A hőségriasztás és a tikkasztó kánikula ellenére több százan gyűltek össze a budapesti Nyugati téren kedden délután, ahová Marczingós László, a devizahitelesek szabadságharcosaként is ismert ügyvéd, valamint Z. Kárpát Dániel jobbikos országgyűlési képviselő hívott össze nagyszabású utcafórumot. A megjelentek között feltűnt több jelenlegi és korábbi országgyűlési képviselő, valamint a devizahiteles szervezetek vezetői is.
Tankok helyett bankok
A rendezvény Adorján Bélának, a Jobbik elnökének köszöntőjével indult, aki kereste a megjelentek között Orbán Viktor miniszterelnököt és Karácsony Gergely főpolgármestert is. Az ellenzéki vezető azt mondta, Vásárosnaményból, egy eladósított ország keleti végéből érkezett Budapestre, egy eladósított ország fővárosába, mivel
„dolgom van itt ma, és dolgom lesz egész évben országot járva, mert számtalan honfitársamat, több százezer, sőt nagyjából kétmillió honfitársamat kifosztották”.
A Jobbik elnöke szerint nem is devizakárosultakról, hanem devizaáldozatokról lehet beszélni, ugyanis a kormány, a bankrendszer és az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéletét semmibe vevő törvényhozás áldozatairól van szó.
Adorján Béla szerint az egész ország gyarapodását tették tönkre, de – ígérte – minden tőlük tehetőt megtesznek, hogy ez megváltozzon. Felidézte, a Jobbik a kezdetek óta azt vallotta,
„ezt a társadalom ellen elkövetett bűncselekményt fel kell számolni, és minden áldozatnak kártérítést kell fizetni”.
Úgy vélte, a politikának a szakértők munkáját kell segíteni annak érdekében, hogy az áldozatok megkapják a nekik járó kártérítést. Felidézte, EUB-döntés van arról, hogy a devizahiteles szerződések nem állják meg a helyüket sem jogilag, sem erkölcsileg, hanem ez csak azok kifosztására szolgált, akik a boldogulás reményében hitelt vettek fel.
„Széchenyi István forog a sírjában” – utalt a legnagyobb magyar Hitel című művére a jobbikos politikus, mivel – tette hozzá – Széchenyi a társadalom boldogulása reményében vetette papírra sorait, de mára egyesek ezt „elásták, elégették”, és hozták saját hitelkonstrukcióikat.
„Kimennek a tankok, de jönnek helyettük a bankok” – utalt a rendszerváltás egyik szólására Adorján Béla. Úgy vélte, a társadalmakat fegyverrel vagy pénzzel lehet leigázni, nekünk most utóbbival kell megküzdenünk, minél többször kimenni az utcára és tiltakozni. Szerinte a kormány azért nem hajlandó lépni, mert ők teremtették meg az emberek megkárosításának alapjait, velük kell felvenni a harcot politikusként és szakemberként is.
Végül sok erőt kívánt a devizásoknak. „Itt vagyunk veletek, itt vagyunk mögöttetek, és megyünk előttetek, hogy a kormánnyal és a bankokkal szemben végre minden magyar ember megkapja azt a kártérítést, ami neki jár!” – ígérte meg a Jobbik elnöke, hozzátéve, már nemcsak a devizakárosultakért szállnak síkra, hanem a megtámadott Marczingós Lászlóért is.
„Elég volt abból, hogy a politika támogatásával a bankok győznek folyton!”
– zárta beszédét Adorján Béla.
„Szerteszét gyöngeség lehetünk, de együtt kiküzdjük az igazságtételt!”
Z. Kárpát Dániel, miután a devizások kérdésére jelzeték, jelen vannak, azt mondta, a hatalom szerint devizakárosultak már nem is léteznek, mert megmentették őket, és a piaci árfolyamú „rablóforintosítással senkit nem hagytak az út szélén” – tette hozzá cinikusan.
A Jobbik alelnöke rámutatott, nem pártkatonákat lát, nem pártok emberei vannak jelen, hanem olyan civilek, akiket „tizenöt éve szívatnak ezzel az őrülettel”. Az ellenzéki honatya úgy véli, a „nem fogtak pisztolyt a fejetekhez” felelősségáthárító frázis a magyar politikatörténet egyik leggusztustalanabb, leggyomorforgatóbb mondata.
Az ellenzéki képviselő példaként hozta fel a jelenlévő Sándor esetét, aki kormánypárti szavazó volt, felvett 30 millió forint hitelt, visszafizetett 109 milliót, és kedden lett volna a kilakoltatása. Ez szerencsére elmaradt, Z. Kárpát szerint azért, mert már a közjegyző és a végrehajtó is úgy érzi a Kúria jogegységi tervezete alapján, hogy ősszel a devizások is visszakaphatják azt, ami visszajár nekik. A képviselő Sándor esetét folytatva elmondta, az illető forinthitelt vett fel, majd a bank nyomására váltott át devizahitelre.
„Erőszakosan tukmálták, agresszív reklámokkal tömték az emberek fejét, a felügyelet kussolt, és aki segíthetett volna, csendben maradt”
– mondta Z. Kárpát, aki szerint minden szakmai és politikai szereplő csendben asszisztált „az intézményesített kifosztáshoz, legalizált uzsorához”. Szerinte ez a 2010 utáni „megoldás helyetti lufihámozással” együtt vezetett 37 ezer kilakoltatáshoz, 37 ezer család otthonának elveszejtéséhez.
Felidézte, a bankrendszer negyedéves kvótákban állapodott meg a végrehajtókkal, hogy „hány embert szabad kidobni az otthonából”. Emlékeztetett, Szigetszentmiklóson Annamária nénit is elhelyezés nélkül akarták kilakoltatni, és csak Nagy János polgármester közbenjárására sikerült egy szükséglakást biztosítani az idős hölgynek. Egy másik esetben pedig a kilakoltatás során még az illető fiának hamvait sem engedték kihozni az otthonából – tette hozzá a jobbikos politikus.
Z. Kárpát azt mondta, a devizakárosultak nem vonalkódok, hanem érző emberek, akiknek tönkretették a vágyait, a terveit, egészségét, életét.
„A devizásoknak nem segélycsomag, nem mentőöv kell, nektek jogotok van az igazságtételhez!” – húzta alá az ellenzéki képviselő, aki azt is hozzátette, büszke arra, hogy Marczingós László kiharcolta az EUB előtt, legyen reményük a devizásoknak hosszú évek reménytelensége után.
„A bankok az átvirrasztott éjszakákat nem adhatják vissza, de a pénzt, azt igen!” – nyomatékosította Z. Kárpát, aki azt is közölte, tud javasolni „egy rohadt jó” gazdaságélénkítő programot:
ha a devizások visszakapják a pénzüket, az nem offshore paradicsomokba fog menni, hanem lakásfelújításra, az élet helyreállítására menne, ami pörgetné a nemzetgazdaságot és még igazságos is.
Az ellenzéki képviselő felidézte, vannak, akiknek nem tetszik, hogy Marczingós László visszahozta a reményt, ők az ügyvédi kamaránál akarják ellehetetleníteni a munkáját. A devizahitelesek szabadságharcosaként is emlegetett ügyvéd azonban „a fél világot is feljelenti” a devizakárosultakért.
Z. Kárpát bejelentette, közösséget szerveznek a kifosztott emberekből,
megalakítják a Banki Károsultak Országos Szervezetét,
valamint annak helyi közösségeit is, annak érdekében, hogy elszámoltassák azokat, akik a devizahitelezés rendszerét működtették, valamint hogy segíthessék egymást a devizakárosultak, ne egyesével kelljen kivívniuk a kártérítést további évek alatt.
„Szerteszét gyöngeség lehetünk, de együtt kiküzdjük az igazságtételt!”
– mondta a Jobbik képviselője. Közölte, aki aláírásával csatlakozott a Marczingós-féle csomaghoz, értesítést fog kapni, hol lehet felkeresni a helyi közösséget. „Együtt kivívjuk azt, amit külön-külön nem sikerült!” – húzta alá.
Z. Kárpát azt mondta, fél éve még reménytelen volt a helyzet, most azonban
– már van győztes európai ítélet,
– „megjöttek az első fecskék”, azaz győztes perek a magyar bíróságokon,
– elindítottak egy népszavazási kezdeményezést a kilakoltatások és a devizás végrehajtások teljes leállításáért,
– politikai számításból már mutatkozik rugalmasság a kormányoldalon is,
– lesz egy országos, a károsultakat védő szerveződés, aminek az üzenetét ő maga be tudja vinni a parlamentbe.
A Jobbik képviselője azt ígérte, végigviszik az országjárást, és le fogják állítani „ezt a kifosztó gépezetet”.
„Tegyünk faágat a küllők közé, és ha más nem segített, tegyünk mi magunk a sorsunk jobbra fordulásáért! Igazságot a devizahiteleseknek!
– zárta lelkesítő beszédét Z. Kárpát Dániel. A tömeg „igazságot, igazságot!” skandálással felelt rá.
Szembeszállni a hatalommal
„Forró ez a nap, de forró az ügy is” – kezdte beszédét Marczingós László. Közölte, benyújtotta a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a legfőbb ügyésznek a banki kartellezés miatti beadványát, melyről az alábbi cikkünkben számoltunk be:
A devizahitelesek szabadságharcosa elmondta, beadványában annak a 2004-ben kezdődött tisztességtelen gyakorlatnak a kivizsgálását kezdeményezte, mely során nyugati hitelintézetek olyan gyakorlatot valósítottak meg az Európai Uniónak frissen tagjává vált Magyarországon, melyet más tagállamokban több millió eurós bírsággal sújtottak. Az ügyvéd szerint
az akkori rendszer elnézte nekik a jogtalan magatartást, és ezzel belevezették a magyar társadalmat egy adósságcsapdába.
Úgy vélte, az akkori felügyeleti szerv, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nemhogy megakadályozta volna ezt a tevékenységet, hanem még segítette is.
Felidézte, a devizahiteles perek 2009-2010 körül indultak, 2014-2015-ig harcoltak az ügyvédek, amíg eljutottak az EUB-n az úgynevezett Kásler-ítéletig, mely kimondta, az összes olyan fogyasztói szerződés érvénytelen, melyben a vételi és eladási árfolyamot alkalmazták a bankok.
A Kúria úgy foglalt állást, az ilyen szerződések teljes egészében semmisek
– húzta alá a jogi szakember.
Ám a teljes magyar bírói kar semmibe vette az EUB döntését, miközben 2019 és 2025 között legalább öt olyan ítélet is született az EUB-n, melyet figyelembe kellett volna venni – tette hozzá Marczingós. Ezt követően érkezett az ominózus C-630/23. ítélet, mely kimondta, a magyar bíróságoknak meg kell szüntetniük az eddigi gyakorlatot, változtatni kell rajta, és a fogyasztóknak meg kell adni a szükséges jogvédelmet.
Az ügyvéd aláhúzta, az EUB április 30-i döntése óta mindössze egyetlen olyan magyar ítélet született, mely figyelembe vette a luxembourgi testület döntését, míg neki magának több olyan ügye is volt, ahol
„kerek perec megtagadták az EUB ítéletének figyelembe vételét”.
Marczingós szerint a magyar bíróságok pénzbírsággal sújtják azokat az ügyvédeket, akik kritikával illetik az ítélkezési gyakorlatot. Mint mondta, nem az a megoldás, hogy összedobják a bírság összegét, hanem fel kell lépni ez ellen.
A jogász szerint fellépés az lenne, hogy az emberek bemennek a bankokba, kinyitják a szájukat, a saját sorsukat a saját kezükbe veszik. Senkit ne rémisszen el az ellene mint ügyvéd ellen indult kamarai eljárás! – húzta alá Marczingós László.
Nem lehetetlenség szembeszállni a hatalommal – mondta a szakember, ugyanis – fejtette ki – ő nem politikus, nem parlamenti képviselő, mégis felfigyelnek az EUB-n arra, amit mond.
Marczingós kiemelte, bár a Kúria egyes bírói tanácsai ellene „a legsötétebb terrort” próbálják alkalmazni, aközben maga a Kúria már elgondolkozott azon, hogy az eddigi gyakorlatuk sérti az irányelvet. Ismét kiemelte, van a legfőbb bírói plénum előtt olyan előzetes döntéshozatali indítvány, mely arra vonatkozik, a jogegységi tanács helyezze hatályon kívül azokat a korábbi elveket, mely akadályozza a két hónappal ezelőtt meghozott EUB-ítélet hatályosulását.
Felhívta a figyelmet, hogy a bankok, faktorcégek rendszeresen azt mondják az ügyfeleknek, ez a bizonyos EUB-ítélet épp az ügyfél szerződésére nem vonatkozik, eközben
már a Kúria végzésében is elismerte, hogy az az összes olyan szerződésre vonatkozik, melyben vételi és eladási árfolyamok szerepelnek.
Az ügyvéd szerint a kormányzat pávatáncot jár, mert egyrészt a bíróságra hárítja a felelősséget, aki viszont visszamutat az államra, hogy az fizessen kártérítést, ám Marczingós szerint ezzel emberek tömegei újabb évekre süllyednének egy Magyar Állam kontra magyar bíróságok vitába. Holott az lenne a fontos, hogy az EUB ítélete mihamarabb érvényesüljön.
Marczingós beszédében fajsúlyosabb fellépést kért a devizakárosultaktól, szerinte addig kell folytatni a demonstrációkat, amíg a magyar társadalom szolidaritást nem vállal velük. Hangsúlyozta, a devizakárosultaknak a közjegyzők nyakára kell járniuk, úgy fogalmazott, ki kell szorítani belőlük azt a választ, hogy miért nem vonja vissza a végrehajtási záradékot. Úgy véli, be kell menni a végrehajtókhoz is, ki kell kényszeríteni, hogy a bíróság adja meg a jogvédelmet végrehajtási kifogás keretében. Be kell menni a faktorcégekhez, mert a Kúria szerint azok „senkitől egy fillért nem szedhetnének be” – folytatta az ügyvéd, hozzátéve, a magyar jogi elit azt segíti elő, hogy ezek a cégek utána felszámolásba, csődbe meneküljenek, mert akkor már nem lehet visszaszerezni a pénzt.
„Arra biztatom Önöket, lépjenek fel saját jogaik megvédése érdekében!”
– lelkesítette a devizakárosultakat Marczingós László, majd azt kérte, osszák meg egymással a tudást, a szándékot, és vegyék rá társaikat is az egységes fellépésre.
A rendezvény végül kérdezz-felelek jellegű utcafórummal ért véget, ahol az érdeklődők akár Marczingós Lászlót, akár Z. Kárpát Dánielt kérdezhették a devizakárosultak témáiban.