Továbbra is válságálló a magyar gazdaság, a kormányzati intézkedések eredményesen tompították az orosz-ukrán háború hatását - kommentálta a legújabb GDP-adatokat Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalára feltett keddi videójában.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint az ország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A pénzügyminiszter elmondta, hogy a növekedéshez szinte minden ágazat hozzájárult; jól teljesített az ipar, az építőipar, a pénzügyi szektor, de a magas foglalkoztatásnak és a béremeléseknek köszönhetően a kiskereskedelem és a turizmus is erősödött.
"A jelenlegi adatok alapján hazánk továbbra is az uniós növekedési rangsor élvonalában van"
- jegyezte meg Varga Mihály, egyben felhívva a figyelmet arra, hogy a háború és a szankciók hatása a magyar növekedésre is veszélyt jelent.
"A kormány azon dolgozik, hogy biztonságos növekedési pályán tartsa a gazdaságot, megőrizze a stabilitást és megvédje az elért eredményeket" - mondta a tárcavezető.
A jegybank alelnöke szerint a magas infláció nehezíteni fogja a magyar gazdaságpolitika helyzetét is
Ugyanakkor Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke kedden a Hitelezés 2022 - Portfolio konferencián arról beszélt, a magas infláció globális jelenség, és ha ez nem oldódik, nehezíteni fogja a magyar gazdaságpolitika helyzetét is. Az MTI szerint az MNB-alelnök kifejtette, a helyzet kezeléséhez a magyar gazdaságpolitikában összehangolt lépésekre van szükség, amelyhez négy plusz egy hozzávaló szükséges:
rövidtávon folytatódnia kell a monetáris szigornak, ezt ki kell egészíteni fegyelmezett költségvetési politikával, erősödő piaci versenyre van szükség, az egyéni döntések szintjén is kooperatív magatartást kell tanúsítani, középtávon pedig fenntartható növekedési reformokat kell végrehajtani.
Fokozatos, változatlanul határozott alapkamat-emelés szakasz következik, a reálkamatok további emelése mellett - jelentette ki Virág, kiemelve, hogy a deflációs kockázatok csökkentéséhez összehangolt fiskális és monetáris politikára van szükség. A költségvetési egyensúly helyrebillentésével érdemes a folyamatot elkezdeni, és a kiadási oldalra figyelni, illetve előre kell venni azokat az intézkedéseket, amelyek egyszerre képesek javítani a költségvetés hiányát és a folyó fizetési mérleg egyenlegét - hangsúlyozta.
Megjegyezte, hogy a magyar infláció a harmadik negyedévig emelkedni fog, az éves átlag 9-10 százalék között lehet, a monetáris politika elsődleges feladata pedig a másodkörös inflációs hatások megtörése. Ezért a monetáris szigorítás a következő időszakban folytatódik, továbbra is a legfontosabb eszköz a kamatok emelése lesz, az eddigiek hatása már látszik, a hitelezési feltételek szigorodnak, a megtakarítási kondíciók javulnak - ismertette Virág Barnabás, hozzátéve, olyan kamatszintet kell kialakítani a magyar gazdaságban, amelynek megtartása biztosítja az inflációs cél fenntartható elérését.