 40 perces játékidőben.
Kedvencek:
A ’Tökéletes nyitószám’ címet egyértelműen kimaxoló lendületes, és nagy hőfokon izzó Harc és küzdelem, a lírai, akusztikus részeket, és komótosan lépegető, fémesen zengő riffelést egyaránt tartalmazó Terheim súlya, valamint a lemezt záró Ifjú harcos, ami szintén egy „hibrid” nóta, kiválóan egyensúlyoz a dallamos énektémák, és gitárszóló, illetve a zakatoló, gitárok uralta súlyosabb momentumok között.
A zenekar ajánlása:
„…lemezünk számunkra is az ’ébredést’ szimbolizálja, próbáljuk első lépéseinket, bontogatjuk szárnyainkat... Szeretnénk olyan érzéseket, gondolatokat átadni, amik igazán minket jellemeznek. Szeretettel ajánljuk mindenkinek, aki szereti a dallamos hard rockos zenei világot!”
End Of Paradise - Ősök éneke
Három évvel a Kiválasztott című album után, tavaly szeptember végén látott napvilágot az End Of Paradise negyedik nagylemeze - de az első, aminek rögzítésekor már a 2018 őszén a zenekarhoz csatlakozott Lévai Sándor énekes állt a mikrofon mögé. Mellette Munkácsi Tamás (gitár), Tóth László István (gitár), Menyhárt Mihály (basszusgitár), és Németh Dénes (dob) voltak a 9 számot tartalmazó anyag megalkotói és feljátszói. Az MD Stúdióban készült albumon a főnök Smici is hallatja magát, a Régvolt idők-ben, barátilag, egy szólóval is megajándékozta a csapatot.
{"preview_thumbnail":"/sites/default/files/styles/video_embed_wysiwyg_preview/public/video_thumbnails/PLdA51_0SDN1ZRBEOYX51aonjGc2SSHy5c.jpg?itok=-ezcMcbO","video_url":"https://www.youtube.com/watch?v=cQbTMDjoDnU&list=PLdA51_0SDN1ZRBEOYX51aonjGc2SSHy5c","settings":{"responsive":1,"width":"854","height":"480","autoplay":0},"settings_summary":["Beágyazott videó (Alkalmazkodó)."]}
A 2008-ban indult székesfehérvári ötös új lemeze a vérbő megszólalást kapott ikergitáros, fémben gazdag nóták, és dallamosabb, lassabb számok összessége, a klasszikus vinyl-játékidő keretében. A (zömében a) civilizációnk múltjával, jelenével, és jövőjével foglalkozó szövegeknek köszönhetően majdnem koncept-jellegű az album, ez további pluszt is hozzátesz az értékéhez.
Kedvencek:
Furcsa mód, számomra a lemez majd’ közepe, azaz az oda beszerkesztett egymást követő három nóta jelenleg a favorit. Nevezetesen, a maximálisan headbang-kompatibilis, súlyosan, de egyben dallamosan őrlő Életút, a szintén középtempós, galoppozós riffelést is bevető, és egy rövid narrációval is ellátott Szabadon, illetve a kétlábgépes megerősítést kapott, szinte már speed-esen szaladó, de nagyívű énektémákkal büszkélkedő, és billentyűs effekttel is megszórt Álmodj még.
A zenekar véleménye:
„Ha volt pozitív hozadéka a karanténnak, akkor ez a lemez számunkra mindenképpen az. Végre volt időnk leülni, agyalni, dolgozni, a végeredményre pedig rendkívül büszkék vagyunk!”
Kalapács - Világvégre
A Kalapács zenekar húsz éves születésnapjához időzítve jelent meg novemberben ez az új stúdióalbum, amelyet kazettán, és limitált, sorszámozott LP-n is elérhetővé tett kiadójuk. A hazai metal színtér egyik ikonikus alakja, Kalapács József vezette banda megalakulása óta stabil, azaz a mögöttük álló két évtizedet változatlan felállásban tolták végig. Bivi oldalán Weisz ’Kicsi’ László (gitár), Sárközi Lajos (gitár), Beloberk István (basszusgitár), és Beloberk Zsolt (dob) alkotja ma is a csapatot, és egy kellemes meglepetéseket is rejtő, keménykötésű metal albummal ajándékozták meg magukat, illetve rajongótáborukat.
{"preview_thumbnail":"/sites/default/files/styles/video_embed_wysiwyg_preview/public/video_thumbnails/PLdA51_0SDN1Y374J_Xs_AavQvtj45fOoa.jpg?itok=KS2nhGsf","video_url":"https://www.youtube.com/watch?v=K2mS9asr8ek&list=PLdA51_0SDN1Y374J_Xs_AavQvtj45fOoa","settings":{"responsive":1,"width":"854","height":"480","autoplay":0},"settings_summary":["Beágyazott videó (Alkalmazkodó)."]}
A bő háromnegyed órás, bivalyerős anyag – ami Kicsi műhelyében, az Ecseri Vasműben készült – (szinte várhatóan) megjelenésekor a Mahasz lista első helyén nyitott. Zömében tradicionális HM a játék (ahogy csak ők tudják), „kikacsintásként” viszont thrashes, speedes, és stoneres pillanatok, sőt egy power ballada is a – szövegvilágában nagyon őszinte kitárulkozásoknak is helyet adó – 12 szerzemény között - több esetben billentyűs színezéssel még izgalmasabbá tett, dús, élő, és kellően „arrogáns” hangzással.
Kedvencek:
A címadó Világvégre betonozós alapjával, bőven effektezett megszólalásával, és dallamos énektémáival azonnal betalált, mint ahogy az utána érkező Úgy ítélj is - „kő metal” Accept-szerű ritmusozás, erős kórusok, ahogy a nagykönyvben meg van írva, plusz Józsi drámai szövegmondása a kiállás alatt. Valamint, a mániákusan szögelős, vijjogó gitárokkal kihangsúlyozott Gyönyörű világ, amibe még egy minimális doom-os lelassulás is befért, illetve, a szintén a germán fémtestvérek alaposan átgondolt ritmusozását megidéző, számomra a korai Pokolgép érát is felvillantó refrénnel bíró Bűn és bűnhődés. De, amolyan bónuszként hadd tegyem még ide Az éjszaka országútjain dalt is, ami egy vonós hangszínekkel még hatásosabbá tett, megadallamos power ballada, stílusához képest viszont tempósabb megfogalmazásban.
A Kalapács zenekar (már említett) húsz éves születésnapja előtt tisztelegve – Kikalapált dalok címmel – egy kétlemezes, összesen 30 feldolgozást tartalmazó kiadvány is megjelent a Hammer Records gondozásában, amelyen többek között a Monument is helyet kapott - az Önmagad vagy című számmal szerepelnek a második korongon.
A zenekar összegzése:
„…be kell vallani, hogy nem pont ilyennek gondoltuk ezt a jubileumi évet január elején. De ahogy mondani szokták, ember tervez, Isten meg nem tudom, már megint éppen mit csinál! A sok terv közül csak az új album jött össze, viszont ennek kapcsán olyan klassz szülinapi ajándékot kaptunk, amilyet egy zenekar csak kívánhat magának! Szerzőként, nagy élmény hallgatni, ahogy mások játsszák a dalaidat. Régi barátok, fiatal titánok, kolleginák és kollégák, ismerve vagy ismeretlenül, megemeljük a nem létező kalapunkat előttetek! Mind a 30 produkciót imádtuk!”