Brüsszel ismét kettős mércével mér, diszkriminációs politikát folytat és szándékosan hátrányos helyzetbe hozza magyar gazdálkodókat
- Ezzel a megszokott fordulattal próbálta két nappal ezelőtt Nagy István agrárminiszter elkenni a kormányzat felelősségét a hazánkat elárasztó gabona ügyében. A magyar gazdák valóban nehéz helyzetbe kerültek a dömpingáron, az uniós döntés értelmében vámmentesen érkező, valamint az európai sztenderdeknek meg nem felelő óriási mennyiségű gabona miatt, azonban ez a folyamat nem márciusban kezdődött. Sőt, dacára a figyelmeztetéseknek, Szijjártó Péter külügyminiszter még üzletet is látott a szolidaritási folyosó felpörgetésében, és súlyos tízmilliárdokat költött arra a magyar állam, hogy minél hatékonyabban és gyorsabban át lehessen pakolni az Ukrajnából érkező tételeket hazai szállítóeszközökre, kamionokra, vasúti kocsikra.
Ukrajna orosz lerohanását (2022. február 24.) követően nem sokkal később leállt az ukrán termény fekete-tengeri hajóztatása. Mivel ez a leállás globális szintű élelmiszerhiányhoz vezetett volna, Európa belseje felé nyitottak folyósokat. Ennek felpörgetéséhez viszont át kellett alakítani a vasúti depókat, hiszen Ukrajnában szélesebb nyomtávon közlekednek a vonatok.
Románia például már április 5-től liberalizálta a közúti áruszállítást az ukrán fuvarozók számára
és bővítette a konstancai kikötő áruforgalmi kapacitásait - ezzel együtt új határátkelőket is nyitott.
Május 11-én pedig a Rail Cargo Logistics - Hungaria azt közölte, hogy 2022 első negyedévében többszörösére növekedett a tranzitforgalom, a társaság szervezésében 41 ezer tonna termény érkezett Ukrajnából, és június végéig további 85 ezer tonna feladását jelezték előre, hozzátéve: ukrán részről akár évi ötmillió tonna gabona magyarországi továbbítására is lenne kereslet. A cég tájékoztatása szerint
a gabonafuvarok rendeltetési helye döntően Olaszország, kisebb mennyiség érkezett magyar vevők megrendelésére készletezési céllal.
Egy nappal később Brüsszel már arra kérte a tagállamokat, hogy a vámkezeléskor előnyben kell részesíteni az ukrán mezőgazdasági exportszállítmányokat, valamint biztosítani kell elegendő személyzetet a határátkelő-helyeken az eljárások felgyorsítására.
S hogy mennyire nem érdekelte akkoriban a kockázat a kormányzatot (de ez jellemző volt a térségünkre), azt jól jelzi, hogy óriási verseny alakult ki, melyik vasúti vonalon szállítsák el a tengeri blokád miatt beragadt gabonát. Még csak három hónapja gyilkolták egymást ukránok és oroszok, de a piacok már megtalálták a lehetőséget. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége már akkor figyelmeztetett: számításuk szerint Magyarországnak lehetősége lenne az eddigieken túl akár évi 5 millió tonna ukrán gabona átrakására és vasúti szállítására,
ami az ebben részt vevő állami és piaci szereplőknek, illetve a költségvetésnek - pályahasználati díjak, adók és járulékok formájában - évi sokmilliárd forintos bevételt generálna.
Ehhez egyébként a záhonyi térség vasúti infrastruktúrájának fejlesztéseire is szükség lenne.
De a cikkünk elején már hivatkozott Nagy István sem sejtett még semmit tavaly július közepén, a legnagyobb aszály idején. Az agrárminiszterünk Ungváron tárgyalt a Kárpátalja megyei katonai közigazgatás vezetőjével az ukrán mezőgazdasági termékek, mindenekelőtt a gabona kivitelének felgyorsításáról. Az MTI beszámolója szerint Nagy István
Mikola Szolszkijjel, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterével folytatott lvivi tárgyalását követően tájékozódott a Kárpátalján található ukrán-magyar határátkelők szállítási kapacitásainak bővítési lehetőségeiről. Ezután megállapodtak egy közös cselekvési terv előkészítésében, amelyet az Európai Unió elé tárnak és a határátkelők kapacitásbővítésének megvalósítására forrást kérnek. Akkoriban még csak mintegy négyezer tonna búza haladt át az ukrán-magyar határon, de ezt a magyar kormány meg akarta duplázni,
"ezért kell egy sokkal nagyobb infrastrukturális beruházással a határátlépést biztosítani"
- hangsúlyozta a magyar agrárminiszter.
Másnap boldogan beszélt az eredményeiről a köztévében is - meg sem említve a magyar gazdálkodókat.
Hangsúlyozta, közös fellépésre van szükség az ukrán gabonaexport szállításának megoldásához, hozzátéve: Magyarország érdeke, hogy a szárazföldi útvonalon részt vegyen az ukrán export szállításában.
Megismételte azt is, hogy Brüsszeltől mindössze arra kérnek pénzt, hogy még több gabona jöhessen be az országba.
De a Külügyminisztérium sem aggódott. Szijjártó Péter-féle szokásos kivagyiságnak köszönhetően Magyar Levente államtitkár például Ungváron egyenesen azt jelentette ki július 18-án, hogy
"ez a munka elvezethet oda, hogy Magyarország az egyik legfontosabb folyosója lesz az ukrajnai gabonának a világ felé".
Érdekes, de Vlagyimir Putyin orosz elnök volt az egyik első, aki szeptemberben már arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnából útnak indított szállítmányok nem Afrikába, hanem az Európai Unióba mentek.
Hiába az egyre több aggasztó jel, az Orbán-kormány továbbra is a szállítmányokban látta az üzletet. Szeptember 15-én még államtitkárként mutatta be Vitézy Dávid nagyra törő terveit. A záhonyi körzet vágányhálózatának minőségi és mennyiségi bővítésére 12,4 milliárd forintos programot dolgoztak ki a MÁV beruházásában. Ezen kívül gyorsították a határon a növényegészségügyi vizsgálatokat, a MÁV mozdonyvezetőket képez és csoportosított át, tolatómozdony segíti az átrakást. Nem tagadta azt sem, hogy az aszály következtében hazánk is importra szorult tavaly, Magyarország is vásárol Ukrajnától.
Akkora biznisz volt, hogy a legnagyobb hal, Szijjártó Péter is leúszott a keleti határra.
A külügyminiszter érzékelhetően a következményekkel semmit nem törődve október 18-án Fényeslitkén arról beszélt, hogy a vasúti terminálnak jelentős szerepe lesz a háború miatt megszakadt ukrán gabonaexport folytonosságának biztosításában, és ezáltal a világélelmezési válság enyhítésében. A szokásos beruházási-őrületében arról beszélt, hogy az új központban óránként mintegy 800 tonna gabona átrakására lesz lehetőség, és a kiterjedt tárolási kapacitások is biztosítják, hogy a szomszédos országból érkező áru eljuthasson a célországokba, és reményét fejezte ki, hogy
"egyszer ez a terminál majd a békében fogant céljait is teljesíteni tudja".
A miniszter méltatta, hogy rekordidő alatt építették meg az egész kontinens legkorszerűbb átrakodó terminálját, ahol modern digitális megoldások segítik a munkát, így egyszerre tudnak átpakolni gyorsan és biztonságosan négy, maximum 740 méteres hosszúságú vonatot. Akkori tájékoztatása szerint a 30 milliárd forintos beruházással létrejött központban 500 ember fog dolgozni, a kapacitás pedig évi egymillió konténer lesz, kétszerese a Fehéroroszország és Lengyelország határán lévő létesítménynek.
A kormány nem aggódott, így október 28-án még az Agrárminisztérium sem; a tárca akkor azt közölte, hogy fontos a Szolidaritási Folyosók működtetése, amelynek köszönhetően jelentősen megnőtt az Ukrajnából származó magyar gabona- és olajosmag-import, és kiemelt cél a szállítási kapacitások további bővítése.
Az egész helyzet drámai voltát december 7-én a Rail Cargo Hungaria mutatta be. A vasúti árufuvarozó társaság azzal dicsekedett el, hogy
már egymillió tonna ukrán gabonát fuvarozott.
A 80 százalékban kukoricából álló gabonaszállítmányok részaránya az Ukrajnából érkező áruforgalomban a tavalyi 2 százalékról 30 százalékra nőtt - tették hozzá. Tájékoztatásuk szerint a
több mint 17 ezer vagonban érkezett ukrán szemes termény kétharmada magyarországi megrendelők telephelyére került, a fennmaradó rész Olaszország és Ausztria gabonatárolóiba ment tovább.
Pedig akkor már valóban egyre több volt az aggasztó jel, amit a most nagyon aggodalmaskodó Nagy István simán lesöpört az asztalról.
A Jobbik agrárpolitikusa november 5-én például írásban fordult az agrártárcához "az ügyeskedő terménykereskedők" miatt. Bencze János kiemelte, nemcsak a rossz terméseredmények sújtják a magyar gazdákat, hanem az Ukrajna irányából a magyar határon vagy közvetve Szlovákia beiktatásával érkező ukrán gabonafélék és kukorica. Az Ukrajnából importált termények ára jóval alacsonyabb a hazai gazdák által megtermeltnél, ugyanis az ukrán gazdák a GMO technológiájú vetőmagok mellett, jellemzően olyan vegyszerekkel dolgoznak, amik hazánkban és az Európai Unióban több éve vagy akár évtizede betiltottak. A fent nevezett vegyszerek töredékáron kaphatóak a szomszédos országban a hazai gazdák által használhatókhoz képest, ezáltal óriási gazdasági előnybe hozva őket, és hátrányt okozva a hazai és EU-s előírásokat betartó magyar gazdálkodóknak - írta.
A politikus három kérdést tett fel:
1.) Az EU területén betiltott, bizonyítottan egészségkárosodást okozó vegyszerekkel kezelt termények miféle vizsgálatokon esnek át az import során?
2.) Végeznek-e ilyen irányú szermaradvány-vizsgálatokat a beérkező terményeken?
3.) Ha nem végeznek, akkor mivel kívánja a kormány megvédeni a tisztességes magyar gazdálkodókat, az árakat letörő ukrán terményekkel ügyeskedő terménykereskedőkkel szemben?
Nagy István november 21-én, tehát négy hónappal ezelőtt úgy válaszolt erre a kérdésre, hogy nem írta le azt a szót, hogy Ukrajna, valamint 2021-es(!!!) adatokat közölt. Akkor még nem tudta...
Bencze János 2023. március 6-án ismét arra figyelmeztetett az Országgyűlést, hogy úgy "ömlik be az országba az az ukrán gabona, amely - kamionsofőröket idézve, vagy olyat, aki ezzel találkozott - maga a tömény szemét".
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) idén január 17-én arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnából eddig több, mint 1,3 milliárd tonna kétes minőségű gabona és olajos mag - ebből 900.000 tonna kukorica - érkezett hazánkba. Ez a mennyiség, valamint a tavaly bejelentett exportengedélyezési eljárás miatt a gabonapiac befagyott, a termelők sem itthon, sem exportra nem tudják eladni a terményeiket.
A MOSZ szerint emiatt egyre kevésbé finanszírozhatók a tavaszi munkák, ami az elszabadult inputárak miatt eleve csökkenő műtrágya felhasználás következtében már az ez évi termelést is veszélyezteti. A gazdákat tavaly ért 1000 milliárd forintot meghaladó kár mellett a rossz szabályozás miatt gyakorlatilag nem részesülnek kárenyhítésben. A nemzetgazdaság többi ágától eltérően nem, illetve késve és érdemben kisebb mértékben jutnak kedvezményes hitelekhez, amit most a gabonapiac befagyása csak tetőz.
Mindeközben a fogyasztó az ukrán búzából készített kenyeret kénytelen megvásárolni
- figyelmeztetett a MOSZ.
"Ukrajnából folyamatosan egyre nagyobb mennyiségű gabona, elsősorban búza és kukorica érkezik a keleti határunkon keresztül. Ezzel önmagában nem lenne baj, ha az eredeti ígéreteknek megfelelően ez az áru tovább menne Európába és Észak-Afrikába. Ezzel szemben az így beérkezett árudöntő többségét a magyar etanol- és izocukorgyárak, takarmánykeverők, illetve a magyar malmok vásárolják meg"
- fogalmaztak.
Január 20-ig kellett várni arra, hogy a kormány eszméljen. Nagy István két hónappal ezelőtt bejelentette lengyel, a cseh, a román, a bolgár és a magyar agrárminiszterek megállapodtak, hogy a januári brüsszeli agrártanácson az ugrásszerűen megnövekedett ukrán gabonaimportra tekintettel a belső piac stabilizálását célzó intézkedések megtételére szólítják fel az Európai Bizottságot. Mintha az elmúlt időszakban egy másik tévét nézett, képes volt kijelenteni, az egyeztetés fő oka, hogy az elmúlt hónapokban az ukrán kikötők részleges újranyitása ellenére Ukrajna gabona- és olajosmag exportja jelentősen megnövekedett Magyarország és a többi, Ukrajnával szomszédos EU tagállam irányába, komoly piaci zavarokat okozva ezekben az országokban. A nagy nemzetközi gabonakereskedő cégek most ukrán terményt szállítanak a magyar gabona hagyományos uniós és unión kívüli exportpiacaira is, ami érdemben csökkentette a keresletet a hazai termelők áruja iránt. Most már nem azért kért pénzt a kormány, hogy még több búza érkezzen, hanem elismerték, Ukrajna felől az unióba tengeren és szárazföldön érkező jelentős mennyiségű import leszorítja a termelői árakat is a magas inputköltségek ellenére, tartós jelenléte pedig komoly problémákat okozna Európa gabona- és olajosnövény termelő országaiban.
"Az ukrán gabona nem oda jut el, ahol a hagyományos piaca van, hanem mindenki előnyt akar szerezni az európai gazdák kárára"
- fogalmazott a miniszter három nappal később, hozzátéve, hogy közös, európai és hazai fellépésre is szükség van a kérdésben.
Január végén már szólt a szokásos lemez. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár már arról beszélt az MTI-nek, hogy Brüsszel nem fog olyan segítséget nyújtani, amely az ukrajnai gabonaimport áramlásban megvédené a magyar, a román, a lengyel, vagy a bolgár termelőket.
"Alacsony termelési költségekkel, az Európai Unióban nem használt termelési gyakorlatokkal állítják elő ezt a gabonát, amely 70 euróval olcsóbb tonnánként átlagosan, mint Magyarországon vagy a Kelet-Európában megtermelt gabonafélék" - tette hozzá. Nagy István aztán február 6-án felvette az eső utáni köpönyeget. A magyar kormány megvédi a magyar termelőket Brüsszel tétlenségével szemben, ezért szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendel el hazánk az Ukrajnából érkező gabonák esetében - jelentette ki. Még olyan blődség is elhagyta a száját, hogy "Nem hagyhatjuk, hogy a magyar gazdákat hátrány érje amiatt, hogy egy szolidaritási folyosó nem megfelelően működik"
- Mondta, mintha a magyar államnak semmilye köze nem lenne a folyósóhoz. Ezután már egyértelmű volt a kormánypropaganda iránya: az Európai Bizottság az egységes tagállami teherviselés helyett a közép-európai gazdákkal fizettetné meg az ukrajnai gabonaexport árát.
Így jutottunk el odáig, hogy a napokban világossá vált, az Európai Unió még ki is szúrt hazánkkal:
a hat EU-tagország - Magyarország, Lengyelország, Románia, Csehország, Szlovákia és Bulgária - rendkívüli támogatást igényelt az Európai Bizottságtól a helyzet megoldására, azonban csak Lengyelország, Románia és Bulgária kapja meg az egyébként nem túl jelentős 53 millió eurós pénzügyi segítséget.
De nemcsak Brüsszellel gyűlt meg a bajunk, hiszen Kijevvel sem rózsás a viszonyunk - Orbán Viktor kétes oroszpolitikája miatt. Jellemző, hogy Henryk Kowalczyk lengyel és Mikola Szolszki ukrán agrárminiszter között személyes megbeszélésre került sor, amelyen megegyezés született. Az ukrán fél elfogadta a lengyeleknek azt a kikötését, miszerint a harmadik országokba irányuló ukrán termékek vasúton és közúton egyaránt, mindenféle ellenőrzés nélkül beléphetnek az országba, de szigorúan leplombált szállítóeszközön és a fuvarokmányokon a kilépő lengyel határállomás pontos és egyértelmű megjelölésével.
Eközben drámai módon ömlik a gabona Ukrajnából. Ezt mutatta be február 20-án a G7 portál, akik drónnal eredtek utána az EU-ban betiltott vegyszerekkel kezelt ukrán kukorica-szállítmányoknak Záhonynál.
A legszomorúbb, hogy az ukrán gabona "pusztítása" mindenképpen megtörtént volna, hiszen az összes uniós tagállam elfogadta az EU és Ukrajna közti "mélyreható és átfogó" szabadkereskedelmi egyezményt (erről ITT olvashat bővebben). A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az utolsó békeévben, 2021 novemberében már egy rendkívül aggasztó képet festett le a helyzetről, amely az EU teljes piacát veszélyeztette, különösen az Ukrajnával szomszédos országokat.
Az anyagban felidézik a legnagyobb európai gazdaernyőszervezet (COPA-COGECA) álláspontját, melyben világossá tették, Ukrajna már a mezőgazdasági termékek negyedik legnagyobb beszállítója lett az EU számára, és emiatt nincs szüksége további exportengedményekre az EU felé. A COPA-COGECA az Ukrajnának nyújtandó további exportengedményeket úgy tekinti, mint privilegizált státusz nyújtását egy olyan harmadik országnak, amelynek alacsonyabbak a termelési költségei, és amely nem alkalmazza ugyanazokat a termelési előírásokat, mint az európai gazdálkodók.
Mindezek ellenére, mindezek tudatában, az Orbán-kormány mégis tágra nyitotta hazánk kapuját az ukrán gabona előtt.
Címlapkép: Egy széles nyomtávú ukrán szerelvény kukoricaszállítmányának átrakodása az Eperjeske átrakó pályaudvaron 2022. július 22-én. - MTI/Vajda János