Végveszélyben Putyin Európa-ellenes hálózata. De mit lép Európa?

orbán, putyin,
Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Orbán Viktor miniszterelnök a tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2019. október 30-án.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)

Nem lehet könnyű most Orbánnak, Salvininek, vagy éppen Le Pennek lenni - persze nem mintha sajnálnánk őket. Most azonban mindenki számára világossá vált, min is munkálkodtak évek óta Putyin európai csatlósai.

Ukrajna lerohanása egyértelmű korszakhatár a történelemben. Nyilvánvalóvá vált, hogy Oroszország a továbbiakban nem kívánja betartani azokat a normákat, amelyeken a II. világháború óta a világ országainak együttműködése, vagy legalábbis egymás melletti létezése alapult. A kérdés azonban nem csak az, hogy Putyin meddig hajlandó elmenni az Európai Unió határaitól keletre lévő területeken, hanem az is, hogy hogyan fogja majd megpróbálni felhasználni nyugati kiszolgálóit az új helyzetben.

Az orosz rezsimhez legközelebb álló politikusok, mint Orbán, Salvini, vagy Le Pen ugyanakkor szintén egy számukra szokatlan helyzetben találhatták magukat. Eddig ugyanis a Kremlből irányított romboló tevékenységüket viszonylagos könnyedséggel tudták hazafias szlogenek és a „nemzetek Európájának” jelszava mögé rejteni. Most azonban mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy kit és mit is szolgálnak valójában, bármennyire is próbálják magukat újra pozicionálni.

A minap Matteo Salvini keveredett kínos helyzetbe Lengyelországban, ahová azért ment, hogy hirtelen jött menekültpárti lelkesedését kidomborítsa. Ám a határ melletti település polgármestere egy olyan putyinos pólóval várta őt, amilyet korábban Salvini moszkvai útja során hordott. Az olasz politikus pedig megszégyenülve kulloghatott el.

Orbán Viktor kénytelen-kelletlen ugyan csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, ám a magyarországi kormánypropagandában olyan mély már az oroszpártiság, hogy a magyar miniszterelnök egyre nehezebben tudja már folytatni kettős kommunikációját, és nyugaton európainak, otthon pedig putyinistának tűnni. Tábora legfanatikusabb tagjai ugyanis egyértelműen a putyini rendszer szolgálatát várják már tőle, és mindez magának Orbánnak a felelőssége. Ám miközben hazai pályán valószínűleg könnyen fogja tudni valós énjét adni és az Oroszország elleni szankciók ellen érvelni, valamint arra utalni, hogy szerinte a legjobb opció Ukrajna kapitulációja volna, nyugaton egy újabb kínos incidenssel kell szembenéznie.

Amint ugyanis Marine Le Pen elnökjelölti vagyonnyilatkozatából kiderült, a szélsőjobboldali politikus kampányához 10,6 millió euró kölcsönt kapott az Orbán strómanjának, Mészáros Lőrincnek az érdekeltségében lévő magyarországi MKB Banktól. Aligha feltételezhetjük, hogy egy magyarországi bank akkora üzleti lehetőséget látott meg a francia szélsőjobboldalban, hogy rögtön jó befektetésnek érezte ekkora összeggel támogatni Le Pen kampányát. Sokkal valószínűbb, hogy a kölcsönt politikai nyomásra adták meg, a pénz eredete pedig aligha lehet kétséges, ha ismerjük Le Pen eddigi legnagyobb támogatóit...

Tekintve, hogy Franciaország valamivel transzparensebb és demokratikusabb ország, valószínűleg nem lesz olyan könnyű eltusolni a Magyarországon keresztül jó eséllyel Oroszországból érkező pénzek ügyét, mint Magyarországon. A kérdés már csak az, hogy mit tesz Európa ennek az egyre nyilvánvalóbb, saját hazájukat és Európát is eláruló hálózatnak a felszámolására.

Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő eredeti, angol nyelvű cikke itt olvasható.