„A digitális tanrend egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a pedagógusok mennyire eszköztelenek"

Oktatás konferencia
Fotó: Republikon (Facebook)

„A digitális oktatás lehetőséget kínált arra, hogy egy hatalmas ugrással a XIX. századból a XXI. századba kerüljünk"

- vetette fel Prievara Tibor, digitális oktatás szakértő ismét az „Iskola a pandémia után" címmel tartott konferencián, amelyet a Republikon Intézet rendezett csütörtökön, Budapest belvárosában.

A két részes beszélgetéssorozat első felében oktatáskutatók, iskola igazgató, de tanodavezető is részt vett. Lannert Judit oktatáskutató szerint a pandémia egyértelműen hatással volt a diákok életére, hiszen már vannak mérések, amelyek azt mutatják, hogy a legtöbb diáknál az iskolai kimaradás már kompetencia-visszaesést okozott. Elmondta, hogy ez a minta megfigyelhető volt a második világháború után, hiszen akkor is elmaradtak az intézményi oktatások. Japán kutatók mutatták ki akkor, hogy az akkortájt tanuló diákok később rosszabb jövedelemhelyzettel rendelkeztek később, mint azok, akik nem estek ki az iskolából.

Az online-ra való átállás egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a pedagógusok mennyire eszköztelenek. A másik pedig az, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek növekedtek.

„Ez most sem lesz azonban másképp, hiszen ez a generáció már mindenképp vesztett valamit. Főként, azok a hátrányos helyzetű gyerekek, akik nem, vagy csak korlátozottan fértek hozzá esetleg a tananyagokhoz, azt látjuk, hogy a Kréta-rendszert a diákok ötöde nem érte el."

Ercse Krisztina oktatáskutató szerint a pedagógiai kultúra elavult, ugyanis a tanárok, a diákok a járvány alatt megjelenő egyéni szükségleteit nem igazán vette figyelembe. De ez abból is fakad, hogy nem is nagyon van rá példa idehaza, hogy a tanárokat arra is biztassák, hogy figyelemmel kísérjék a diákok életét.

„Még mindig ott tartunk, hogy a tanár a tudás birtokosa, akinek át kell adnia egy előre megrágott értelmezést. Csakhogy nem erről kéne elsősorban szólnia a tanításnak. Az egyéni tanulási szükségletekre kéne a pedagógusnak koncentrálnia."

Ercse Krisztina arról is beszélt, hogy a járványhelyzettel sokszor a legfelső szinteken sem tudtak mit kezdeni, amit jól érzékeltet, hogy az utolsó utáni pillanatokban értesítették sokszor az intézményeket, illetve a pedagógusokat, hogy mit csináljanak a digitális átállás alatt. Ráadásul, semmilyen párbeszéd vagy szakmai egyeztetés nem előzte meg ezeket az utasításokat.

„Aztán meg kapkodás van, ha megtörténik a baj. Pedig pedagógusok és diákok százezreinek a sorsa múlik ilyenkor."

Lencse Máté tanodavezető szerint fontos tanulsága pandémiának, hogy a gyerekek digitális kompetenciája rendkívül alacsony volt. Iszonyatos elakadások voltak például, arról, hogyan kell elküldeni a feladatokat. Úgy véli, először az eszközhasználatra kellene megtanítani a fiatalokat. Az idősebb (15-18 éves) korosztályoknál voltak pozitív tapasztalatok, akikkel lehetett jól haladni az oktatással. 

A kisebb korosztály azonban, különösen nehéz helyzetbe került, ovisoknál, alsósoknál olyan problémák jöttek elő, amelyekre korábban egyáltalán nem volt példa. 

Derdák Tibor iskolaigazgató szerint gyakran érkeznek olyan fiatalok szegregált iskolákból, akik még a szorzótáblát sem ismerik.

„Itt nem egy év lemaradás miatt. Mi olyan közegbe dolgozunk, ahol sajnos gyakran találkozunk ilyen diákokkal a jelenléti oktatás alatt is."

Prievara Tibor digitálisoktatás-szakértő szerint a tanárok képzésére is nagyobb figyelmet kellene fordítani, hiszen egy 21. századi oktatási szemlélethez fontos az is, hogy a pedagógus is értse ezeket az eszközöket és használja is. Ma már könnyebben lehet megfogni egy diákot és lekötni a figyelmét ezeknek a segítségével. Az első hullám tanulsága az volt, hogy több pedagógus is felismerte, hogy érdemes olyan jellegű képzésekre járni, amely a digitális eszközök használatát helyezi előtérbe. 

Alakul a közös ellenzéki oktatási minimum

A beszélgetéssorozat második részében a pártok képviselői voltak jelen. A Fidesz részéről, Pósán László végül nem vállalta a beszélgetést, így csak Tordai Bence (Párbeszéd), Brenner Koloman (Jobbik), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Niedermüller Péter (DK), Ilyés Márton (Momentum) és Kanász-Nagy Máté (LMP) vett részt.

.

Brenner Koloman szerint az utóbbi időben riasztó jelzéseket kaptak vidékről, hiszen a megfelelő eszközök hiányában, a digitális oktatás sok helyen megvalósulni sem tudott. A kormány nem biztosította az eszközöket, amelyek így az önkormányzatoktól kértek segítséget. Ugyanakkor, az önkormányzatokat még meg is fosztották bevételeik egy részétől. Vagyis egy olyan ördögi kör alakult ki, amellyel senki nem járt jól. 

„Ebben a pandémiás időszakban megmutatkozott az, hogy a Fidesz-kormány számára az oktatás lényegtelen. A leszakadó régiókat még jobban magukra hagyták, még nagyobb egyenlőtlenségek mutatkoznak meg országos szinten."

Kunhalmi Ágnes elmondta, hogy a legtöbb önkormányzati visszajelzés az, hogy igyekeztek a kormány helyett is maszkokkal és fertőtlenítőkkel ellátni az iskolákat. Saját hatáskörüktől túlmenően, igyekeztek a rászoruló családokon segíteni több helyen is. Így is sajnos a gyermekek 20-25 százalékát nem érte el a digitális oktatás.

„Fontos kérdés, hogy a Covid-generációs gyerekek milyen lemaradásban lesznek, s főleg azok a gyermekek, akik teljesen kimaradtak, hogyan fognak majd felzárkózni a többiekhez."

A Momentum politikusa, Ilyés Márton szerint most szülők tömegei pillanthattak bele abba, hogy miről is szól a mai oktatás a digitális tanrend alatt. Hozzátette, hogy eddig is óriási különbségek voltak iskolák vagy pedagógusok között is, amit a pandémia csak felerősített.

„A rendszer nem a teljesítményre vagy a hatékonyságra van felkészítve, hanem a túlélésre. Ha eljutunk arra a pontra, hogy a kivonulás reálisabb alternatíva lesz, mint a javítás, akkor össze fog omlani az oktatási rendszer."

- vetette fel a politikus.

Kanász-Nagy Máté leszögezte, hogy nem érti miért nem végez nyilvános méréseket a kormányzat arról, hogy milyen hatásai is vannak a pandémiának az oktatásban szereplőkre. Úgy véli, egy kormánynak folyamatosan monitoroznia kéne, hogy milyen hatásokat okozott a pandémia a diákokra vagy a tanárokra.

Szóba került az is, hogy a jövő évi választásokra közös ellenzéki oktatási programmal terveznek az ellenzéki pártok.

Ebből kiderült, hogy

  • visszaállítanák a tankötelezettséget, legalább egy szakma elsajátításáig.
  • A pedagógusok fizetését legalább 30 százalékkal megemelnék.
  • Az iskolai asszisztensek és szociálpszichológusok számának növelése és bérük rendezése.
  • A tankönyvpiac átgondolása és centralizációjának megszüntetése.
  • Az autonómia visszacsempészése az iskolák felé, ahol erre igény is mutatkozik.
  • A tanárok és a diákok túlterheltségének a megszüntetése.
  • A tanárok adminisztrációs terhének a csökkentése.
  • Önálló oktatási minisztérium.
  • A Nemzeti Alaptanterv átalakítása.