Brutális háborús bűncselekményeket tárt fel az ENSZ független vizsgálóbizottsága Ukrajnában

Ukrajna, ukrán, háború, harkiv, harkov, katona, orosz harcjármű
Ukrán katonák egy megsemmisített orosz harcjárművön a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. szeptember 17-én.
MTI/AP/Leo Correa

A helyszínen gyűjtött bizonyítékok alapján megállapítható, hogy Ukrajnában háborús bűncselekmények történtek - jelentette be pénteken az ENSZ által életre hívott független bizottság elnöke, a norvég Erik Mose.

A bizottság tagjai 27 helyszínt kerestek fel Ukrajnában Kijev, Csernyihiv, Harkiv és Szumi térségében, és több mint 150 áldozattal és szemtanúval beszéltek. A vizsgálóbizottságot márciusban hozta létre az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa annak érdekében, hogy kivizsgálja a jogsértéseket.

Mose az Emberi Jogi Tanács előtti beszámolójában elmondta: 

az orosz hadsereg lakott területeket bombázott, civileket végzett ki és kínzott meg, nemi erőszakot követett el és rosszul bánt az ukrán lakossággal.

"Lesújtott minket a felkeresett régiókban elkövetett kivégzések nagy száma" 

- tette hozzá a tisztségviselő, megjegyezve: a bizottság jelenleg ezek kivizsgálásával, illetve a további esetek dokumentálásával foglalkozik. Rámutatott: a holttesteken egyértelműen kivégzésre utaló jeleket találtak, úgy mint hátrakötött kar, lőtt seb a fejen vagy elvágott torok.

A felkeresett szemtanúk arról számoltak be, hogy orosz fogvatartóik rosszul bántak velük, egyes esetekben pedig meztelenre vetkőztették, és ütlegekkel, elektrosokkal vagy más módon kínozták őket. Néhányan azt állították, hogy elfogásuk után Oroszországba szállították őket, és hetekig ott ültek börtönben. Voltak, akik eltűntek az orosz fogságban - fűzte hozzá Mose.

Az ENSZ nyomozói nemi erőszakról is tudomást szereztek. Az orosz megszállók egyes esetekben arra kényszerítették a hozzátartozókat, hogy nézzék végig az aktust. Az áldozatok kora négytől nyolcvankét évig terjedt.

"A bizottság olyan eseteket is dokumentált, amelyekben gyerekeket erőszakoltak és kínoztak meg és jogellenesen tartottak fogva" 

- mondta Mose.

Mose, aki norvég bíró, megjegyezte, hogy a háborúban a gyermekeket sem kímélték. Egyúttal elmondta, hogy tudomásukra jutott két eset, amikor az ukrán erők orosz katonákkal bántak rosszul. Aláhúzta: bár jóval kevesebb ilyen eset van, továbbra sem kerüli el a figyelmüket.

Eközben Michele Taylor amerikai nagykövet felhívta a nyomozók figyelmét, hogy több forrás szerint az oroszok 900 000-1 600 000 ukrán állampolgárt deportálhattak. Arra kérte őket, hogy ezeket az eseteket is vizsgálják ki.

Oroszország nem vett részt az Emberi Jogok Tanácsának ülésén. Moszkva következetesen tagadja, hogy az orosz hadsereg civileket támadna Ukrajnában.

A bizottság elnöke Erik Mose norvég bíró, aki 1999 és 2003 között a ruandai népirtás felelőseinek elszámoltatására létrehozott nemzetközi törvényszék alelnöke volt. Az Emberi Jogok Európai Bíróságán is dolgozott. Tagja még a bizottságnak Jasminka Dzumhur, Bosznia-Hercegovina emberi jogi ombudsmanja és a kolumbiai Pablo de Greiff, aki az ENSZ első különleges jelentéstevője volt a történelmi igazságtétel, jóvátétel és az atrocitások megismétlődését kizáró biztosítékok terén.