Gulyás Gergely szerint lehet, hogy egyes munkáltatók kötelezővé tehetik az oltást

Gulyás Gergely szerint lehet, hogy egyes munkáltatók kötelezővé tehetik az oltást

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kormányinfót tartott szerda délelőtt, ahol szóba került a veszélyhelyzet meghosszabbítása és a pápa látogatása is.

„Még mindig 400 ezer felett van azon idősek aránya, akik nem oltották be magukat"

- hangsúlyozta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, aki elmondta, hogy az elmúlt 24 órában tizenkét beteg elhunyt és újabb 371 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést.

{block:block_content:83f6f420-ec81-488d-9ade-46fde05c55af}

Hozzátette, hogy a kormány a veszélyhelyzetet január elsejéig meghosszabbítják. A számok nyilvánvalóan emelkedni fognak - mondta. A veszélyhelyzet meghosszabbítását azzal indokolta, hogy a kormánynak gyors reagálási képességre lesz szüksége. Azt várják, hogy a fertőzések számának ugrásszerű növekedését hasonló arányban már nem fogja követni a kórházba kerülők, a lélegeztetőgépre kerülők és az elhunytak száma. A miniszter szerint semmilyen szabadságjogi korlátot nem jelent a veszélyhelyzet meghosszabbítása. Elmondása szerint nyugodtan „lehet menni tüntetni." 

Tárgyalnak a munkáltatókkal, hogy felmerüljön-e a kötelező oltás lehetősége. Egyelőre még nem született döntés erről, de Gulyás szerint ez jogos igény a munkáltatók részéről.

„Jogos igény a munkáltatók részéről, hogy elvárja, hogy a munkavállaló ne veszélyeztessen másokat."

- mondta Gulyás, hozzátéve: összesen 3,3 millió oltás áll rendelkezésre további oltásokra és harmadik oltásokra is.

A pápa látogatásával kapcsolatban azt mondta, hogy köszönetet mond a rendvédelmi szerveknek és annak a 20 ezer embernek is, aki részt vettek a szervezésben. A tárcavezető szerint, semmilyen vitás kérdés szóba nem került a Ferenc pápával való találkozáson.

Újságírói kérdések:

Az újságírói kérdések között felmerült, mi a kormány álláspontja azzal az európai parlamenti állásfoglalással kapcsolatban, hogy a tagállamoknak el kellene ismerniük a homoszexuálisok házasságát. A kancelláriaminiszter szerint a kérdést

a helyén kell kezelni, a helye pedig a papírkosár.

A minimálbér-emeléssel párhuzamosan emelkedni fog a garantált bérminimum is. Újságírói kérdésre válaszolva Gulyás Gergely konkrétumot nem mondott, mert „nem akarja befolyásolni a tárgyaló feleket” (azaz a munkaadói és munkavállalói oldalt – A szerk.), de úgy vélte,

a garantált bérminimum is a minimálbérhez hasonló arányban kell, hogy emelkedjen.

Ugyancsak kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elismerte, jelenleg tiltják a 6. osztálytól felfelé a digitális oktatásra történő átállást, de – a veszélyhelyzeti rendelkezések miatt – a kormány számára megvan annak a lehetősége, hogy ezt megváltoztassák, ha az egészségügyi helyzet ezt kívánja.

A tavaszi választás előtti miniszterelnök-jelölti vitára vonatkozóan kedden Novák Katalin azt mondta, „a kérdés egyelőre nem időszerű”, a Kormányinfón ennél többet Gulyás Gergely sem mondott. A kancelláriaminiszter rámutatott, egyelőre még ellenzéki miniszterelnök-jelölt sincs, így nem tudni, Orbán Viktornak esetleg kivel kellene vitáznia.

A Rubi Gergely korábbi jobbikos országgyűlési képviselő provokációjára vonatkozó Fidesz-propagandista kérdésben igazából maga a kérdés volt a vicces: a KESMA-alkalmazott Rubit „egyszerű embernek” nevezte. (Persze az alákérdezésen is lehetett kacagni.)

Az M0-s déli Duna-hídjára, illetve az azon kialakult dugókra vonatkozó kérdést Gulyás Gergely annyiban pontosította, hogy a kivitelező szerint azt ígérték, szeptember 1-jétől három sáv lesz járható, ezt be is tartották. A kancelláriaminiszter szerint most már

kisebb a dugó.

Gulyást megkérdezték arról is, van-e olyan kormányzati elképzelés, hogy a hitelmoratórium miatt megnövekedett futamidő miatt a pórul járt adósokat kompenzálni fogják. A kancelláriaminiszter azt válaszolta, vizsgálni fogják, hogy a bankok tisztességesen jártak-e el, de

olyan terv nincs a kormány előtt, mely kárpótolná a futamidő-hosszabbítás miatt kárt szenvedőket.

A vállalkozások moratóriumban tartására vonatkozó pontosító kérdésre a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt válaszolta, az éves 25 százalékos csökkenés referencia-időtartama a 2020 februárját megelőző 18 hónap, ennek részleteit pedig a végrehajtási rendelet fogja rögzíteni.