"Az elszámoltatás ígérete, hangoztatása egyedül Jakab Péter kommunikációjában jelent meg" - közvélemény-kutatókat kérdeztünk

Jakab Péter, parlament
Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 25-én.
MTI/Koszticsák Szilárd

Nem kérdés, múlt héten végérvényesen berobbant a kampány az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek versenyében. A jobbikos Jakab Péter egy tolvajos sálat akasztott Tállai András államtitkár nyakában a Parlamentben, a DK-s Dobrev Klára EU-s zászlókkal járja az országot (sőt, még egy gázpisztoly is előkerült az egyik rendezvényükön), míg az MSZP által jelölt párbeszédes Karácsony Gergely a Fudan elleni tüntetést kihasználva próbálta magát ahhoz a kínai suta kamaszhoz hasonlítani, aki megállított egy kínai tankoszlopot a Tiananmen téren.

Beindult az ellenzéki jelöltek pozicionálása

Arra a kérdésünkre, hogy mennyire sikerült pozicionálni magukat az ellenzéki jelölteknek, mennyire hitelesek és "eladhatóak" a karakterek, Pék Szabolcs, az Iránytű Intézet elemzője lapunknak elmondta, a miniszterelnök-jelöltek próbálják erősségeiket kidomborítani, a brandjükkel kapcsolatban meglévő érzületekre építeni.

Ez jelenleg Jakab Péternek sikerült a legjobban, bár ő az, aki a bejelentkezést és a kampányát is a legkorábban kezdte el. A pártelnök kemény hangot üt meg a kormányoldallal szemben, amely beszédmód a mérések tanúsága szerint új szavazókat hozott a Jobbiknak, amely mára az ellenzék vezető erejévé vált.

Az elemző úgy látja, a szintén erős Karácsony Gergely könnyebb helyzetben van, hiszen főpolgármesterként több ügyben is hallhattunk róla, ismertsége magas, melyet a Fudan egyetem körül kialakult konfliktus is tovább erősít, valamint a Fidesz lejárató kampánya is emeli őt az ellenzéki szavazók szemében.

Szerinte Dobrev Klára nagyban épít az egységes Európa eszméjére, valamint saját kompetenciáit is igyekszik hangsúlyozni, erre szolgálnak az idegnyelv-tudását bemutató sajtótájékoztatók és videók.

Fekete-Győr András felcsúti perről szóló ígérete óta kevésbé látszik a miniszterelnök-jelölti versenyben, továbbá várhatóan Márki-Zay Péter és Pálinkás József sem fog tudni beleszólni a végelszámolásba.

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az N1TV Napi Téma című műsorában elmondta, biztos abban, hogy idei nyár nem lesz uborkaszezon, legfőképpen az előválasztás miatt, ami egy nagyon fontos és izgalmas lesz, ráadásul tematizálni is képes. Az ellenzék komoly problémája volt, hogy nem tudott témákat meghatározni, csupán mindig igazodott a Fidesz aktuális tematizációs vonulataihoz.

Most azonban egy kicsit megfordul a viszony, az előválasztás ugyanis az egész nyarunkat végig fogja kísérni. Láthatóan már most megindult a helyezkedés, aminek érezni fogjuk minden elemét, szükségképpen erősödhetnek is az ellenzéki pártok a nyár folyamán, hiszen folyamatosan mutatni fogják magukat a választók előtt

- mondta.

Horn szerint 2018-hoz képest azt elmondhatjuk, hogy a Fidesz rosszabb, az ellenzéki pedig jobb állapotban lesz 2022-ben, mint '18-ban volt, ahol egy megosztott, nehezen megtalálható, magával is vívódó, egy jelöltet állítani nem tudó formában volt.

A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnök nem tartja lefutottnak az előválasztást: szerinte az első forduló nagyon szoros lesz, hiszen Jakab Péternek is van egy nagyon masszív támogatóbázisa, főleg a vidék Magyarországának ellenzéki része áll mögötte, Dobrev Klárának is van egy nagyon jól mozgósítható, politikailag talán a legaktívabb tábora, Karácsony Gergelynek pedig ott vannak "a többiek", ezért úgy látja, ők hárman tudnak bejutni a második fordulóba.

"Ott, a második fordulóban érzek én valami többletet Karácsonynál, de ez még nagyon messze van, addig még sok minden történhet" - fogalmazott.

Fudan Egyetem mint alkalmas hívószó?

Tény, hogy régen látott tömeg vonult utcára Budapesten a Fudan Egyetem és az Orbán-kormány ellen, épp ezért kíváncsiak voltunk, hogy vajon mennyire lehet alkalmas hívószó a Fudan egy országos Fidesz-ellenes kampányhoz. Az Iránytű Intézet elemzője szerint a Fudan ügye Budapesten és maximum a megyei jogú városokban lehet politikai beszédtéma.

"Vidéken ez egy megfoghatatlan dolog, nincs súlya, így országos politikai kampányt erre alapozni nem érdemes. A fideszes szavazókat éppen ezért sem fogja elbizonytalanítani ez az ügy, hiszen arányuk pont a fővárosban és a megyei jogú városokban alacsonyabb"

- véli Pék. Ráadásul a friss hírek szerint a kormány is csak a választások után hoz majd végleges döntést az ügyben, illetve hajlik a népszavazásra, így valószínűleg ezzel kívánják elvenni a tiltakozások élét.

Karácsony a Fudan-tüntetésen: 500 milliárdból Jakab Péter ötvenezerszer mondhatná Kövér Lászlónak, hogy ficsúr

A Diákvárosért és a tervezett kínai Fudan egyetem ellen szervezett tüntetést a Szikra Mozgalom. A Jámbor András nevével fémjelzett szervezet tüntetésére védettségi igazolvány és személyi igazolvány felmutatásával és ellenőrzésével lehetett belépni, míg az ezekkel nem rendelkezők 500 főig egy elkülönített részen gyülekezhettek.

Horn Gábor kizártnak tartja, hogy a Fidesz elvinné ezt az ügyet egy népszavazásig mondjuk 2023-ban. Szerinte minden gond nélkül lehetne akár most is, tervdokumentáció és költségvetés nélkül is szavazni a Fudanról, hiszen ez egy föltehető kérdés, hogy akarjuk-e, hogy a magyar állampolgári pénzből egy akármilyen külföldi egyetem épüljön Magyarországon. Ez egy hárítás a kormány részéről.

Orbán Viktor azt tapasztalta meg az elmúlt 10 évben, hogy az Európai Uniós térben nincsen mozgástere, ami pedig van, az is szűkül, ennek következtében keres magának más mozgástereket: erre találta meg ehhez először Putyin Oroszországát (korábban szinte félévente járt ide Putyin, az utóbbi időben mintha lekerült volna a napirendről az "orosz medve"), majd az oroszoknál rosszabb kommunista Kína került a fősodorba.

A Fudan Egyetem további sorsa attól is függhet,  mennyire kötelezte el magát a miniszterelnök a Kínai Kommunista Párt mellett és mit ajánlhattak neki

- fogalmazott Horn.

Az elszámoltatás ígérete: kinek hiszik el a választók?

A többi ellenzéki pártelnök kommunikációjával kapcsolatban elmondta,

feltűnő volt az is, hogy az elszámoltatás ígérete, hangoztatása egyedül Jakab Péter kommunikációjában jelent meg. A Civitas mérése alapján az ellenzéki választók is a Jobbik jelöltjét tartják erre a legalkalmasabbnak

- fogalmazott Pék, aki szerint az elszámoltatás ígérete mind Jakab Péternél, mind Márki-Zay Péternél, mind Fekete-Győr Andrásnál központi téma volt, bár a Momentum vezetőjénél az utóbbi hetekben már kevésbé hangsúlyos elem.

Jakab Péter fejében meg sem fordult, hogy visszalépjen a miniszterelnök-jelöltségtől

Budapest területén nagyjából húsz sátorral, a hat ellenzéki párt részvételével június 4-én elindult a Diákváros és a Fudan Egyetem projektekkel kapcsolatos konzultáció. Miután Jakab Péter, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje t aktikát váltott és Kövér László külsejét dicsérve hétfőn hosszú időt követően végigmondhatta a napirend előtti felszólalását, a parlamentből az Oktogonra indult, hogy a választókat kérdezze problémáikról.

Úgy látja, a miniszterelnök-jelölti előválasztási kampányban várhatóan jelentős súlya lesz a témának, azonban hangsúlyozta, hogy a közös miniszterelnök-jelölt már nem építheti erre kampányát, amikor már nem csak az ellenzéki törzsbázisnak kell beszélniük.

Az Iránytű Intézet elemzője szerint az elszámoltatás ígérete nem újdonság a magyar politikában, hiszen már az I. Orbán-kormány idején is ezzel kampányolt az MSZP, majd a 2002-es választási győzelem után Keller Lászlót bízták meg ezzel a feladattal, azonban ez a próbálkozás is tiszavirág-életűnek bizonyult és gyakorlatilag semmilyen komoly korrupciós ügyet nem derítettek fel az elszámoltatás keretében. Felidézte, a 2010-es választásokat megelőzően a Fidesznek szintén egyik legfontosabb ígérete volt a 2002 és 2010 között regnáló szocialista kormányok elszámoltatása, de mint láthatjuk, igazán komoly perek nem indultak.

Jelenleg az ellenzéki törzsszavazók igazságérzetének – 2010-hez hasonlóan – szintén fontos lehet az elszámoltatás ígérete és úgy vélem mobilizációs erővel is bírhat, ám azt is gondolom, hogy egy esetleges kormányváltás esetén a valódi lépésekkel megint adós maradhat az új rezsim, ha nem sikerül a fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállítása, a közjogi berendezkedés átalakítása, a NER lebontása

- mondta Pék Szabolcs.