Pintér Sándor belügyminiszter a „jó zsaru” szerepében tetszeleg a lehallgatási botrányban. Az izraeli Pegasus nevű kémszoftver magyarországi, kormányzati felhasználása kapcsán indított vizsgálat során az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának rendkívüli ülését is összehívta Stummer János jobbikos bizottsági elnök, amire Pintér és a szakszolgálatok képviselői el is mentek, azonban a kormánypárti képviselők szándékos távolmaradása miatt a testület határozatképtelen maradt, és meghallgatásokra így nem kerülhetett sor.
A belügyminiszter – aki csak az egyik szereplője lehet a botránynak, a hazai titkosszolgálatok ugyanis több minisztérium irányítása alatt oszlanak meg – a DK-s Vadai Ágnes országgyűlési képviselőnek írt parlamenti válaszában arra a kérdésre, hogy
„Az Ön felügyelete alá tartozó szervnél alkalmazták-e a Pegasus kémprogramot?”
azt felelte, hogy
„Konkrét kérdéseit kizárólag az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága zárt ülésén áll módomban megválaszolni”.
Ezt a bizottságot viszont Pintér Sándor pártja nem engedi szabályszerűen ülésezni, így a miniszter hiába áll a terem előtt, tudja, hogy nem lesz meghallgatva.
A belügyminiszter egyébként azt írta, 2010 óta a felügyelete alá tartozó titkosszolgálatokat „számos kormányzati és attól független intézmény ellenőrizte, jogszabályba ütköző tevékenységet nem tártak fel”.
A Pegasus nevű kémszoftverrel az eddigi információk szerint mintegy 300 magyarországi célpontot figyelhettek meg, köztük tényfeltáró újságírókat, médiatulajdonos üzletembereket, ellenzéki politikusokat, ügyvédeket, és adott esetben saját embereiket is, hiszen egy volt államtitkárt is lehallgathattak, miután kritizálta a paksi beruházást. A program észrevétlenül települhet a célszemély okostelefonjára, majd annak valamennyi tartalmához hozzáfér, legyenek azok üzenetek, GPS-adatok vagy fényképek, beleértve a kamera bekapcsolását is. Az ilyen tartalmak megszerzése nem csupán érzékeny információk felhasználását jelentheti, hanem zsarolási potenciállal is bírhat.