Jó trükk: "Alapvető biztonsági érdekre" hivatkozva titkosítaná a közbeszerzéseket a kormányzat

Jó trükk: "Alapvető biztonsági érdekre" hivatkozva titkosítaná a közbeszerzéseket a kormányzat

Amióta nagyon kellenének az uniós pénzek, az Orbán-kormány kénytelen megjátszani a jogállamiságot, ennek egyik "eredménye", hogy a kormany.hu oldalon rendre megjelennek társadalmi egyeztetésre benyújtott javaslatok, tervezetek - egyébként a legkülönfélébb témákban. 

Tegnap például az "Egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról" című dokumentum jelent meg (nyolc napig egyeztethetünk erről, ha akarunk...). A tervezet foglalkozik például a vámhatárt vagy országhatárt átlépő kereskedelemmel, a tervpályázati eljárásokkal, illetve az egyajánlatos közbeszerzésekkel, valamint

a minősített beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére  vonatkozó feltételekkel és eljárással, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekkel. 

Ez utóbbi kifejezetten érdekes változásokat rejt el.

Ezzel alaposan megváltoztatnák a vonatkozó kormányrendeletet, több bekezdést írnának át. Itt az új szöveg, aztán mutatjuk, mi a változás. 

„(3) A mentesítési kérelemhez minden esetben csatolni kell az illetékes nemzetbiztonsági 
szolgálat – különösen Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,  Alkotmányvédelmi Hivatal, Információs Hivatal – szakmai állásfoglalását arra vonatkozóan,  hogy
a) a beszerzés milyen okból minősül minősített beszerzésnek,
b) a beszerzés során milyen minősített adatokat lenne szükséges a gazdasági szereplők 
rendelkezésre bocsátani és milyen okból,
c) a beszerzés mely körülményeivel kapcsolatban állnak fenn biztonsági kockázatok és melyek 
ezek,
d) a beszerzés milyen különleges biztonsági intézkedést igényel és milyen okból,
e) fennállnak-e az országnak olyan alapvető biztonsági érdekei, illetve az állam biztonságához 
fűződő alapvető érdekek vagy az információk megőrzéséhez fűződő érdekek, amelyek a 
beszerzéssel összefüggő információk megőrzését indokolttá teszik,
f) az ajánlatkérő által alkalmazni kívánt intézkedésekre tekintettel a közbeszerzési eljárás alóli 
mentesülés szükséges-e a beszerzéssel érintett alapvető biztonsági érdek védelméhez, és
g) a (2) bekezdés szerinti javaslat és az ajánlatkérő által adott részletes indokolás megalapozott-e.”

Az eddigi változatban nem szerepelt a Katonai Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (KNBSZ), mint illetékes nemzetbiztonsági szolgálat. Az f) pont is új, azt most tennék a szövegbe. 

Eszerint tehát a mentesítési kérelemhez csatolni kell a Katonai Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakmai állásfoglalását arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérő (állam - a szerk.) által alkalmazni kívánt intézkedésekre tekintettel a közbeszerzési eljárás alóli mentesülés szükséges-e a beszerzéssel érintett alapvető biztonsági érdek védelméhez. 

Azaz a kormány tervei szerint ezután a KNBSZ is kérvényezheti, hogy egy állami beszerzés ne kerüljön nyilvánosság elé. 

Megváltozik annak a törvényi feltétele is, hogy a mentesítési kérelemmel mit kezdhet az illetékes miniszter. A miniszter ezután vizsgálhatja, hogy

  • az ajánlatkérő (az állam - a szerk.) által alkalmazni kívánt intézkedésekre tekintettel a közbeszerzési eljárás alóli  mentesülés szükséges-e a beszerzéssel érintett alapvető biztonsági érdek védelméhez,

valamint

  • a beszerzéssel érintett alapvető biztonsági érdek védelme egyéb, a közbeszerzési eljárás alóli mentesüléshez képest kisebb beavatkozással járó intézkedéssel biztosítható-e.

Sajnos, az nem derült ki, hogy mit jelent konkrétan az "alapvető biztonsági érdek védelme", és hogy milyen beszerzések esetében lehet majd ezzel érvelni a titkosítás mellett.