Lemerültek: a fideszesek szabadságon vannak, nem jöttek el az akkumulátor-bizottság ülésére

Lemerültek: a fideszesek szabadságon vannak, nem jöttek el az akkumulátor-bizottság ülésére

Hogyan lehet elmélyíteni a politikai vitát az akkumulátoriparral kapcsolatban? Például így: az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának kormánypárti tagjai ma reggel 6:59-kor jelezték, nem jönnek el a mai ülésre, szabadságolásra hivatkozva.

A parlamenti testület tájékoztatást kért a magyarországi akkumulátorgyártás helyzetéről és fejlesztési terveiről és a hitelesség érdekében meghívta

  • a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviselőjét,
  • az Energiaügyi Minisztérium képviselőjét,
  • az Országos Vízügyi Főigazgatóság képviselőjét,

valamint

  • dr. Bándi Gyulát, a jövő nemzedékek szószólóját,
  • dr. Kaderják Pétert, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjét,
  • illetve a Greenpeace Magyarország Egyesület szakértőjét,
  • és a WWF Magyarország Alapítvány szakértőjét is.

Szijjártó Péterék már tegnap este közölték, nem jönnek el, míg Lantos Csaba energiaügyi miniszter szintén külföldi útra hivatkozott, és senkit nem küldött maga helyett. Így a kormánypárti szabotázs miatt nem volt határozatképes a bizottság, érdemben nem alakulhatott ki – szakmai – vita, ami kifejezetten sajnálatos, hiszen így maradnak a politikai lózungok mindkét oldal részéről.

Három meghívott vendég viszont elmondhatta a szervezetük álláspontját.

Simon Gergely, a Greenpeace vegyi anyag szakértője elismerte,

a városi klímacélok nem fenntarthatók emobilitás nélkül, de „nagy valószínűséggel nem bír el ennyi” akkumulátorgyárat hazánk kapacitása.

A környezetvédelmi szakértő arról is beszélt, hogy még nem tisztázott a gyárak energiaellátása és ivóvízszükséglete. Szerinte jogos a félelem a lakosság részéről, ugyanis elmondta, a magyar hatóságok nem képesek megelőzni az ipari katasztrófákat, nem tudják felszámolni a veszélyes hulladéklerakatokat.

„Ha a lakosság nem tud bízni a magyar hatóságokban, hogy betartják a jogszabályokat, az elég jogos. Garanciák kellenek”

- fogalmazott a bizottsági ülésen Simon Gergely.

A WWF részéről is kiderült, hogy a szervezet támogatja az akkumulátorgyártást, az elektromobilitás kulcsfontosságú, a városi közlekedést muszáj kiváltani, de nem mindegy, hogy hol települ meg ez az ipar.

„Az akkumulátor-gyártás önmagában nem egy ördögtől való dolog”

- szögezte le a szakértő.

Dedák Dalma viszont kiemelte, hogy nem történt meg a szükséges hatásvizsgálat. El kellett volna készülnie a stratégiai környezeti vizsgálat, nincsenek értékelve a komplex hatások. Van-e elég víz, milyen alternatívák léteznek, és a vízkérdés

„ne kétségbeesett helyi csoportok elkeseredett ügye”

legyen ez a kérdés – sorolta. A WWF szerint társadalmi vitára van szükség országosan, de helyben is le kell folytatni a vizsgálatokat, azt ugyanakkor a környezetpolitikai szakértő is aláhúzta, „csorbult a hatóságok tekintélye”. A hatóságok emberei nagy nyomás alatt állnak, amikor engedélyeztetni kell ezeket a beruházásokat. Senki nem ellensége az ország fejlődésének, és ezeknek a gyáraknak a telepítése jól kivitelezhető barna mezős beruházásként, hatástanulmányokkal, de szükség van ehhez párbeszédre – fogalmazott Dedák Dalma.

Kaderják Péterhez több politikusi kérdés is érkezett.

Szabó Rebeka (Párbeszéd) is például arról beszélt, hogy önmagában az akkumulátorgyártás nem ördögtől való, korlátozottan, társadalmi párbeszéddel megerősítve, hatástanulmányokkal működhet. De ő még olyat nem látott, hogy Magyarországon megakadályozták volna a magyar hatóságok egy-egy kiemelt beruházást környezetvédelmi okok miatt. Miért kell azt elhinnem, hogy a debreceni aksigyár minden szabályt be fog tartani? - tette fel a kérdést. A politikus továbbá arra volt kíváncsi, hogyan biztosítják az „elképesztő vízmennyiséget”, ugyanis szerinte „a legóvatosabb becslések szerint is 15 százalékkal nő Magyarország vízfogyasztása az akkumulátorgyárak miatt”. Mi lesz Magyarország áramellátásával? - érdeklődött, majd hozzátette: nem megoldás az emobiltás, át kell alakítani a közlekedésünket, nem kell ennyi elég autó.

A momentumos Orosz Anna arról beszélt, hogy nincs meglepődve, de felháborodva igen amiatt, hogy nincsenek itt a kormánypárti politikusok. Szerinte most kevés fontosabb ügy van ennél. Az országgyűlési képviselő szerint „egy mostani paksi energia kell”, ha megvalósul az akkumulátoripari bővítés, miközben energetikai szempontból olyan országoknak vagyunk kiszolgáltatva, mint Oroszország.

Arató Gergely (DK) szerint külföldön azért épülhetnek gyárak, mert ott más a szabályozási környezet, fegyelem van, bízhatnak az országok abban, hogy a hatóság betartja a szabályokat. A képviselő szerint a gazdasági szempontból is zsákutca az akkumulátorgyártás, csak összeszerelő üzemeket hoznak, és ehhez nincs elég alapanyag, és munkaerő, vendégmunkások. Úgy látja, a kormány sok adófizetői pénzből támogat, finanszíroz egy perspektíva nélküli iparágat.

"Ez még csak a kezdet" - interjú Kaderják Pétrerrel, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjével

"Hisszük, hogy ez egy jövőorientált iparág, ezt kulturáltan, civilizáltan a nemzet hasznára föl lehet építeni Magyarországon" - így fogalmazott az Alfahírnek adott interjújában Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője. A 2022 őszén megjelent "Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030" egy új iparág kereteit jelöli ki, hangsúlyozva annak kockázatait és előnyeit.

Kaderják Péter válaszában szintén

kiemelte az emobilitási átállást, és ebben egyetértett a WWF céljával is.

Hangsúlyozta azt is, hogy az akkumulátor szövetség abban érdekelt, hogy környezetileg társadalmilag fenntartható értéklánc alakuljon ki, és a fenntarthatósági szempontok szerint a közúti szektorban megvalósuljon az átállás. Mint mondta, meg van győződve arról, hogy a mind két fél, az állam és a gazdasági szereplők is képesek arra, hogy betartassák a szabályokat. Az EU részeként minden eszköze megvan a magyar hatóságoknak, hogy kikényszerítsék azokat – tette hozzá a korábbi klímavédelmi államtitkár.

A vízfelhasználás kapcsán megismételte a lapunknak adott interjúban már elmondottakat, a komáromi gyár napi vízfelhasználása a Duna vízhozamának néhány másodperces mennyisége. Ugyanakkor a Szövetség szerint alaposan körbe kell járni, mennyit bír el Debrecen más történet, mit bír el a debreceni vízbázis, nagy számháború folyik ezen a területen – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy szürke vízzel, a debreceni szennyvízzel fogják a hűtővíz 70-80 százalékát biztosítani, miközben a városban a korábbi megszűnt konzervgyárak miatt van szabad kapacitás. Első ránézésre, nem tűnik olyan borzasztónak a helyzet, hogy azzal kell riogatni, nem lesz víz Debrecenben – közölte.

Arról is beszélt, hogy az üzemek a tervek szerint megújuló energiát fognak felhasználni, a zöld áramtermelők boldogok lesznek, mert lesznek vásárlóik.

Az esetleges környezetszennyezés kapcsán Kaderják arról beszélt, hogy hazánkban a vegyipar domináns, van Borsodchem, Richter, TVK, és nem emlékszem olyan katasztrófára, amely kapcsán vita alakult volna ki a vegyipar létezése kapcsán.