Amikor az Állami Számvevőszék félrenéz

Koncz Zsófia, Szerencs, szavazás
Koncz Zsófia / Facebook

(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)

„Ennek az időközi választásnak a tétje az itt élő emberek érdekeinek érdemi képviselete. Édesapám négy évre kapott felhatalmazást a választóktól, és az Ő munkájának a folytatásáról szól ez a voksolás” volt olvasható a Facebookon tavaly októberben egy fideszes hirdetés, amelyben Koncz Zsófia reklámozott egy vele készült interjút. Az Állami Számvevőszék döntött, ez nem számít politikai hirdetésnek.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a tavalyi, októberi, borsodi időközi választásnak nagyobb tétje volt a kormánypártok számára, mint az ellenzéknek. Kínos és aggasztó vereség lett volna egy erősen fideszes körzetben a kormányzás derekán elbukni egy választást, és elbukni hivatalosan ismét a kétharmadot, mint történt az 2015-ben is. Ehhez a nyomáshoz mérten szálltak bele a kampányba. Nem volt olyan kormánytag, aki ne látogatott volna el a körzetbe, végül pedig még laptoposztogatáshoz is fogtak.

Az elszálló kampányköltségvetés pontos számait csak sejteni lehet, egyről azonban pontos adatunk van. Az pontosan ellenőrizhető, hogy csak Koncz Zsófia több mint 5 és fél millió forintot költött el a közösségi médiában hirdetésekre. Ez önmagában nagyobb összeg annál, amely törvényileg összesen megengedhető lett volna, mert elvileg egy kampányban egy jelölt csak és kizárólag 5 millió forintot költhetne el.

A határátlépés miatt több szervezet – köztük a K-Monitor is – közérdekű bejelentéssel fordult az Állami Számvevőszékhez. Az ÁSZ-nak most sikerült megválaszolnia a folyamodványt. A NER 11. évében talán nem meglepő módon semmi látnivalót nem talált a fideszes kampányban. „A közösségi médiában közzétett hirdetések nem szoríthatók be a jelenlegi politikai hirdetésekhez kapcsolódó hazai jogszabályok közé” – fejtette ki a hatóság. Sőt, jó fideszes kommunikációs fogással élve vissza is lőtt. Az RTL Klub Híradójának azt nyilatkozta a szervezet, hogy ők is látják, hogy egyre több politikai tartalmú hirdetés jelenik meg a Facebookon, emiatt jelezték is, hogy változtatni kellene a vonatkozó szabályokon, de arra egyetlen párt vagy civil szervezet sem reagált.

Képzeljük el, mi történne ugyanebben az esetben, ha az ellenzék kerülne célkeresztbe. Bár az a lejtős pálya miatt nehezen elképzelhető, hogy ennyi pénzt szórjon ki egyetlen ellenzéki politikus is egy kampányban csak a közösségi médián, de ha ez megtörtént volna, nem biztos, hogy ugyanilyen tartózkodó volna az Állami Számvevőszék. Az a hivatal, amelyet a kormány előszeretettel használ ellenzéki pártok sanyargatására, sarokba szorításra.

Mint emlékezetes, a kedvezményes plakáthelyekkel kapcsolatban nem volt ennyire tesze-tosza az ÁSZ, mint a Facebook-hirdetésekkel kapcsolatban. Mivel piaci áron alul vásárolt a Jobbik plakáthelyeket 2017-ben, azt az ÁSZ tiltott pártfinanszírozásnak minősítette. A kedvezménynek kiszámolt 331 millió forintnak a dupláját rótta ki a legnagyobb ellenzéki pártra pár hónappal a választások előtt. Ez a drákói döntés fordulópont volt az Állami Számvevőszék működésében, mert nyíltan a kormány öklévé vált egy elvileg pártsemlegességre hivatott állami ellenőrző intézmény.

Különös fénytörést kap minden olyan állami szervezet működése, amely ma a közpénzeket felügyeli, de a Fidesz táján mindent rendben talál. Legyen az az ügyészség, vagy legyen az az ÁSZ. Beszédes az a kis infografika, amelyet maga a hivatal készített el, és ahol jól látható, hogy 2014 óta csak és kizárólag egyetlen párt vizsgázott megfeleltre a pártok közül az ÁSZ szemében, és ez a Fidesz (talán szépségtapaszként egy kis szürke karikát, pár kifogást tehát a KDNP is kiérdemelt 2016-2018-ig terjedő időszak gazdálkodásáért). A 2014-től 2018-ig terjedő időszakban az összes ellenzéki párt a nem megfeleltet jelző piros karikát kapott. Egyedül az LMP elszámolását látta elégségesnek, de őket is csak a 2018-as kampányban.

A helyzetet súlyosbítja az, hogy a demokratikus politikai kultúra szempontjából megkérdőjelezhető módon az Állami Számvevőszék döntéseivel szemben nincs fellebbviteli fórum. A bírságokkal szemben nincs mód a jogorvoslatra. „Ez alkotmányos szürkezóna”, nyilatkozta erről a Szabad Európának Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Ezt a joghézagot korábban senki sem vette észre, amelyet azonban orvosolni kellene, mert a „fellebbezés lehetősége nélkül sérül a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jog” – folytatta Ligeti.

Az ÁSZ természetesen ezzel szemben ártatlannak érzi magát, mint a ma született bárány. „Szigorú, nemzetközi szakmai standardok alapján, a jogállam keretei között végzi” az ellenőrzéseit – nyilatkozta szintén a Szabad Európának a szervezet szóvivője, aki a szokások szerint azért még visszalőtt: „Sajnálatos, hogy egyes pártok megpróbálnak pártpolitikai hasznot húzni az ÁSZ ellen indított támadásokkal”.

Magyarország egy olyan ország, ahol a Facebookon közzétett politikai hirdetés nem számít politikai hirdetésnek, és ahol az ÁSZ szerint egyetlen párt számol el maradéktalanul a közpénzekkel, az, amelyik fuldokol a korrupcióban. Pontosabb megfogalmazás szerint talán inkább lubickol benne. „Itt kell lenned, hogy elhidd” – idézhetnénk a Magyar Turisztikai Ügynökség plakátkampányát. Jó volna pedig már ebből a rémálomból lassan végre felébredni.