Gulyás Gergely szerint lehet, hogy egyes munkáltatók kötelezővé tehetik az oltást

gulyás
Fotó: Médiaklikk

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kormányinfót tartott szerda délelőtt, ahol szóba került a veszélyhelyzet meghosszabbítása és a pápa látogatása is.

„Még mindig 400 ezer felett van azon idősek aránya, akik nem oltották be magukat"

- hangsúlyozta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, aki elmondta, hogy az elmúlt 24 órában tizenkét beteg elhunyt és újabb 371 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést.

Hozzátette, hogy a kormány a veszélyhelyzetet január elsejéig meghosszabbítják. A számok nyilvánvalóan emelkedni fognak - mondta. A veszélyhelyzet meghosszabbítását azzal indokolta, hogy a kormánynak gyors reagálási képességre lesz szüksége. Azt várják, hogy a fertőzések számának ugrásszerű növekedését hasonló arányban már nem fogja követni a kórházba kerülők, a lélegeztetőgépre kerülők és az elhunytak száma. A miniszter szerint semmilyen szabadságjogi korlátot nem jelent a veszélyhelyzet meghosszabbítása. Elmondása szerint nyugodtan „lehet menni tüntetni." 

Tárgyalnak a munkáltatókkal, hogy felmerüljön-e a kötelező oltás lehetősége. Egyelőre még nem született döntés erről, de Gulyás szerint ez jogos igény a munkáltatók részéről.

„Jogos igény a munkáltatók részéről, hogy elvárja, hogy a munkavállaló ne veszélyeztessen másokat."

- mondta Gulyás, hozzátéve: összesen 3,3 millió oltás áll rendelkezésre további oltásokra és harmadik oltásokra is.

A pápa látogatásával kapcsolatban azt mondta, hogy köszönetet mond a rendvédelmi szerveknek és annak a 20 ezer embernek is, aki részt vettek a szervezésben. A tárcavezető szerint, semmilyen vitás kérdés szóba nem került a Ferenc pápával való találkozáson.

Újságírói kérdések:

Az újságírói kérdések között felmerült, mi a kormány álláspontja azzal az európai parlamenti állásfoglalással kapcsolatban, hogy a tagállamoknak el kellene ismerniük a homoszexuálisok házasságát. A kancelláriaminiszter szerint a kérdést

a helyén kell kezelni, a helye pedig a papírkosár.

A minimálbér-emeléssel párhuzamosan emelkedni fog a garantált bérminimum is. Újságírói kérdésre válaszolva Gulyás Gergely konkrétumot nem mondott, mert „nem akarja befolyásolni a tárgyaló feleket” (azaz a munkaadói és munkavállalói oldalt – A szerk.), de úgy vélte,

a garantált bérminimum is a minimálbérhez hasonló arányban kell, hogy emelkedjen.

Ugyancsak kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elismerte, jelenleg tiltják a 6. osztálytól felfelé a digitális oktatásra történő átállást, de – a veszélyhelyzeti rendelkezések miatt – a kormány számára megvan annak a lehetősége, hogy ezt megváltoztassák, ha az egészségügyi helyzet ezt kívánja.

A tavaszi választás előtti miniszterelnök-jelölti vitára vonatkozóan kedden Novák Katalin azt mondta, „a kérdés egyelőre nem időszerű”, a Kormányinfón ennél többet Gulyás Gergely sem mondott. A kancelláriaminiszter rámutatott, egyelőre még ellenzéki miniszterelnök-jelölt sincs, így nem tudni, Orbán Viktornak esetleg kivel kellene vitáznia.

A Rubi Gergely korábbi jobbikos országgyűlési képviselő provokációjára vonatkozó Fidesz-propagandista kérdésben igazából maga a kérdés volt a vicces: a KESMA-alkalmazott Rubit „egyszerű embernek” nevezte. (Persze az alákérdezésen is lehetett kacagni.)

Az M0-s déli Duna-hídjára, illetve az azon kialakult dugókra vonatkozó kérdést Gulyás Gergely annyiban pontosította, hogy a kivitelező szerint azt ígérték, szeptember 1-jétől három sáv lesz járható, ezt be is tartották. A kancelláriaminiszter szerint most már

kisebb a dugó.

Gulyást megkérdezték arról is, van-e olyan kormányzati elképzelés, hogy a hitelmoratórium miatt megnövekedett futamidő miatt a pórul járt adósokat kompenzálni fogják. A kancelláriaminiszter azt válaszolta, vizsgálni fogják, hogy a bankok tisztességesen jártak-e el, de

olyan terv nincs a kormány előtt, mely kárpótolná a futamidő-hosszabbítás miatt kárt szenvedőket.

A vállalkozások moratóriumban tartására vonatkozó pontosító kérdésre a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt válaszolta, az éves 25 százalékos csökkenés referencia-időtartama a 2020 februárját megelőző 18 hónap, ennek részleteit pedig a végrehajtási rendelet fogja rögzíteni.