A tanárok inflációt követő bérrendezését tervezi a kormány

pedagógus tüntetés
Pedagógusok és szimpatizánsaik demonstrálnak a miskolci Herman Ottó Gimnázium előtt
MTI/Vajda János

A Népszava értesülése szerint az Orbán-kormány célja, hogy 2028-ra a pedagógusok átlagbére elérje a magyarországi diplomás átlagbér 80 százalékát, a bérfejlesztés eredményeként elért bérszínvonal megőrzése érdekében pedig az infláció mértékének megfelelő indexálást is vállalnának 2029-ig

- derült ki a kormány által az Európai Bizottságnak benyújtott, a 2021-2027-es időszakra szóló „Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz” elnevezésű stratégiából.

A lap szerint ha az erre szánt pénzeket megkapja Magyarország - az eddigiektől eltérően inflációkövetővé tennék a pedagógusbéreket, legalábbis a következő néhány évre.

A pedagógus életpályamodell, és így a bérek fejlesztésére összesen 978,7 millió eurót, vagyis mintegy 400 milliárd forintot szánnának.

A Népszava felidézi, hogy Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára hétfőn úgy nyilatkozott, a pedagógus „nem lehet elkeseredett, megtorpant ember”, a napilap értékelése alapján a kormányzati program meglehetősen elkeserítő képet fest a magyar pedagógusok jelenlegi helyzetéről. 

Elismerték, amire az érdekvédelmi szervezetek már éve óta figyelmeztetnek:

a magyarországi pedagógusok kereseti helyzete számottevően elmarad az európai átlagtól, átlagbérük 2020-ban a diplomás átlagbér 63,6 százaléka volt, míg az EU és az OECD országok esetében 80-90 százalék. 

Belátták továbbá, hogy az elmaradó pedagógus utánpótlás egyik oka a versenyképes fizetés hiánya: a tanárok kezdő fizetése nálunk az egyik legalacsonyabb az EU-ban, illetve Magyarország egyike annak a négy országnak, ahol jelenleg a legalacsonyabb a törvény szerint meghatározott pedagógusbér és az átlagbér is.

Elismerték azt is, hogy a 2013-ban bevezetett pedagógus életpálya modellnek komoly hibái vannak. Az egyik, hogy „általában jelentős” szolgálati időre van szükség ahhoz, mire egy pedagógus eléri azt a fizetési fokozatot, amelyből meg is tud élni. A legmagasabb fizetési fokozatot például csak 42 év után lehet megszerezni, amit így a tanárok csak rövid ideig kaphatnak, és nem is minden tanárnak sikerül elérnie.

A tervek szerint kiemelt figyelmet fordítanának azokra a pedagógusokra, akik hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak:

nekik többletjuttatást is biztosítanának, a cél pedig az, hogy ezzel a többlettel fizetéseik a diplomás átlagbér 80 százalékát is meghaladják. Ez az intézkedés döntően a négy leghátrányosabb régióban lévő települések pedagógusait és a nevelő-oktató munkát segítő dolgozókat érintené.

A bérfejlesztés két részből, egy egységes és egy differenciált „bérösztönzésből” állna, utóbbihoz egy új teljesítményértékelést vezetnének be, ennek eredményeihez igazodva biztosítanák a „differenciált minőségi juttatást.”

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint a kormány terve jó kiindulópont lehet, de a céldátumokat késeinek tartja, véleménye szerint a bérfejlesztés célkitűzéseit a mostani kormányzati ciklus végéig, vagyis 2026-ig kellene teljesíteni,

és már első lépésként egy nagyobb arányú béremelést kell végrehajtani, különben „alig lesz valaki, aki ezen a pályán marad.” Már most is több mint tízezer tanár hiányzik a rendszerből, a helyzet évek óta csak romlik.

A PSZ és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös sztrájkbizottságának tagjai szerdán tárgyalnak a kormánnyal, ha nem sikerül megállapodni, szeptemberben újabb sztrájk következhet.