A vádalku lehet az elszámoltatás egyik formája Márki-Zay Péter szerint

bíróság
pixabay.com

A kisfideszeseket akkor lehet elengedni, ha a nagyfideszesek ellen vallomásokat tesznek

- idézi a Telex Márki-Zay Péter egy idén nyáron megjelent videóját, ahol az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje egyfajta vádalku nyomán számoltatná el a NER haszonélvezőit.

Márki-Zay Péter elképzelése szerint a „fideszes kishalakat” a saját kis piti bűnügyeikről, ingyenes repülőutakról, kedvezményes lakásvásárlásokról, önkormányzati rendszerek meghekkeléséről fogják faggatni, és akkor a többéves börtönbüntetések fényében hajlandók lesznek elmondani, kik a valódi bűnösök, kitől kaptak utasításokat. 

Orbán Viktor rendszerének rengeteg kiszolgálója van, akik egy jogállami bíróságon beszélni fognak, így garantáltan, nagyon hosszú időre börtönbe lehet varrni az országot kirabló főbűnösöket, a Fidesz pártelitjét, a legnagyobb tolvajokat

- mondta Márki-Zay Péter.

A Telex szerzője megjegyzi, hogy az elszámoltatás szinte mindegyik kormányváltás után a politikai szándékok között volt, de aztán különféle okok miatt szépen lassan elhalt.

A vádalku kapcsán a lapnak nyilatkozó Ambrus István egyetemi docens úgy vélte, a Márki-Zay Péter által említett, vélelmezett esetekben alkalmas eszköz lehet a vádalku, de hangsúlyozta, hogy a korrupciós jellegű bűncselekmények bizonyítása az egyik legnehezebb, tettenérés hiányában sokszor szinte lehetetlen.

A terv szerint a piramis alján lévők megúszhatnák például feltételes szabadságvesztéssel, ha a piramisban fentebb állók közül feldobnak valakit

- tette hozzá Ambrus István.

A jogász kitért arra is, hogy a rendőrség irányítása nem igényel kétharmados választási győzelmet, tehát a nyomozást már az esetleges új kormány irányíthatja. A mentelmi jog felfüggesztéséhez, illetve a legfőbb ügyész kinevezéséhez viszont kétharmados többség kell, vagyis egy egyszerű ellenzéki győzelem esetén a vádemelés kérdéseket vetne fel.

A 2017-ben elfogadott magyar büntetőeljárási törvény - ahogy Ambrus István fogalmaz - light formában ismeri a vádalku intézményét, aminek kétféle módja van. Az egyik, a bűnösség beismeréséről szóló egyezség nagyon ritka: 2020-ban közel 47 ezer vádemelésből 58 ilyen eset volt.

A másik, hasonló esetben az ügyész az előkészítő ülésen konkrét indítványt tehet a szankció mértékére. Ha a vádlott ezt – bűnösségének beismerése mellett – elfogadja, akkor rendes bírósági tárgyalás nélkül befejezik az ügyet. 2020-ban a vádemelések több mint 10 százaléka tartalmazott ilyen indítványt, vagyis egy egyre népszerűbb formáról van szó

- mondta Ambrus István.

A vádalkuval kapcsolatban ugyanakkor kételyek is felmerülhetnek. Adott esetben hamis vallomásra csábíthatja a vádlottat, így saját magát védve ártatlan embereket is belekeverhet az ügybe. A hatóság emellett akár zsarolásra is használhatja, amikor például azt mondják a terheltnek: „ha nem teszel vallomást a főnöködre, akkor évekre börtönbe kerülsz”. Különösen erős lehet a késztetés olyan ügyekben, ahol a közvélemény eredményt vár.