Zacher Gábor: „Minden öt nem beoltott betegre jutott egy beoltott páciens”

zacher gábor, zacher
Zacher Gábor toxikológus, a Honvédkórház sürgősségi centrumának főorvosa, a Magyar Fiatalokért díj kitüntetettje beszél az átadóünnepségen a budapesti Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériában 2017. november 27-én.
Fotó: Mohai Balázs/MTI

Zacher Gábor továbbra is értetlenül áll azelőtt, hogy miért nem ismerhetik meg az új koronavírusos betegek oltási adatait. A Portfóliónak nyilatkozó toxikológus felhívta a figyelmet, hogy az EESZT-ből (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) 2 perc alatt le lehetne hívni azokat az adatokat, hogy az új betegek közül mennyien oltottak és mennyien nem. A vakcinák hatékonyságáról is lehetne egyfajta képet kapni. 

Ezzel szerintem nem sértenénk semmilyen személyes adatot

- mondta Zacher Gábor, aki szerint így most ő és kollégái is a sötétben tapogatóznak. 

Egyetlen orvos és a teljes egészségügyi szakma sem a beteg neveire, vagy lakcímükre lenne kíváncsi, hanem arra, hogy miként működnek az oltások. Ennek híján pedig csak az egymás közötti információcseréből derülhet ki, hogy az intenzív osztályra kerülő minden öt nem beoltott betegre jutott egy beoltott páciens

- közölte a Hatvani Kórház sürgősségi osztályán dolgozó Zacher Gábor.

Gyorsul a járvány, rövidebb a lappangási idő

A másik nagy kérdés, hogy az emelkedő napi fertőzésszámokat és áldozatszámokat látva, hogy mikor szigorít legalább az alapvető járványügyi intézkedéseken a kormány. Másfél hónappal ezelőtt az oltási kormányzati reklámhadjárat egyik meghatározó arca, Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke több pontos javaslatot tett a kormány felé. Ezek a következők voltak:

- A kötelező, az oltási hajlandóságot erősen csökkentő regisztráció eltörlése, az oltások széles körű beadási lehetőségének bővítése, az oltások ajánlásában és beadásában dolgozó orvosok lehetőség szerinti tehermentesítése.
- A veszélyeztetettek és az idős korosztály antitestszint-mérésének lehetővé tétele állami támogatással.
- Az elzárt, gyakran szegénységgel küzdő településeken az oltásban való részvétel támogatási lehetőségeinek feltárása és bevezetése.
- Vizsgálatok végzése a vakcina visszautasítása okainak jobb megértésére, valamint az átoltottság területi, szociális és gazdasági egyenlőtlenségeinek feltárása. Ezek alapján pedig megtervezett intézkedések végrehajtása.
- A védettségi igazolvány és a maszkviselés előírása a nagyobb tömeget vagy fokozottan érzékeny populációt fogadó, elsősorban zárt térben tartott események látogatásához, amint azt a járványhelyzet alakulása indokolttá teszi. Ez már több európai országban újra gyakorlat, ideértve az éttermek látogatását is.

Ezekből csak annyi valósult meg, hogy a fiatalok körében oltási programot indított a tanév elején a kormány, de egyéb intézkedést nem hozott, pedig a tapasztalatok szerint a járvány gyorsul. A delta variáns reprodukciós rátája már 6-os, egy átlagos vírusé 1-es. A lappangási ideje is nagyon lerövidült a korábbi variánsokhoz képest

- hívta fel a figyelmet a lap.

Zacher Gábor is úgy látja, hogy jelenleg nincs alternatívája az oltásnak a koronavírus elleni küzdelemben. Arról például nincs tudomása, hogy valaki 3 vakcina adag után kórházba került volna.

Bár 100 százalékos védelem nincs, de nagyon-nagyon visszaesik annak a valószínűsége, hogy valaki beteg lesz, ha háromszor beoltották

- közölte Zacher Gábor hozzátéve, hogy a szem- és kötőhártya-gyulladás az egyik legújabb jele annak, ha valaki a koronavírus delta variánsával fertőződött meg. Ennél frissebb szimptómát a már ismert tüneteken kívül nem tudnak az orvosok, de javasolják, hogy legalább a tömegközlekedésben, az üzletekben, az irodákban és más nyilvános zárt terekben visszahozná a kötelező maszkviselést, hogy lassuljon a járvány terjedési sebessége.