Szűcs Ildikó: „Én olyan politikus vagyok, aki a nép hangja akar lenni”

Szűcs Ildikó
Szűcs Ildikó

„Az Orbán-kormányt csak a legszélesebb körű összefogással lehet legyőzni. Nem elég az ellenzéki pártok összefogása, többre van szükség: az emberek összefogására!” - Jakab Péter, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje így jelentette be, hogy a Jobbik nemcsak pártpolitikusokban gondolkodik, hanem a kormányváltás érdekében civil jelölteket is támogatnak az ellenzéki előválasztáson.

Interjúsorozatunkban bemutatjuk a Jobbik által támogatott civil jelölteket, és terveiket.

Szűcs Ildikó önkormányzati képviselő, egykori könyvtáros és könyvtárigazgató Csongrád-Csanád megye 3. számú választókerületében méretteti meg magát civil jelöltként az ellenzéki előválasztáson. Vallja, hogy a politikusoknak mindig a közt kell szolgálniuk, és ha ezt jól teszik, az dicsőséges feladattá válik. Választókerületét rendkívüli módon sújtja az elvándorlás és az elszegényedés, de úgy látja, ezekre is lehet válaszokat adni. Interjú.

 

Ön szerint miért fontos részt venni az előválasztáson?

Azért fontos az előválasztás, hogy a legesélyesebb jelölt álljon majd szembe a fideszes kihívóval jövő tavasszal az országgyűlési választásokon. A 2018-as választás nagy tanulsága volt, hogy csak együtt sikerülhet legyőzni a Fideszt, és nagyon fontos, hogy a legjobb jelölt képviselje majd jövőre az igazi alternatívát. Ezért fontos, és ezért biztatok mindenkit arra, hogy vegyen részt az előválasztáson. Reményt akarok a jóra, a tisztességesre! Ehhez azonban változás kell, és ezt csak együtt tudjuk elérni!


Civilként miért döntött úgy, hogy belevág a nagypolitikába?

A politika nem volt mindig fontos része volt az életemnek, de mindig figyelemmel követtem az eseményeket. A demokrácia az emberiség egyik legfontosabb vívmánya szerintem. Én hiszek a demokráciában, és a demokrácia visszaépítéséért dolgozom nap, mint nap.

Szűcs Ildikó
Béli Balázs/Alfahír

Kezdetben csak civilként próbáltam tenni a közösségemért, de látva a sokszor szakmaiatlan döntéseket, melyeknek egyetlen céljuk pusztán a politikai haszonszerzés volt, úgy döntöttem, hogy egy új hangot szeretnék képviselni a saját lakókörnyezetemben.

Én olyan politikus vagyok, aki a nép hangja akar lenni, aki igazán az emberek érdekeit képviseli.

Az elmúlt évek rádöbbentettek, hogy civilként csak úgy tudom ezt megtenni, ha továbblépek, és a nagypolitika világában kamatoztatom azt, amit vezetőként és a helyi közösség aktív tagjaként megtanultam.

 

Ugyanakkor a magyar politikának van egy árnyoldala is, nem tart a támadásoktól?

Szomorú, hogy a Fidesz eszköze az aljas hazugságok terjesztése, a lejárató kampányok, a rágalmazás. De én nem félek, felkészültem lelkileg a küzdelemre. A célom az, hogy mindvégig ember maradjak, bármilyen aljas hazugságokkal támad majd a Fidesz, az én célom teljesen egyértelmű: az emberek képviselete.  

 

Ön szerint hogyan lehetne, vagy kellene megváltoztatni a magyar parlamentarizmust?

A képviselő a köz szolgája, szerintem ezt felejtették el a fideszesek. A politikus dolga az, hogy azokat az embereket képviselje, akik őt megválasztották. Szerintem nincs annál szebb, hogy másokat, az országunkat, a hazánkban élő embereket szolgáljuk. Én ezt a szemléletet szeretném visszahozni a politikába.

Volt pár év, amikor még mertem nagyot álmodni, de az álom maradt, és a valóság másképp alakult. Hiányzott, hiányzik az a borzongatóan jó érzés, amit csak a remény tud adni, hogy végre jó lesz, hogy jobb lehet.

Én ezt akarom, hogy reménnyel és ne félelemmel, bizonytalansággal teli életet éljünk.

 

Hogyan mutatná be a választókerületét?

Csongrád-Csanád megye 3. számú választókerületét Petőfi Sándor Az Alföld c. versénél szebben nehéz lenne leírni.

A gabona-, zöldség- és gyümölcstermesztés is kiemelkedő jelentőségű, köszönhető a sok napsütésnek, a földrajzi adottságnak, s az itt élő emberek szorgos munkájának.

Azonban kevés az olyan munkahely, ami a magasabban képzett szakembereknek is munkát képesek biztosítani. Itt országos szinten is alacsonyabbak a bérek és a körzetben található 22 településéből 16-ban folyamatosan csökken a lakosságszám, nagyon sokan vándorolnak el.

Az Európai Unió legszegényebb régiója a Dél-Alföld. Fel kell zárkóztatni ezt a térséget. Ehhez pedig minden adott: a termőföld, az emberek szorgalma, tehetsége és akarata is.

 

Hogyan lehet elkezdeni ezt a felzárkóztatást?

Az egyik legnagyobb probléma az elvándorlás. Ezt csak úgy lehet megállítani, ha normális béreket, jövőképet és életkörülményeket tudunk biztosítani az itt élőknek. Fontos feladat lesz az úthálózat fejlesztése, az egészségügy és az oktatás rendbetétele, valamint a bérek rendezése, hiszen az ország e részén jóval az átlag alatt maradnak a fizetések. Ezen változtatni kell!

Ami ebben a körzetben probléma, az lényegében jelen van az ország minden részében. Fejétől bűzlik a hal! Például változtatni kell az utak állapotán. A 451-est, M44-est, az Eperjest-Fábiánsebestyénnel összekötő utat fel kell újítani. A sándorfalvi úti vasúti átjárónál közúti aluljáró létesítése fogja biztosítani a környéken élőknek a gyorsabb, biztonságosabb és kiszámíthatóbb közlekedést.

A szentesi kórház felújítása, bár elcsépeltnek tűnik már, nem az. 100-120 ezer ember egészségügyi ellátását biztosítja, ezért teljes körű felújításra, megújulásra van szüksége infrastrukturálisan és humánerőforrás tekintetében egyaránt. Jóval kevesebb szakember dolgozik, mint amennyire szüksége van az intézménynek.

Az induló kisvállalkozásokat, mezőgazdasági vállalkozásokat és a meglévőket is helyzetbe kell hozni, illetve tartani. Mindezek az alapjai annak, hogy megtartó erővel bírjanak az itt lévő települések. S itt visszakanyarodhatok az első mondathoz: így lesz csökkenthető az elvándorlás!

Szűcs Ildikó

Mennyire viselte meg a térséget a koronavírus-járány?

Szentesen a kórház korszerűsítése évek óta késik. 2013 óta a kampányidőszakok kedvenc témája volt a Fidesz részéről a kórházfelújítás, de gyakorlatilag valódi fejlesztés nem történt az elmúlt években. Százezer ember orvosi ellátását veszélyezteti a Fidesz nemtörődömsége. Csak a szakemberek lelkiismeretes és áldozatos munkájának köszönhető, hogy a járvány alatt ezek az emberek nem maradtak ellátás nélkül.

A vállalkozókat is magukra hagyta a kormány, az uniós támogatások nem, vagy csak töredékben érkeztek meg, nagyon sokan mentek tönkre. Azt mondta a Fidesz, senkit nem hagynak magára, ezek az emberek viszont teljesen magukra maradtak, az ő megsegítésük a ’22-es kormányváltás után fontos célunk lesz.

 

Önkormányzati képviselőként tapasztalhatta, milyen az, amikor a válság idején az Orbán-kormány a településekre támad.

A járványhelyzet égisze alatt meghozott kormányzati elvonások az önkormányzatokat ellehetetlenítették, módszeres kivéreztetés történt. Amikor segítséget kellett volna, hogy kapjanak, megszorításokat kaptak. A veszélyhelyzet elmúlt, azonban a kormány még most is szorítja a hurkot az önkormányzatok nyaka körül, és arra törekszik, hogy a maradék önrendelkezésüket is elvegyék.

 

Ön szerint a kormányváltó erőknek mi legyen az első feladata a NER utáni időszakban?

Jólélet minden magyarnak – és ezt mi komolyan gondoljuk!

Olyan országot szeretnénk építeni, ami nem a megosztottságról szól, és ahol mindenkinek jó élni. Ahol mindenki a végzettségének megfelelő munkát tudja végezni, amiért európai bért kap. Ahol az oktatás minden tanulni vágyó számára elérhető, a szülők biztonságban tudják nevelni gyermekeiket, a nyugdíj pedig biztosítja a tisztes időskort. Ahol a boldogulás nem kapcsolatokon vagy párthűségen múlik. Ahol valódi demokrácia van, és a közpénzt valóban a köz javára fordítják. Ez a régió, ez az ország többet érdemel!

Számomra az egyik legfontosabb, hogy versenyképes legyen a magyar oktatás és az ehhez szorosan kapcsolódó könyvtárügy. Hogy a régi latin mondás, „Nem az iskolának, az életnek tanulunk!” beépüljön, mint szemlélet az oktatásba, és hogy az oktatás a társadalmi mobilitás motorja legyen.