Ez a véleménye a büdzsé tervéről a Költségvetési Tanácsnak

költségvetés, büdzsé
Varga Mihály / Facebook

A 3,5 százalékos jövő évi költségvetési hiánycél elérhető, amennyiben a tervezett makrogazdasági pálya megvalósul, illetve az adóváltozásokat és a kiadások csökkenését részletesen kidolgozzák – közölte a Költségvetési Tanács (KT) a 2023-as költségvetés tervezetének áttekintését követően pénteken. A három fős testület egyhangú véleményezésében jelezte, hogy egyetértését megadja, de pontosításokat is igényel. 

A KT helyes lépésnek nevezte, hogy jövőre a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya a maastrichti kritérium közelébe, 3,5 százalékra, míg az államháztartás pénzforgalmi hiánya 3,3 százalékra mérséklődik. Ugyanakkor szorgalmazta a 3 százalékos hiány mielőbbi elérését, amennyiben azt a gazdasági körülmények megengedik.

 A testület szerint megvalósulhat a költségvetési törvényjavaslat tervezetében szereplő, az ismert hazai és nemzetközi előrejelzések sávjába illeszkedő, 4,1 százalékos gazdasági növekedés. A növekedésben lefelé mutató kockázatot jelenthet a járvány visszatérése, a háborús konfliktus hatásai, valamint a külkereskedelmi mérleg további romlása – jelezték.

Megállapították, hogy a GDP-arányos strukturális hiány tervezett mértéke az ESA hiánynál magasabb, 4,5 százalék; a strukturális egyenleg részletes levezetését ugyanakkor nem tartalmazza a tervezet. Kérték ennek szerepeltetését a törvényjavaslat benyújtásakor.

Az államadósság-mutató az alaptörvény előírásával összhangban 2023-ban tovább csökken: a tervezet szerint a 2022. év végi 76,1 százalékról 2023 végére 73,8 százalékra – írták.

Üdvözölték, hogy az államadósság-kezelés jövőre is meg kívánja őrizni az elmúlt években elért kedvező szerkezetet, a devizaadósság részarányának alacsony szinten tartását enyhe növelése mellett, a hazai befektetői kör bővítését, így a lakosság részvételének növelését az államadósság finanszírozásában, valamint az államadósság futamidejének növelését.

A nominális államadósság a törvénytervezetben a hiányt jelentősen – 1600 milliárd forinttal – meghaladó mértékben emelkedik, amiről a törvénytervezet nem tartalmaz indoklást. A tanács kérte ennek pótlását is a törvényjavaslat benyújtásakor.

A grémium pozitívan értékelte azt az elgondolást, hogy a bevételi oldalon a teherviselő képességhez igyekeznek igazítani az adókat, és a lakossági, illetve a munkát terhelő adókat nem emelik. Az egyensúly megteremtésében jelentős súlyt képviselnek a bevételi intézkedések, különösen az extraprofit-adók révén – írták.

A tanács arra kérte a költségvetés készítőit, hogy a májusban bejelentett adóbevétel-növelő intézkedések részletes alátámasztását legkésőbb a törvényjavaslat benyújtásakor pótolják.

Jelezték, hogy a költségvetési hiány csökkentésében a kiadások mérséklése jelentős súlyt kap, de ennek kifejtése sem szerepel a tervezetben. A tanács kérte ennek ismertetését is a javaslat benyújtásakor.

A kiadások azt tükrözik, hogy a költségvetés fókuszában 2023-ban is a rezsicsökkentés megőrzése, a családok támogatása és az idős emberek védelme áll. Ezeken túl jelentős szerepet kap a hon- és rendvédelem és a menekültek megsegítése – összegezték.

Felhívták a figyelmet arra: uniós forrásokból 2023-ban 2057 milliárd forintra számít a tervezet, az európai uniós fejlesztési költségvetés kiadási előirányzata ezzel szemben 3408 milliárd forint (a különbözet főként a megelőlegezéséből adódik). A 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus 40 milliárd eurót meghaladó forráskeretéhez való hozzáféréshez a kormány és az Európai Bizottság közötti megállapodás szükséges – szögezték le.

A KT a kormány figyelmébe ajánlotta azt a lehetőséget, hogy az előfinanszírozás éven túli összegét csökkentse a kohéziós és vidékfejlesztési programok fejlesztései előfinanszírozásának szakaszolásával, szigorúbb előkészítettségi feltételekhez kötésével, rangsorolásával, illetve a hitelfelvétel ösztönzésével.

Az így felszabaduló összeget célszerű lenne a tartalékok növelésére fordítani a költségvetési célok elérését fenyegető számos kockázat miatt – vélekedtek.

A 2023. évi központi költségvetésről szóló törvénytervezetet május 26-án Varga Mihály pénzügyminiszter küldte meg a KT elnöke részére. A KT elnöke Kovács Árpád, tagjai Matolcsy György jegybankelnök és Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke.

(MTI)