Egy „főispánnőt” is köszönthetünk majd a 19 kormánymegbízott között

Egy „főispánnőt” is köszönthetünk majd a 19 kormánymegbízott között

Nem lehet tudni egyelőre, lesz-e egyáltalán, s ha igen, mi a külön megszólítása azon egy szem női főispánnak, aki a régi-új tisztségen tizennyolc férfival osztozik majd.

Emlékezetes, az erre vonatkozó fideszes javaslatot a jövő évi költségvetéssel együtt még kedden fogadta el az Országgyűlés. Aznap szavazták meg azt is, hogy ugyanazon a napon tartják hazánkban az EP- és az önkormányzati választást, melynek részeként a megye elnevezést vármegyére változtatták a magyar közigazgatásban.

Módosították az alaptörvényt, januártól vármegyékben élünk

A jövőben ugyanazon a napon tartják az európai parlamenti (EP-) és az önkormányzati választást Magyarországon - döntött kedden az Országgyűlés, amely a megye elnevezést vármegyére változtatta a magyar közigazgatásban. A képviselők a kormánypártok kezdeményezésére 140 igen, 36 nem szavazattal, kétharmados többséggel fogadták el Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítását.

Az eddigi kormánymegbízottakból átminősülő majdani főispánok között egyetlen nő akad, Sifter Rózsa, a Zala megyei kormányhivatal vezetője – mutat rá a Népszava. A lap a Miniszterelnökség sajtóosztályát és magát Sifter Rózsát is megkérdezte, 

vajon esetében mi a pontos megszólítás, hiszen felvetődhet akár a Főispán Asszony, vagy a Főispánnő, netán a Főispánné kifejezés is.

Válasz azonban ezidáig egyik helyről sem érkezett.

Főispánokkal és vármegyékkel terelné el a figyelmet a Fidesz a vagyonnyilatkozati rendszer reformjáról

A friss javaslat szerint abban is változik a vagyonnyilatkozat tételi rendszer beadási határideje, hogy az országgyűlési képviselőknek augusztus 5-ig kell majd újra vagyonnyilatkozatot tenni az eddigi január 31-i határidő helyett.

Talán némi kapaszkodót nyújthat a kérdésben, hogy egy olvasójuktól megkapták a Szabad Nép egyik 1949-es januári cikkét, amelyből kiderült: ekkor nevezték ki Jász-Nagykun-Szolnok vármegye utolsó főispánját, aki történetesen egy dolgozó parasztasszony volt. A díszközgyűlésen akkor megjelent többek között belügyminiszterként Kádár János is a hölgy kinevezésére, aki nem mellesleg a Magyar Kommunista Pártban agitációs munkával foglalkozott és a megyei pártiskolát is vezette.