A kisfideszeseket akkor lehet elengedni, ha a nagyfideszesek ellen vallomásokat tesznek
- idézi a Telex Márki-Zay Péter egy idén nyáron megjelent videóját, ahol az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje egyfajta vádalku nyomán számoltatná el a NER haszonélvezőit.
Márki-Zay Péter elképzelése szerint a „fideszes kishalakat” a saját kis piti bűnügyeikről, ingyenes repülőutakról, kedvezményes lakásvásárlásokról, önkormányzati rendszerek meghekkeléséről fogják faggatni, és akkor a többéves börtönbüntetések fényében hajlandók lesznek elmondani, kik a valódi bűnösök, kitől kaptak utasításokat.
Orbán Viktor rendszerének rengeteg kiszolgálója van, akik egy jogállami bíróságon beszélni fognak, így garantáltan, nagyon hosszú időre börtönbe lehet varrni az országot kirabló főbűnösöket, a Fidesz pártelitjét, a legnagyobb tolvajokat
- mondta Márki-Zay Péter.
{"preview_thumbnail":"/sites/default/files/styles/video_embed_wysiwyg_preview/public/video_thumbnails/BPihZzXbYmg.jpg?itok=BqDkBnMq","video_url":"https://www.youtube.com/watch?v=BPihZzXbYmg&t=229s&ab_channel=Dr.M%C3%A1rki-ZayP%C3%A9ter","settings":{"responsive":1,"width":"854","height":"480","autoplay":0},"settings_summary":["Beágyazott videó (Alkalmazkodó)."]}
A Telex szerzője megjegyzi, hogy az elszámoltatás szinte mindegyik kormányváltás után a politikai szándékok között volt, de aztán különféle okok miatt szépen lassan elhalt.
A vádalku kapcsán a lapnak nyilatkozó Ambrus István egyetemi docens úgy vélte, a Márki-Zay Péter által említett, vélelmezett esetekben alkalmas eszköz lehet a vádalku, de hangsúlyozta, hogy a korrupciós jellegű bűncselekmények bizonyítása az egyik legnehezebb, tettenérés hiányában sokszor szinte lehetetlen.
A terv szerint a piramis alján lévők megúszhatnák például feltételes szabadságvesztéssel, ha a piramisban fentebb állók közül feldobnak valakit
- tette hozzá Ambrus István.
A jogász kitért arra is, hogy a rendőrség irányítása nem igényel kétharmados választási győzelmet, tehát a nyomozást már az esetleges új kormány irányíthatja. A mentelmi jog felfüggesztéséhez, illetve a legfőbb ügyész kinevezéséhez viszont kétharmados többség kell, vagyis egy egyszerű ellenzéki győzelem esetén a vádemelés kérdéseket vetne fel.
A 2017-ben elfogadott magyar büntetőeljárási törvény - ahogy Ambrus István fogalmaz - light formában ismeri a vádalku intézményét, aminek kétféle módja van. Az egyik, a bűnösség beismeréséről szóló egyezség nagyon ritka: 2020-ban közel 47 ezer vádemelésből 58 ilyen eset volt.
A másik, hasonló esetben az ügyész az előkészítő ülésen konkrét indítványt tehet a szankció mértékére. Ha a vádlott ezt – bűnösségének beismerése mellett – elfogadja, akkor rendes bírósági tárgyalás nélkül befejezik az ügyet. 2020-ban a vádemelések több mint 10 százaléka tartalmazott ilyen indítványt, vagyis egy egyre népszerűbb formáról van szó
- mondta Ambrus István.