A Magyarországon működő német, illetve külföldi vállalatok továbbra is bíznak az ország gazdasági teljesítményében, a vállalatvezetők - akárcsak a kormány - az idei magyar növekedést a régiós átlagnál magasabbra várják - mondta Varga Mihály a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) online eseményén.
A pénzügyminiszter felidézte, hogy a magyar kormány erre az évre
- 4,3 százalékos GDP-bővülést vár,
- jövőre pedig 5,2 százalékot.
A vállalatvezetők 88 százaléka ma is ugyanúgy megvalósítaná beruházását az országban, mint korábban - hívta fel a figyelmet Varga Mihály, jelezve, hogy ez a mutató a kamara felmérésében soha nem volt még ilyen magas.
Varga Mihály a német vállalatok bizalmát fontos értéknek nevezte, amire Magyarország a gazdaság újraindításában is építhet. Ennek jegyében a kormány továbbra is támogatja a beruházásokat, a munkahelyteremtést és a versenyképesség növelését - jelezte.
Felidézte, hogy Németország a legnagyobb tőkebefektető az országban, tavaly a németországi cégek 430 millió eurónyi befektetést valósítottak itt meg.
A legtöbb új beruházást 20 projekttel a német vállalatok hajtották végre tavaly az országban, ezek 1500 új munkahelyet teremtettek
- fűzte hozzá.
A pénzügyminiszter szerint a vírus sem változtatott azon, hogy Németország Magyarország legfontosabb gazdasági partnere. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom 5,6 százalékkal 53,5 milliárd euróra csökkent tavaly, és idén is 4 százalékkal folytatódott a visszaesés, amiben - állítása szerint - a globális ellátási láncok megszakadásának, a chiphiánynak, s a Szuezi-csatornai incidensnek is szerepe volt.
A cégeket a kormány egyebek mellett a munkát és a jövedelmet terhelő adók csökkentésével kívánja segíteni - mutatott rá a pénzügyminiszter utalva arra, hogy folytatódik az adminisztráció és az adórendszer egyszerűsítése. Jövő nyártól például
- eltörlik az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást,
- a szociális hozzájárulási adó újabb 2 százalékponttal mérséklődik,
- így az adó mértéke több lépcsős csökkenés után 28,5 százalékról 15,5 százalékra esik vissza.
A pénzügyminiszter végül arra is kitért, hogy Magyarország törekszik a korrupciós kockázatok kiszűrésére, ezért is léptetett érvénybe a közbeszerzéseknél az uniósnál szigorúbb előírásokat. Azt is hozzátette, hogy az Európai Unió felmérése szerint az ország ebben a tekintetben a középmezőnybe tartozik.