Iskolanyitás járványban, maszkban: a kormány tanácsadói szerint az ázsiai iskolák mintáját kell követni

iskola, iskolanyitás,
Április 19-én kinyitottak az iskolák, az alsó tagozatos diákok játszanak egy budapesti intézmény udvarán, 2020. április 19-én.
Béli Balázs / Alfahír

Április 19. fontos dátum lehet az Orbán-kormány koronavírus-járvány elleni védekezésében: nem kevés huzavona után az alsó tagozatos kisdiákok és a bölcsődések számára megnyíltak az ajtók, és megkezdődött a jelenléti oktatás, foglalkozás. 

Mindezt annak ellenére, hogy nemcsak járványügyi szakemberek nevezték kockázatosnak a lépést, de tiltakoztak az iskolanyitás ellen a pedagógus szakszervezetek és az ADOM Diákmozgalom is. Egyik legfontosabb érvük az volt, hogy a pedagógusok védettsége még nem lesz 100 százalékos a nyitás idejére, későn kezdte el a kormányzat a tanárok oltási kampányát. Jellemző, hogy még Orbán Viktor is visszatáncolt, és a teljes nyitás helyett, amelyben minden középiskolás is érintett lett volna, végül eljutottunk odáig, hogy nem kötelező az iskolába járás a kisdiákok számára sem. 

Bábeli zűrzavar - Elindult a jelenléti oktatás, de lehet igazoltan hiányozni

Az április 19-ei nappal hibrid oktatásra állt át a magyar közoktatás annak következtében, hogy az általános iskolák a mai nappal kinyitottak, viszont a középiskolák csupán május 10-től fogadják a diákokat. Előfordulhat mégis, hogy lesznek olyan intézmények, ahol a kevés diák miatt mégis rendkívüli szünetet rendelhetnek el.

De vajon mi motiválta a kormányzatot? 

Sajnos, a Nemzeti Együttműködés Rendszerében megszűnt az érdemi kommunikáció a politikai döntéshozók, valamint a szakmai és civilszervezetek között, illetve a sajtó számára is csak korlátozott mennyiségű és minőségű információk állnak rendelkezésre (a minisztériumok tanácsadói, munkatársai csak előzetes engedéllyel nyilatkozhatnak), így nehéz megismerni a kormányzat (valós) motivációit. Egy névtelenséget kérő minisztériumi forrásunk viszont engedett némi betekintést az iskolanyitás hátterébe.

Az Alfahírnek nyilatkozó szakértő szakmai tanácsadóként segíti a kormányzati munkát, nem a végső politikai döntéshozatalban vesz részt, viszont elmondta, hogy mind az Innovációs és Technológiai Minisztériumban, mind pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumában (ez a két tárca felel az oktatásért) dolgozó szakmai csapat véleménye megegyezik.

Másrészt sajnálkozást fejezte ki, hogy nincs "józan kommunikáció" a kormányzat és a pedagógus szervezetek között, de erre nekik nincs ráhatásuk.  

Ugyanis a minisztériumokban is tisztában vannak azzal, hogy (a járvány miatti) félelem nagyon sok irracionalitást szül, és ha nem látjuk a kérdés komplexitását, ha nincs elég információnk, akkor szinte természetes, hogy az emberek nem mérlegelnek, hanem egyből elutasítóak. Az általunk megkérdezett szakértő ezért is sajnálja, hogy nem ült le tárgyalni a tanárokkal a kormányzat. Ugyanis úgy látja, hogy

a most is tapasztalható passzív félelemet át kell konvertálni aktív védelemre.

"Rengeteg dolgot tudunk a vírusról, és arról is, hogyan lehet elkerülni a fertőzést"

- magyarázta. Arra a kérdésünkre, hogy a brit mutáns esetében mennyiben változhatott meg a védekezési protokoll, azt válaszolta, hogy mivel nem egy másik vírusról van szó, a terjedése is ugyanúgy cseppfertőzés útján történik - ezáltal az eddigi eszközök használata továbbra is érvényben maradt.

Müller Cecílián látszik az ellentmondás, nem tudott érvelni a hétfői iskolanyitás mellett

Bár a kormány a tiltakozások hatására több engedményt is tett, hétfőtől az általános iskolások alsósait így is visszaküldik a tantermekbe, ahogy az óvodák is újranyitnak. Ez nem csak a gyermekek szempontjából jelent kockázatokat, hanem a többnyire még oltatlan szüleik, valamint a pedagógusok miatt is.

Az oktatásért felelős minisztériumokban az a szakmai álláspont alakult ki, hogy hazánkban is van lehetőség olyan biztonságos környezet kialakítására, amelyben minimalizálni lehet a pedagógusok és a gyermekek megfertőződésének az esélyét. Ennek egyik fontos eleme az egyéni védekezés, tehát az egyes állampolgárok felelős magatartása: a helyes maszkhasználat, az előírt távolságtartás és kézhigiéniai szabályok betartása. Úgy látja, hogy ezeket a szabályokat jobban betartottuk volna, a harmadik hullám sem csapott volna le az országra ilyen erővel, és nem lett volna ilyen szörnyű az elmúlt két hónap. 

A másik fontos elem pedig, hogy legalább egy dózis vakcinával már beoltották a pedagógusokat.

A szakértő szerint nemzetközi példák is bizonyítják, lehet maszkban tanítani.

A minisztériumokban egyébként éppenséggel pont az ázsiai iskolákban zajló oktatás, az ott tapasztalható fegyelem a követendő, és úgy látják, ez Magyarországon is megvalósítható.

A minisztériumi tanácsadó szerint nincs objektív akadálya a jelenléti oktatásnak, maximum a félelem.

Kitért arra is, hogy egy első osztályos gyerek nem hülye, meg tudja érteni maszkhasználat értelmét, és nem is fognak megfulladni a maszkban. Úgy látja,

amíg nem tudjuk beoltatni a gyerekeket, még ha az "karnyújtásnyira is van", addig is vigyáznunk kell magunkra, és nem élhetünk bezárva.

Ugyanis véleménye szerint a digitális oktatás során sok gyerek nem kap annyit, mint amennyit kaphatna a közösségben, a tantermi oktatásban. "Az iskolanyitás a kisebbik rossz" - fogalmazott. 

Beszélgetésünk alatt többször is hangsúlyozta, nagyon sajnálja, hogy nem alakulhatott ki párbeszéd a szakszervezetekkel, így a járvány elleni védekezés teljes képét nem sikerült megértetni a nyilvánosággal, és az érvek ütköztetési is elmaradt - de a kormánykommunikációval kapcsolatban nem akarta elmondani a véleményét.