Már a Fidesz sem hallgat az oktatás ügyéről!

jobbik, oktatási kerekasztal
Oktatási kerekasztal
Béli Balázs / Alfahír

Oktatási kerekasztal előkészítésére hívta egyeztetni a Jobbik a parlamenti pártokat. A cél, hogy egy asztalhoz üljenek a diákok, a tanárok, a szakmai szervezetek és a politikai pártok képviselői a pedagógusok bérrendezéséről és a oktatás megreformálásáról egyeztetni.

Tegnap késő estig tartott az Országgyűlésben a gyermekeink jövőjéről, a közoktatás minőségéről és feltételrendszeréről szóló politikai vitanap, amelyet az ellenzék kezdeményezett, de azon képviseltette magát a kormányoldal is. Íme a vezérszónoki felszólalások.

Kormány szerint is szükség van béremelésre a pedagógusoknál

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára jó alkalomnak nevezte a vitanapot a jobb és a baloldal teljesítményének összevetésére.

Hangsúlyozta: szükség van béremelésekre a pedagógusoknál, és lesz is két hónap múlva. Már csak az a kérdés, hogy csak a költségvetésben elkülönített bő 80 milliárd forint áll rendelkezésre, vagy többletként fel lehet használni a több száz milliós uniós forrást is. Vajon a baloldal meddig akadályozza még, hogy uniós források is rendelkezésre álljanak a pedagógus béremeléshez ? - kérdezte.

Emlékeztetett: a baloldal kormányzása idején elvettek egyhavi bért minden pedagógustól, tizenötezerezer tanárt bocsátottak el, 381 helyen szüntették be a tanítást, az önkormányzati iskolákat alulfinanszírozták, 70 százalékkal emelték a tankönyvek árát és tandíjassá tették a pedagógusképzést.

Rétvári Bence jelezte: elsőként a pedagógusok bérét emelte meg a kormány, 2013-17 közt 50 százalékkal, 2020 júliusában és idén januárban pedig 10-10 százalékkal. Az Európai Bizottsággal létrejövő megállapodást követően a rendszerváltás után a legnagyobb pedagógusbéremelés valósulhat meg Magyarországon. Az a cél, hogy 2025-re a pedagógusok fizetése a diplomás átlagbér 80 százalékát érje el - fogalmazott.

Azt mondta: 2023-ban 21, 2024-ben 25, 2025-ben 29 százalékos béremelést szeretnének, így 777 ezer forintot is meghaladhatja az átlagbér. A hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó pedagógusok tervezett béremelése pedig még ennél is magasabb lesz.

Az államtitkár ismertette a kormány elmúlt 12 évben tett legfontosabb lépéseit. Köztük az iskolák állami fenntartásba vételét, az ingyenes tankönyveket, a gyermekétkeztetés forrásainak megháromszorozását, az iskolatej és az iskolagyümölcs program forrásainak megtízszerezését, a közösségi szolgálatot, a mindennapos testnevelést, az ingyenessé tett KRESZ tanfolyamot és első nyelvvizsgát is.

Sajnálatosnak nevezte, hogy a baloldal megpróbált rátelepedni az elmúlt hetek megmozdulásaira, majd azt szorgalmazta, hogy legyen nemzeti konszenzus a magyar pedagógusok béremelésének ügye.

Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára magyar és nemzetközi mérések eredményeit ismertette. Az országos kompetenciamérésen matematikából 2008-ban a nyolcadik évfolyamon 1601 pontot értek el átlagosan a tanulók, 2019-ben átlagosan 1624-et, szövegértésből 2008-ban ugyanezen az évfolyamon 1579 pont volt az átlag, 2019-ben 1608 pont lett.

A TIMSS nemzetközi mérés negyedik évfolyamon 2007-ben matematikából 510 pontos lett az átlag, 2019-ben ez 523 lett, a nyolcadikosoknál mindkét évben 517 pont volt az átlageredmény.

A PIRLS negyedik évfolyamosokat érintő szövegértési felmérésben 2001-ben 543, 2006-ban 551, 2011-ben 539, 2016-ban 554 pontot szereztek a magyar diákok, a 2021-es eredmények még nem jöttek ki.

A PISA-méréseken 2006-ban matematikából 490 pontot, 2018-ban 481 pontot, szövegértésből 2006-ban 482 pontot, 2018-ban 476 pontot értek el a tanulók, ez sem nevezhető nagy romlásnak.

Maruzsa Zoltán arra is kitért, a legalább felső-középfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 20-24 évesek körében 2009-ben 83,6 százalék volt, 2020-ban 85,7 százalék, ami az EU 84,3 százalékos átlaga felett van.

A kormány célja a jelentős béremelésen túl a valós, értékelésen alapuló, teljesítményhez kapcsolódó differenciálás megteremtése, a hátrányos helyzetűekkel foglalkozók még jobb elismerése, több továbbképzési lehetőség, kistelepüléseken a lakhatás segítése és egy további kedvezményekre jogosító pedagógusigazolvány bevezetése is - mondta.

Momentum: válságban van az oktatás

Orosz Anna (Momentum) úgy fogalmazott: válságos helyzetben van a magyar oktatás. A pedagógusok bére a diplomás átlagbér 60 százalékát érte el, ami a legalacsonyabb az OECD-tagállamok között, és már 16 ezer pedagógus hiányzik a magyar oktatási rendszerből - jelezte.

A hiányzó tanárok, az elavult tanterv és infrastruktúra következményeit a gyermekek fizetik meg - tette hozzá.

Tóth Endre (Momentum) szerint ha egy magyar diák ma bemegy egy állami iskolába, sokszor úgy érzi magát, mintha egy 80-as években játszódó film forgatásán lenne. A napi 10-12 óra tanulás stresszes, túlterhelt gyermekkorhoz vezet - tette hozzá.

Kiemelte: nemzeti konszenzus alakult ki az utóbbi hónapokban arról, hogy a jelenleginél modernebb oktatást és jobb iskolákat érdemelnek a következő generáció tagjai.

Szabó Szabolcs (Momentum) gyalázatosan alacsonynak nevezte a pedagógusok béreit, emiatt pedig egyre többen hagyják ott a pályát és egyre kevesebben jelentkeznek a felsőoktatásban tanári szakokra. Ezért azonnali, legalább 50 százalékos béremelésre van szükség - mondta.

Az ellenzéki politikus azt is kérte, hogy vonják vissza a veszélyhelyzetben bevezetett sztrájktörvény-módosítást, állítsák vissza a sztrájkhoz való jogot, ezt követelik a karzaton megjelent érdekképviseletek tagjai és a tüntetők is - jelezte.

Gelencsér Ferenc (Momentum) úgy fogalmazott: Magyarország jövője és sorsa a tantermekben alakul, az oktatással a béke, az igazságosság, a szabadság és az egyenlőség világát teremthetjük meg.

Arra kérte a kormányt, hogy vizsgálja felül a közoktatás rendszerét, terjessze az Országgyűlés elé egy önálló oktatási minisztérium létrehozásának tervét, amely az óvodai nevelésért, a köznevelését, a felsőoktatásért és a szakképzésért is felel.

Emellett kérte, hogy vizsgálják felül a tankerületi és szakképzési centrumi rendszert is, az intézményeket legalább 20 fokra fűtsék és állítsák vissza 18 évre a tankötelezettségi korhatárt.

Fidesz: a baloldal kormányzása idején létbizonytalanságban tartotta a tanárokat

Zsigó Róbert, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, mindenkit tisztelet és megbecsülés illet, aki arra teszi fel az életét, hogy kihozza a gyermekekből a legjobbat. Magyarország jövője jórészt a családokon és a pedagógusokon múlik - mondta.

Kijelentette: nincs vita közöttük abban, hogy a pedagógusok nagyobb anyagi megbecsülést igényelnek, a kormány 2010 óta elkötelezett a növelést illetően. A következő évre 86 milliárdnyi többletforrást fogadtak el az ágazatnak, aminek jelentős részét a pedagógusbérek emelésére fordítják. Aláhúzta: a további béremelési igényekkel is egyetértenek, ezért is tették az átfogó bérrendezést az unióval való megegyezés részévé.

Az a cél, hogy jelentős béremelés történjen és üdvözlik, hogy az Európai Bizottság együttműködő ebben az ügyben - mondta.

Megjegyezte: ez a konstruktívitás nem mondható el mindenkiről, a hazai baloldal itthon és Brüsszelben is mindent megtesz, hogy "botokat dugdosson a küllők közé". Nem áll érdekükben a megállapodás, attól remélik a politikai hasznot, ha Magyarország nem kapja meg a neki járó pénzt. Beszédes, hogy az uniós megállapodáshoz szükséges törvénycsomagot a baloldal nem támogatta - tette hozzá.Rámutatott: a vitanapot Gyurcsány Ferenc és társai kezdeményezték, akik

nek kormányzása idején a tanárokat létbizonytalanságban tartották, erkölcsi és anyagi megbecsültségüket a nullával tették egyenlővé. Felidézte, amikor a Gyurcsány-Bajnai kormányok elvettek egy teljes havi fizetést a pedagógusoktól és elbocsátottak 15 ezer tanárt, több száz iskolát zártak be, 381 helyen szűnt meg az oktatási tevékenység az országban. A baloldal bűnlajstromán szerepel még, hogy 100 milliárdokat vontak ki az oktatásból, a településeket 1300 milliárdos adósságba hajszolták. Kitért arra is, hogy tankönyvek árai töretlenül emelkedtek, a tankönyvcsomagok pedig óriási terhet jelentettek a családoknak.

Ilyen előzmények után végtelenül kétszínű, ahogy a baloldal rátelepszik a tanárokra, az iskolákat, a pedagógusokat és a diákokat is politikai akciókra akarják felhasználni. Átpolitizáltak egy olyan témát, a béremelést, amiről egyébként egyetértés van - mondta. Arra szólított fel, hagyjanak fel ezzel a játszmával, s ha már segíteni nem akarják a mielőbbi uniós megállapodást, legalább ne hátráltassák azt.

DK: lesújtó helyzetben van az oktatás

Barkóczi Balázs, a DK vezérszónoka azt hangoztatta, hogy az oktatás közös, nemzeti ügy. Nemzeti ügy, mert a nemzet egészének felelőssége gondoskodni a felnövekvő generációk tudásáról és szakképzettségéről. Az oktatás közös ügy, mert bármit is állítanak a kormánypártok, nincsen jobb és baloldali iskola, és nincsen kormánypárti és ellenzéki jövő, legfeljebb jövőkép - mondta. Értékelése szerint lesújtó helyzetben van az oktatás és szóvá tette, hogy egy rendőrtábornokra bízták az oktatás ügyét. "Mert tudják, hogy a magyar oktatást csak leépíteni lehet, ellopni nem" - fogalmazott.

Úgy látta: minden kormányzati hazugság ellenére a tiltakozás oka nem elsősorban bérkérdés. Soha nem látott válságban van az oktatás, amibe a mostani kormánypártok lökték.

A főállású pedagógusok száma 30 ezerrel kevesebb, mint a 2002-es bérrendezés után, 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, és 11 százalék a betöltetlen álláshelyek aránya, amire a második világháború óta nem volt példa. Szólt arról, hogy a magyar tanárok bére 55-60 százaléka a diplomás átlagbérnek, ami az OECD-országokban átlagosan 90 százalék. A bérek a 26. legalacsonyabbak az unióban - közölte.

A kormány megint hazudott a pedagógusoknak, megpróbálja Brüsszelre, Sorosra, a migrációra, a háborúra és ki tudja mire hárítani a felelősséget. Ez átgondolt oktatáspolitika? - kérdezte. Hozzátette: amikor a tanárok, a szülők, a diákok szembesítik a kormányt a helyzettel, akkor kiüresítik a sztrájktörvényt, és levélben fenyegetik, majd rúgatják ki a tankerületen keresztül azokat, akik élni mernek alkotmányos jogukkal.

KDNP: a baloldal nem akar szakmai vitát folytatni

Hollik István, a KDNP vezérszónoka szerint a baloldal nem akar szakmai vitát folytatni, a köznevelés és pedagógusok helyzetét kihasználva, hatalmi céljaik elérése érdekében kezdeményezték a vitanapot. A pedagógusok és a köznevelés rendszere nem azt várja el, hogy szelfiket készítsenek a tüntetéseken, hanem, hogy cselekedjenek.

Felidézte, hogy a baloldal a kormány által az uniós megállapodás érdekében beterjesztett javaslatokra, illetve azok sürgősségi tárgyalására is nemet mondott. Ezzel a pedagógusok béremelésére mondott nemet - mutatott rá. Kitért Dobrev Klára (DK) szavaira, miszerint amíg Orbán Viktor a miniszterelnök, egy fillér uniós támogatás ne érkezzen. Egyértelműen az a cél, hogy a kormánynak kárt okozzanak és a hatalomba visszatérjenek. A pedagógusbéremelés ügye ez esetben járulékos veszteség - tette hozzá.

Azt kérdezte, segítette a köznevelés ügyét, hogy úgy adták át az iskolák fenntartását az önkormányzatoknak, hogy a szükséges forrásokat nem biztosították, illetve, hogy Gyurcsány Ferenc a Nemzeti Tankönyvkiadót üzleti partnerének privatizálta? Megjegyezte: az árnyékkormány oktatási miniszterét nők ellen, csoportosan elkövetett garázdaság miatt a bíróság elítélte.

Képviselőtársa, Nacsa Lőrinc szerint a pedagógusoknak köszönet jár, nem lenézés, ami a baloldalból árad.

Az oktatás nemzeti ügy, és ebben konszenzusra, közös döntésekre van szükség.

Megjegyezte: legutóbb, amikor önálló oktatási tárca volt, kirúgtak 15 ezer pedagógust.

MSZP: vegyék vissza a kirúgott pedagógusokat, vonják vissza a figyelmeztetéseket!

Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt mondta, hogy a korábbi, baloldali kormány nem rúgott ki 15 ezer pedagógust, ugyanis nem volt fenntartói joga.

Szögezte le. Hozzátette, 1990 óta volt egy közmegegyezés Magyarországon arról, hogy az oktatást jobbá kell tenni.

A PISA-eredményekben nincs előrelépés, a nyelvi előkészítőt megszüntették és már ott tartanak, hogy a kötelező nyelvvizsgát is el akarják törölni - bírálta a kabinetet.

A kormány önként vállalta, hogy a vetítési alapot a mindenkori minimálbérhez köti, de ezt később visszavonta - jelentette ki a bérekről beszélő politikus.

Vegyék vissza a kirúgott pedagógusokat, vonják vissza a figyelmeztetéseket, adják vissza a sztrájkjogukat és emeljék meg a fizetéseket - hangsúlyozta a politikus.

Momentum: ki fog holnap tanítani?

Fekete-Győr András (Momentum) azt kérdezte, hogy ki fog holnap tanítani? Hangsúlyozta, hogy ez a kérdés sok százezer olyan családban merül fel, akiknek iskolás gyermeke van, vagy most született gyereke, esetleg családot tervez.

A képviselő kijelentette, hogy 16 ezer pedagógus hiányzik a magyar iskolákból.

A politikus azt követelte, hogy a tanári béreket azonnal növeljék negyven százalékkal, adják vissza a pedagógusok sztrájkjogát és vegyék vissza a kirúgott tanárokat.

Lőcsei Lajos (Momentum) úgy fogalmazott, hogy a kormánypártok "előre kitervelt, aljas szándékkal meggyilkolták a magyar közoktatási rendszert". Azzal, hogy 16 évre szállították le a tankötelezettség korhatárát, hetvenezer gyermek hullott ki a közoktatási rendszerből - jelentette ki. A felsőoktatásban a hátrányos helyzetűek aránya 1,4 százalék, a romáké 0,8 százalék - emelte ki.

Hajnal Miklós (Momentum) tagadhatatlan ténynek nevezte, hogy az oktatás súlyos válságba került. Az oktatás körülményei napról-napra romlanak - hangsúlyozta, hozzátéve, nagyon alacsony a digitális képességekkel rendelkező diákok aránya.

Jobbik: egységes oktatási tárcára van szükség

Ander Balázs (Jobbik) arról beszélt, hogy a kormány másra próbálja kenni a felelősséget, állandóan Brüsszelre hivatkozik. Ha valóban a kiművelt emberfők sokasága jelenti egy nemzet erejét, akkor úgy kell cselekedni, ahogy Klebelsberg Kunó tette - szögezte le.

Brenner Koloman (Jobbik) azt mondta, hogy egy olyan egységes oktatási tárcára van szükség, ami az óvodától az egyetemig minden területet átfog, ideértve a felnőttképzést is.

Hol van a digitalizáció, a robotizáció kérdése, hol van a vita arról, hogy a közoktatás nem nyújt megfelelő nyelvtudást a magyar fiataloknak - sorolta felvetéseit.

A Jobbik azt javasolta, hogy GDP-arányosan a magyar nemzeti összeterméknek nem a hat, hanem a nyolc százalékát kellene az oktatásügyre fordítani - hívta fel a figyelmet a képviselő. A leszakadó régiókban oktató tanároknak kiemelt bérezést kellene adni és fontos volna egy olyan monitoring rendszer bevezetése, ami folyamatosan jelzi, hogy hol kell korrigálni - tette hozzá.

Párbeszéd: 12 év alatt lepusztították a közoktatást

A Párbeszéd három vezérszónoka közül Szabó Tímea azzal vádolta a kormányoldalt, hogy a vitában nem mond igazat, miközben 12 év alatt "lepusztították a közoktatást", csökkent az ágazatra a GDP arányában jutó forrás.

Tordai Bence arról beszélt, a kormánypárti politikusok "nem mernek kimenni az emberek közé", mert tönkretették az oktatást, és ezt egyre több szülő ismeri fel. A képviselő szerint a gyerekek mentális egészségét veszélyezteti az oktatásügyben kialakult helyzet, például a biztonság iránti igényt sértő folyamatos tanári fluktuáció révén.

Jó lenne, ha kicsit összekapnák magukat, és a 20. századból átjönnének a 21.-be - fordult kormánypárti képviselőtársaihoz.

Jámbor András hangsúlyozta: a tanártüntetések túlmutatnak az oktatás területén, hiszen infláció tombol, kiderült, hogy Magyarország sikerét az alacsony bérekre és a multik támogatására építette a kormányzat, az oktatás rossz minősége pedig lehetetlenné teszi a kitörést ebből a helyzetből.

Mi Hazánk: pártpolitikai vita zajlik

Dúró Dóra (Mi Hazánk) rendkívül elkeserítőnek nevezte a vitában elhangzottakat, mert szerinte mindkét oldal pártpolitikai alapon akarja megnyerni azt, csak a saját álláspontjukat alátámasztó adatokat hozva fel.

Mindannyiunknak azt kellene szem előtt tartanunk, hogy a gyermekeinkről van szó - hangsúlyozta, hozzátéve, nem bíztató a pedagógusok korfája, és ezen nem segít a politikusok egymásra mutogatása sem. Arról beszélt, hiteltelen a Brüsszelre mutogatás, hiszen a kormányoldalnak megvan a lehetősége hazai forrásból emelni a pedagógusbéreket.

Hangsúlyozta: ha nem lép a kormányzat, további tanárok hagyják el a pályát. A képviselő szerint az oktatási rendszer alapvető reformra szorul. Dúró Dóra megjegyezte, a mai adatok alapján nem világos, hogyan állja meg a helyét a 21. században az ország, romló demográfiai mutatók mellett.

Arról beszélt: rendkívül megterhelő, elsajátíthatatlan a nemzeti alaptanterv anyaga, ráadásul elmaradt a Fidesz szavazói által is elvárt nemzeti nevelés megteremtése. Hangsúlyozta: a Gyurcsány-kormány példája azt mutatja, önmagában egy önálló oktatási minisztérium léte semmire nem jelentene garanciát, ugyanakkor "röhejesnek" nevezte, hogy a Belügyminisztériumhoz tartozik az oktatás nagy része.

LMP: akut, heveny és krónikus problémák sújtják az oktatást

Kanász-Nagy Máté (LMP) szerint egyszerre sújtják akut, heveny és hosszú távú krónikus problémák ezt a területet. Első körbe egyebek mellett a pedagógusbérek mértékét és a betöltetlen álláshelyek számát, az életpálya-modellel kapcsolatos beváltatlan ígéreteket, míg utóbbiba például az igazságosság, az esélyegyenlőség hiányát sorolta.

Olyan oktatási rendszerre lenne szükség, ahol a diákok tehetsége és szorgalma határozza meg, hogyan boldogulnak az életben - mondta, annak a véleményének adva hangot, hogy a központosítás nem tudta kiegyenlíteni a korábbi időszakok különbségeit.

Frakciótársa, Csárdi Antal hazugsággal vádolta a kormányoldalt, mondván, nemzeti konszenzus szükségességéről és a pedagógusok tiszteletéről beszélnek, eközben rövid időt adnak erre a vitára, a pedagógusokat pedig "hülyének nézik", és azt hirdetik, hogy az uniós forrásoknak bármi közük van a bérek emeléséhez.

Az összeomlás szélén van a közoktatási rendszer - jelentette ki, és a betöltetlen álláshelyek sokaságára hivatkozva azt kérdezte: a 20 százalékos infláció, az élelmiszerek 30 százalékos drágulása mellett elég lehet-e a helyzet rendezéséhez egy 10 százalékos béremelés.

(MTI)