Az európai szintű minimálbér kérdésében még a mindössze minimumszabályokat tartalmazó keretjellegű irányelvi szabályozást sem támogatta az Orbán-kormány a Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO Tanács) december 6-i ülésén. Mindez annak ellenére történt, hogy a portugál és a szlovén soros EU-elnökség alatt
Furcsa, hogy az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága még a tanácsi ülés előtt egy állásfoglalás-tervezetet készített, ezt a plénum november 29-i zárt ülésén tárgyalta. A birtokunkba került tervezet egyértelműen pozitívan állt a kérdéshez. Konkrétan üdvözölték, hogy a szabályozás csak egy keret, mely „szempontrendszerek és referenciaértékek meghatározását irányozza elő”, illetve azt is örömmel konstatálták, hogy biztosítják a tagállami hatáskörök védelmét, és figyelembe veszik az eltérő társadalmi-gazdasági feltételeket.
Ezek után történt meg az, hogy
Az ellenszavazat egyébként nem oszt, nem szoroz, a magyar (és dán) nem, valamint az osztrák és német tartózkodás ellenére – mivel a kérdés nem igényel az egyhangú döntést – az indítványt nagy többséggel elfogadták, azaz megindulnak a tárgyalások az uniós irányelv megalkotása felé.
Miután a bizottság elfogadta a beterjesztett, pozitív hangvételű állásfoglalást, érthetetlen, hogy a magyar kormány miért szavazott mégis nemmel a miniszterek tanácsában. Hiszen részben az ő kérésére fogadták el a nemzeti hatáskör védelmét, aminek elvételére hivatkozik most az elutasítás indokaként – mondta megkeresésünkre Balczó Zoltán, az Európai Ügyek Bizottságának jobbikos alelnöke. A bizottsági ülésen elhangzottakról – mivel az zárt ülés volt – nem beszélhetett, de úgy vélte, hogy
Orbán Viktor számára most minden rossz, amit az unió kezdeményez
– mondta Balczó, aki hozzátette, a dokumentum nem a gonosz brüsszeli bürokraták javaslata, hanem 25 tagország által helyesnek ítélt álláspont.
Az Eurológus emlékeztet 21 uniós tagállamban jogszabály rögzíti a minimálbér mértékét, míg 6 tagország kollektív szerződésekben rendelkezik erről. A tapasztalat az, hogy
Az uniós szabályozás – hivatkozva arra, hogy a szociális jogok európai pillérének egyik alapelve a tisztességes, megfelelő életszínvonalat biztosító bérezés – ezért ebbe az irányba terelné a tagországokat, a tervezet szerint az államoknak elő kell mozdítaniuk a szociális partnerek kollektív tárgyalásokba való bekapcsolódási képességének erősítését. Ha kollektív tárgyalási lefedettségük 70 százalék alatt van, akkor akciótervet is ki kell dolgozniuk a kollektív tárgyalások előmozdítására. A szakportál felidézi, Litvániában, Lengyelországban, Észtországban vagy Magyarországon 20 százalék körüli, vagy annál kevesebb a kollektív szerződéssel érintett munkavállalók aránya, míg Ausztriában 98 százalék, és 90 fölötti az arány például Franciaországban, Finnországban és Belgiumban is.