5 milliárd forintba került az adófizetőknek, de még mindig bajok vannak a Kréta-rendszerrel

5 milliárd forintba került az adófizetőknek, de még mindig bajok vannak a Kréta-rendszerrel

Több olvasónk is jelezte, hogy a mai napon ismét problémákkal küszködött az online oktatáshoz használatos Kréta-rendszer. Mint ismeretes, nemrégiben túlterhetség miatt, gyakorlatilag működésképtelenné vált. Az eset után Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a Kossuth Rádióban azt nyilatkozta, hogy még egyszer ilyen hiba nem fordulhat elő a rendszerrel. Egy hétnek kellett csak eltelnie a következő problémáig...

Több olvasónk is jelezte, hogy a mai napon ismét problémák adódtak a Kréta-rendszerrel, ugyanis több helyen sem tudtak a diákok belépni a oda, csupán az applikáció működött. Mint ismert, a múlt heti leállás, amely pont az első teljesen digitális napon történt meg, rengeteg fejtörést okozott az amúgy is kiszolgálatatott helyzetben lévő pedagógusok és diákok számára.

A rendszer kezelői szerint az e-Kréta azért omlott össze március 8-án, mert nem osztották elég jól az erőforrásokat hozzá, pedig korábban megpróbáltak szimulációval, terheléssel a legjobb tudásuk szerint felkészülni az első teljesen digitális nap reggelén várható jelentős rendszerterhelésre.

A Krétával kapcsolatos "anomáliák" az országgyűlésben is napirendre kerültek, ugyanis Csányi Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője az azonnali kérdések során Kásler Miklós minisztert kérdezte az digitális tanrend hiányosságairól

A jobboldali néppárt képviselője elmondta, hogy szerinte már a tavalyi digitális átálláskor is segítség nélkül hagyták az iskolai vezetőket, tanárokat, de nem segítettek a szülőknek és a diákoknak sem, majd "a nyáron luxusjachtozásra mentek, mintha nem lenne többé szeptember."

A jobbikos politikus úgy látta, a kormányzat a mostani bezárások után ismét „visszahúzódott a szurkolói zónájába”, és „onnan integet”, többek között olyan jelenségeket nézve, mint a Kréta-rendszer összeomlása. A képviselő tudni akarta, van-e ennek felelőse, történik-e számonkérés és mennyibe kerül a program működése.

Kásler Miklós válaszában arról beszélt, szerinte rendkívüli teljesítmény volt egy hétvége alatt átállni az online oktatásra, a magyarországi internetes ellátottság pedig uniós átlag feletti. Azt mondta, a pedagógusok több, mint 60 százaléka használhatónak értékelte a rendszert, a digitális tartalmak pedig széles körben elérhetővé váltak.

Csányi Tamás a mai napon felmerülő hibával kapcsolatban az Alfahírnek arról beszélt, hogy nemrégiben 1,6 milliárd forintos közbeszerzést nyert el a Krétát üzemeltető Kft. arra, hogy olyan rendszert állítsanak fel, amelyhez egymillió user is csatlakozhat. Tehát, a Kréta eddig nem volt képes erre sem. 

"Vagyis a kormányzat számára egy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Krétát megpróbálják alkalmassá tenni a tömeges használatra" 

- összegezte a Jobbik politikusa, hozzátéve: Kásler Miklós kedden a parlamentben nem tudott érdemi választ adni arra, hogy mennyibe került az adófizetőknek a Kréta-rendszer. Az eddigi sajtóinformációk alapján egyébként ez az össze 5 milliárd forintra tehető.

Csányi Tamás szerint az elmúlt egy év egyik legfontosabb tapasztalata az, hogy ahol lehet a Krétát nem használják. Helyette viszont a Goggle és a Microsoft programjai nagyon népszerűek és megbízhatóak. 

"A Kréta rengeteg amatőr hibával bír, amelyek megakadályozzák az online oktatásnak a gördülékeny menetét"

- mondta a Jobbik politikusa.