Bár a Magyar Közlönyben még nem jelent meg a szabályozó rendelet, nagy érdeklődést váltott ki a csütörtöki kormányinfó azon bejelentése, hogy a munkaadók kötelezővé tehetik a védőoltást az alkalmazottaknak. Az eseményen Gulyás Gergely kancelláriaminiszter megpróbálta megválaszolni a hirtelen felmerült kérdéseket, ennek ellenére mégis számos – egyelőre – tisztázatlan kérdéssel szembesülünk.
Kormányinfó: újra itt a maszkkorszak, a munkaadók előírhatják az oltást
Három járványügyi szigorítást jelentett be a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. Egyrészt a munkaadók szervezeteinek javaslatára lehetőséget adnak a munkaadóknak, hogy az oltást kötelezővé tegyék a munkavállalóik számára. A miniszter hozzátette, az állam mint munkaadó kötelezővé fogja tenni a saját intézményeiben, illetve az önkormányzati cégek esetében a polgármester hatásköre lesz ennek eldöntése.
Mert az egyértelmű, hogy ha valaki a szalag mellett dolgozik, és a főnöke azt mondja, tessék beadatni az oltást, akkor kötelező. De a munkaügy szerteágazó viszonyai olyan foglalkoztatási formákat is hoznak, melyeknél nem tudjuk, mi várható.
Vegyük például az alvállalkozás esetét. Egy építkezésen a generálkivitelező egyik alvállalkozóval végezteti el a villanyszerelést, a másikkal a víz- és gázszerelést, a harmadikkal a burkolást. A munkáltatói jogokat pedig ezen alvállalkozók vezetői gyakorolják, nem a generálkivitelező. A villanyszerelő, a víz- és gázszerelő, illetve a burkoló egyszerre dolgozik az építkezésen.
A munkaerő-kölcsönzés megint érdekes kérdéseket vet fel. A munkáltató a kikölcsönző cég, míg a valódi főnök a kölcsönbe vevő cég. Itt megint egyszerre lehetnek jelen kötelezően oltott és akár oltatlan személyek is. Hasonló a helyzet az önfoglalkoztatóknál. Ha valaki egyéni vállalkozóként dolgozik egy cégnél, akkor nincs munkaszerződése, a cég vezetőjének jogilag nincs utasítási lehetősége. Lehet, hogy itt akár a Polgári törvénykönyv módosítása is szükséges lesz?
Az elmúlt másfél évben immár mindennapi beszédünk alapvető eleme lett a home office. Vajon van-e értelme előírni az ilyen módon foglalkoztatottak számára a kötelező oltást? Egyáltalán, lehet-e munkakörönként eltérően kötelezni vagy nem kötelezni az alkalmazottakat?
Ezek a kérdések tehát okkal foglalkoztatják a közvéleményt. A kihirdetendő rendeletre még várnunk kell, és reméljük, annak szövegében megválaszolják ezeket a felvetéseket.