A belügy cáfolta, hogy Pintér Sándor berendelte volna a legrenitensebb iskolák igazgatóit

tanársztárjk
Alfahír
Frissítés: a Belügyminisztérium cáfol

Időközben a tárca hvg.hu-nak küldött válaszában cáfolta, hogy Pintér Sándor vagy bármely államtitkára bárkit is magához rendelt volna. Több forrás alapján azt írják, szakmai egyeztető fórumot tart a jövő héten a köznevelési államtitkárság, ahova több iskolaigazgatót, és az oktatás más képviselőit is meghívta.

Marosi Beatrix, a Belső-Pesti Tankerület igazgatója már a múlt héten egyértelmű üzenetet küldött, amikor egy tanácskozáson közölte az igazgatókkal, hogy aki nem tud rendet tartani az intézményében, az kereshet másik állást. Most viszont szintet lépett a Belügyminisztérium hatalomgyakorlása, miután a Blikk információi szerint

az Eötvös József Gimnázium, a Vörösmarty, a Karinthy, a Kölcsey, valamint a Madách igazgatója kapott meghívót az aktuális kérdések „megbeszélésére”.

Kérdés persze, hogy ez valódi megbeszélés lesz, vagy direktíva, mert a lap szerint nem kétséges, hogy az igazgatókat is figyelmeztetik, a pozíciójuk forog kockán. Magyarul, ugyanúgy kirúghatják őket, mint a tanárokat, ha nem csinálnak helyben rendet.

Az Alkotmánybíróság (Ab) közben elutasította az Alkotmánybíróság azt az ellenzéki képviselők által benyújtott indítványt, amely a pedagógussztrájkhoz kapcsolódó, még elégséges szolgáltatás mértékének utólagos normakontrolljára irányult

A testület megállapítása szerint "nem alaptörvényellenesek azok a rendelkezések, amelyek meghatározzák a még elégséges szolgáltatások pontos tartalmát a köznevelési intézményekben megtartott sztrájk esetén".

Volt ugyanakkor két különvélemény is. Schanda Balázs alkotmánybíró szerint

„kétségtelen, hogy a gyermekek, fiatalok művelődéshez való jogának érvényesülése, felügyeletük biztosítása kiemelten fontos érdek, de hasonlóan fontos az is, hogy egy - épp a művelődéshez való jog szempontjából kulcsfontosságú - hivatás képviselői érdekeiknek törvényes keretek között adhassanak hangot. A gyermekek művelődéshez való joga és a pedagógusok munkabeszüntetéshez fűződő joga sajátos viszonyban áll egymással. Értékelni kell azt is, hogy a pedagógusok nem pusztán saját érdekeik védelmében élhetnek a munkabeszüntetéshez fűződő jogukkal, érdekeik általában egybeesnek a tanulók érdekeivel. A munkabeszüntetés rövidtávon hátrányosan érintheti a gyermekek művelődéshez való jogának érvényesülését, ugyanakkor a pedagógusok munkakörülményeinek javítása a tanulók jogainak érvényesülését is előmozdíthatja.”

Szabó Marcell különvéleményében pedig az szerepel, hogy:

„A határozatnak éppen ezért külön is értékelnie kellett volna azt, hogy teljesíti-e a szükségesség és arányosság követelményét az a jogszabályi rendelkezés, amely egy, a jövő nemzedékek nevelése és oktatása szempontjából kiemelkedő fontosságú foglalkozás esetében olyan esetekben is teljesen súlytalanná teszi a sztrájkjog gyakorlását, amikor a sztrájkjog célja a pedagógusok, mint munkavállalók egyéni munkakörülményeinek javítása mellett a jövő nemzedékek nevelését és oktatását (és ezzel végső soron épp a gyermekek művelődéshez való jogának előmozdítását) is átfogóan célozza.”