Február 21-én Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter bejelentette, hogy 120 lélegeztetőgépet adományoz Magyarország Ukrajnának, amelyeknek fele kárpátaljai, másik fele más ukrajnai kórházakba kerül.
Nem ez az első alkalom, hogy Magyarország nagylelkűen adományoz az iszonyatosan túlárazva beszerzett lélegeztetőgépekből.
2021. szeptember 17-én 20 SH-300-as lélegeztetőgépet adott át Szijjártó Moldovának, míg 2021 decemberében 10-et ugyanabból a típusból Tunéziának. Tompos Márton közösségi oldalán számolt be arról, hogy valószínűleg ezeket a gépeket nem köszönte meg a két ország, ugyanis már 2020 szeptemberében a kolumbiai gyógyszerészeti és élelmiszeripari ügynökség figyelmeztetést adott ki, ami szerint az SH-300-as gépek működésével súlyos problémák vannak és beüzemelésük óta már 34 incidensről tudnak, majd 2021 januárjában már arról számolt be a kolumbiai sajtó, hogy 6 haláleset is történt, ami az SH-300-asok okoztak.
Ukrajna is kapott már korábban is támogatást Magyarországtól, 2020 novemberében – szintén a Kolumbiai figyelmeztetés után – jelent meg a Magyar Közlönyben a határozat, amely 50 lélegeztetőgép elajándékozásáról rendelkezik. Akkor az Ukrajnának adott 50 lélegeztetőgépből 32 a már korábban említett SH-300-as típusú volt.
{block:block_content:83f6f420-ec81-488d-9ade-46fde05c55af}
2020 júniusában tudta meg a hvg.hu, hogy az SH-300-as lélegeztetőgépekből egy beszerzés során a Külügyminisztérium a kínai partnerein keresztül vett 500 darabot, nettó 4,7 milliárd forintért. Tehát az életveszélyes gépek darabja átlagáron számolva nettó 9,4 millió forint volt.
A Magyar Közlönyben a mostani adományozásról szóló megjelent határozat melléklete gyári szám szerint sorolja fel a 120 készüléket.
Ebből kiderül, hogy egyebek mellett 65 darab VG70 típusú készüléket is elajándékozunk. A Direkt 36 munkatársai 2021 decemberében már írtak erről a típusról, mivel bár akkor ezt a típust tartották az egyik legjobb kínai lélegeztetőgépnek, a gyártó több „sürgős biztonsági figyelmeztetést” is adott ki a termék hibái miatt, hol a szoftverben volt hiba, hol a kézikönyv tért el a készülékek valós felszereltségétől.
A portál szerint a magyar kórházakban ilyenkor a hibás gépeket félretolták és újat helyeztek üzembe helyette, és mivel tűzoltót végül nem kellett hívni, így nem is jelentették az eseteket.