Másfél éves csúcsot ért el a magyar állami kórházak adósságállománya a legutóbbi, július végi adatok alapján, ami ráadásul soha nem látott ütemben növekszik az idén - hívja fel a figyelmet a egészségügyi intézmények kedvezőtlen pénzügyi helyzetére a Portfolio.
Az egyre nehezebbé váló és már most kritikus helyzet, különösen a hazai orvostechnikai beszállítóknál alapvetően a kintlévőségek halmozódása, a Covid-válság, valamint egy új uniós rendelet együttes hatásának is betudható a gazdasági lap cikke szerint.
Kiemelik, hogy a szektort képviselő szervezetek, kórházi beszállítók gyakorlatilag azonnali lépéseket sürgetnek, így már négy miniszternek is küldtek levelet ez ügyben, ám eleddig semmilyen választ nem kaptak. Július elején a pénzügy-, a belügy-, és az emberi erőforrás miniszterekhez, majd július végén a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez fordultak. Azt kívánják elérni, hogy ne kelljen tovább hitelezniük a kórházakat, a kormányzat évközi kifizetéssel rendezze az állam egészségügyi intézményeinek lejárt tartozásait. Azaz szerintük év vége helyett
Noha a kórházi adósságállomány konszolidációját a kormány kétszer is meglépte tavaly, mégis a fő trendet ez aligha volt képes megtörni, csupán ideiglenes megoldást jelentett. Ezzel pedig a Portfolio szerint olyannyira halmozódnak tovább a tartozások, hogy most, 2021-ben rosszabb a helyzet, mint a korábbi években, az adósság-újratermelődés dinamikáját tekintve.
Július végén 46 milliárd forint volt a kórházak adóssága
Az idén július végén 46 milliárd forint volt a kórházak adóssága, míg 2020-ban novemberre érték el ugyanezt a szintet - írta keddi lapszámában a Világgazdaság a Magyar Államkincstár adataira hivatkozva. Rásky László, a kórházi medicinák legnagyobb beszállítóit tömörítő szervezet, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára úgy vélekedett: év végére akár 60 milliárd forintra is nőhet a kifizetetlen számlák összege, amennyiben a kormány nem intézkedik mihamarabb az adósság rendezéséről.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az adósságnövekedés miértjéről a lapnak úgy nyilatkozott, szerinte a hazai egészségügy - és benne a fekvőbeteg-ellátás - finanszírozása évtizedek óta elégtelen. Emlékeztetett, hogy a járvány idején a halasztható műtétek felfüggesztése miatt a kormány a teljesítményfinanszírozás helyett több alkalommal áttért az átlagfinanszírozásra, ezzel azonban a legtöbb intézmény rosszabbul járt. Az OSZ főtitkára hangsúlyozta azt is,
egyértelmű, hogy a rendszer alulfinanszírozott.
Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének igazgatója a kifizetetlen kórházi számlák évtizedes problémáját említette. Ugyanakkor hangsúlyozta,
az év végi adósságrendezés óta a tartozásállomány átlagosan havi 5,4 milliárd forinttal nőtt, amire az elmúlt tíz évben nem volt példa.
Tóth Zsolt, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók főtitkára pedig egyenesen azt húzta alá, hogy
a kórházi tartozások felhalmozódásának folyamata totális állami kontroll alatt áll.
Úgy látja, költségvetési megtakarítást is jelentene az év végi adósságrendezés előrehozása, hiszen azzal megelőzhető a késedelmi kamatok további halmozódása is.
A problémakör egészét illetően a megszólalók egyöntetűen azt hangoztatták, hogy hosszabb távú megoldást leginkább az eredményezne, ha az egészségügy finanszírozását állami szinten megfelelően rendeznék, időszerű lenne a források megemelése, és az ágazatra mint befektetésre kellene tekinteni.