Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük egy mentődolgozó szerkesztőségünknek eljuttatott levelét:

"Az Országos Mentőszolgálat helyzete egyenlő a betegek helyzetével? Röviden: igen! Hogy miért ezzel a kérdéssel közelítem meg mentődolgozóként ezt a levelet, azt most megpróbálom kifejteni. A sürgősségi betegellátás egyik alappillére röviden a mentők. A covid óta emelkedett esetszám a napi jellemző (hiába az a hivatalos kommunikáció, hogy nem magas az esetek száma). Jelen helyzetben több tényezős az OMSZ várható összeomlása.

Növekedett a dolgozók száma? Papíron igen

🔴 Személyi feltételek biztosítása: Hallhattuk a hírt, hogy növekedett a dolgozók száma. Papíron ez teljesen igaz. De! A háttérben egy teljesen egyszerű magyarázata van.

Méghozzá az, hogy az „orvosi” ügyeletbe szerződést kötött orvosok, mentőtisztek, mentőápolók, külsős gépkocsivezetők, illetve ápolók jelentek meg.

Nagy számban csak az ügyeletbe dolgoznak és nem pedig a mentésbe vesznek részt. Hogy miért tettem idézőjelbe az orvosit és miért függ össze a betegek helyzetével? Civil emberek bizalommal fordulnak az ügyelethez. És mikor megjelennek az ügyeleten (sokszor háziorvosi ellátás hiánya miatt, vagy mert csak receptet szeretnének felíratni), nem is tudják, hogy

az adott ügyeleten nem egy orvossal beszélnek, de még csaknem is egy mentőtiszttel, hanem bizony egy ápolóval az orvos és mentőtiszt hiánya miatt.

És itt megjegyezném, hogy rengeteg rendőr menekül át, sok esetben félállásba az Országos Mentőszolgálathoz.

Az esetek száma meg csak növekszik és növekedni is fog, míg az a kevés irányításban dolgozó személy nem kap megfelelő jogi védelmet és kénytelen a hónapos bajokat, a fogfájást a „nem bírok a gyerekkel” - és még sorolhatnám - feladatokat felvenni, és feladatként tovább adni a vonulóknak.

🔴 Tárgyi feltételek: A géppark-öregedés és a szervizek ilyen-olyan hibája nagyban befolyásolja a mentést.

Míg egy átlag autóst repedt szélvédő miatt halálra büntetnek a még megmaradt rendőrök, addig nagyon sok esetben hónapokig közlekednek autóink törött szélvédővel ezer-kétezer kilométerrel meghaladt szervízigénnyel (olajcsere, fék).

De ide sorolhatnám még a divatos ruháinkat. Emlékszem, volt egy szakszervezetünk, akik a legnagyobb problémát az új ruhák reklámban megjelenő szexista jeleneteibe látták.

De azt elfelejtették megkérdezni, hogy egy olyan munkaruhát miért csak negyven fokon lehet mosni, amiben vérrel, vizelettel, hányadékkal érintkezünk?

Téli ruházatról ne is álmodjon az ember, csak bruttó hétezer forintos éves cipőpénz van

Miért kell annyira sok gumit tartalmaznia, hogy nyáron elviselhetetlen legyen benne dolgozni? Téli ruházatról meg ne is álmodjon az ember. Hiszen azok a pulóverek, amiket hordunk vagy magunk vettük meg, vagy egy alapítvány.

És akkor az egészen megalázó, bruttó hétezer forintos éves cipőpénzről már ne is beszéljünk.

Sokat foglalkozik a média és a politika a Budapestre felrendelt vidéki kocsikkal, mondván sok a feladat a fővárosban, kevés a kocsi. Ez igaz is. Évek óta minden hétköznap tervezetten, sok megyéből érkezik mentőkocsi. De kérem ezt ne keressék a statisztikába! Átjelentkezéssel egy pillanat alatt a vidéki autó pestivé válik.

Megértjük, hogy rossz a fővárosi helyzet. De nagyon sok esetben nemcsak a tervezett autók kerülnek fel, hanem a vidéken futó, napi mentésben résztvevő autók is.

Sajnos azt kell látnunk, hogy a vidéki ember élete időnként feláldozható a statisztika és a politika érdekében..."

A vidéki, illetve a fővárosi mentési rendszerrel kapcsolatos anomáliák kapcsán lapunk megkereste a Belügyminisztériumot is, választ egyelőre nem kaptunk.

(Címlapkép: Béli Balázs/Alfahír)