A magyar kormány megvédi a magyar termelőket Brüsszel tétlenségével szemben, ezért szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendel el hazánk az Ukrajnából érkező gabonák esetében
- közölte ma Nagy István agrárminiszter. Ez önmagában becsülendő tény, azonban nem szabad elfeledni, az Orbán-kormány is támogatta az Európai Unió és Ukrajna közti, 2016 óta ideiglenesen alkalmazott "mélyreható és átfogó" szabadkereskedelmi egyezményt (DCFTA). Ennek értelmében a felek lebontották a vámtarifákat és megnyitották a piacokat egymás előtt.
Ennek csúcsa az volt, amikor
aggódva a dömpingáron érkező gabona miatt, amely tételekre nem is vonatkoznak olyan szigorú minőségi szabályok, mint amiket elvárnak az uniós gazdáktól. Ugyanakkor hiába mondtak nemet a holland polgárok, a Rutte-vezette kormány figyelmen kívül hagyta a véleményüket. Jellemző, hogy a Fidesz-kormány is szomorúságának adott hangot a referendum elutasító végeredménye miatt. Jellemző, az Orbán-kabinet sem kérte ki a magyar emberek véleményét a nagy horderejű döntésről, amelynek néhány évvel később már konkrétan a magyar gazdálkodók fizették meg a kárát.
A szabadkereskedelmi megállapodás lényege, hogy leépíti a szerződéses felek, vagyis jelen esetben az EU és Ukrajna közötti vámokat, az ukrán termelők, exportőrök számára hozzáférést biztosít az EU piacához, valamint ösztönzi az uniós befektetőket, hogy beruházásokat hajtsanak végre Ukrajnában, emellett nagyobb mozgásszabadságot biztosít az ukrán munkavállalók részére az EU-ban. Olyan célokat fogalmaz meg, mint az együttműködés erősítése, a gazdaságpolitikák összehangolása, a jogi szabályozási környezet közelítése számos területen, a vízummentesség irányába történő elmozdulás, az igazságügyi területen való közeledés, együttműködés az oktatás területén, Ukrajna energia-infrastruktúrájának modernizálása (az elavult rendszer mellett az oroszoktól való függőség csökkentése is cél), hozzáférés az Európai Beruházási Bankhoz.
Brüsszel itt is ugyanúgy járt el, mint a többi szabadkereskedelmi egyezmény esetében (például a dél-amerikai Mercosur-egyezmény), a kontinens agráriumát megnyitotta volna, cserébe az ukrán iparhoz és közbeszerzések piacához való hozzáférésért. A Krím 2014-es orosz bekebelezése után Kijev joggal reménykedhetett abban, hogyha "beengedi" a nyugatot az országba, akkor az távol tartja Moszkvát, azóta tudjuk, hogy ez a terv nem jött be.
Ugyanakkor a szabadkereskedelmi egyezmény életbe lépett, ami a koronavírus-világjárvány után amúgy is válságba került hazai agráriumnak eléggé betette a kaput. Jellemző, hogy 2021-re már egészen másként látta az ukrán export jelentette fenyegetést a hazai agrárpolitika.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK)
amely az EU teljes piacát veszélyeztette, különösen az Ukrajnával szomszédos országokat.
Az anyagban felidézik a legnagyobb európai gazdaernyőszervezet (COPA-COGECA) álláspontját, melyben világossá tették, Ukrajna már a mezőgazdasági termékek negyedik legnagyobb beszállítója lett az EU számára, és emiatt nincs szüksége további exportengedményekre az EU felé. A COPA-COGECA az Ukrajnának nyújtandó további exportengedményeket úgy tekinti, mint privilegizált státusz nyújtását egy olyan harmadik országnak,
- amelynek alacsonyabbak a termelési költségei, és
- amely nem alkalmazza ugyanazokat a termelési előírásokat, mint az európai gazdálkodók.
Ez nagyobb nyomást gyakorolna az uniós piaci egyensúlyra. Ezen kívül ukrán oldalról számos kötelezettségvállalást nem hajtottak végre maradéktalanul (pl. állatjólét).
A NAK szerint nem megengedhető, hogy egy olyan újabb exportőr jelenjen meg egyre növekvő árumennyiséggel az unió piacán, amely nem tarja be azokat az előírásokat, amelyeket gazdálkodóinknak be kell tartania, azaz nem egyenlő versenyfeltételek melletti versenyre kényszeríti hazai gazdálkodóinkat.
A kamara szerint számos esetben voltunk tanúi az elmúlt években annak, hogy az ukrán fél milyen könyörtelenül használja ki a kedvezményes kvótákat, illetve milyen „kreatív” ötletei vannak ezzel párhuzamosan. Utóbbira példa, hogy ukrán exportőrök egy, a szabadkereskedelmi megállapodásban maradt kiskapu kihasználásával nagy mennyiségű csirkemellet exportáltak az Unióba vámmentesen. A 2016-os EU-Ukrajna megállapodás értelmében az ukrán csirkemellfilé kizárólag szigorú mennyiségi korlátok közt léphet vámmentesen az uniós piacra. A megállapodás azonban magában foglal két további vámsort, mely alá a „nem hagyományos vágású” csirkehús tartozik. Ez korábban elenyésző mennyiségben jutott be az uniós piacra, ezért a szabadkereskedelmi tárgyalások során nem állapítottak meg rá vámtételt és mennyiségi korlátozást. Az ukrán üzletemberek által alkalmazott innovatív vágási módszer „batman-csirkeként” híresült el az uniós zsargonban: a mellrészen a szárnyaknál meghagyott csontdarabka miatt a megállapodás értelmében a hús már nem csirkemellfilének számított, hanem a „nem hagyományos vágási mód” besorolás alá került. Ennek köszönhetően az így vágott baromfihús korlátozás nélkül juthatott az uniós piacra, ahol aztán egyszerűen lecsippentették a felesleges csontdarabot, és már mellfiléként értékesítették.
Szintén problematikus, hogy az ukrán baromfi- és tojásimportra messze nem vonatkoznak azok a szigorú jogi feltételek, ami az EU-ban termeltre igen. Néhány példa: régi ketreces tartási technológia, nem szabályozott antibiotikum használat, állatjóléti jogi háttér hiánya.
Érdekes, hogy szinte napra pontosan három hónappal az oroszok 2022. február 24-ei támadása előtt az ukrán mezőgazdasági reformban gondolkodtak még itthon is, az új földpiaci törvény értelmében 2024-től a gazdasági társaságok esetében már 10 ezer hektárnyi földet tulajdonolhattak Ukrajnában. Előrebocsájtva, hogy külföldiek is vásárolhatnak birtokokat - mindenesetre a cégekből így sem lettek kitiltva.
Ukrajna évente 90-100 millió tonna gabonát termel ráadásul Ukrajna már most is a 3. legnagyobb gabonaexportőr a világon (az éves export 50-60 millió tonna). Az ukrán export szerkezetében az agráriumnak kiemelkedő szerepe van; 2019 végén az ország devizabevételének közel 40 százalékát az agrobiznisz hozta, amit továbbra is kiemelten kezel az ukrán kormány.
A társulási megállapodás aláírása óta 37 százalékkal nőtt a mezőgazdasági termékek exportja Ukrajnából az EU-ba (a 2013-as 4,5 milliárdról 2018-ra 6,1 milliárdra, 2019 decemberére pedig 6,6 milliárdra), így a 3-4. helyen áll a legnagyobb mezőgazdasági termékek beszállítói között az EU-ba.
A fideszes vezetésű NAK arra jutott 2021-ben, hogy joggal merül fel a kérdés, hogy a hazai és európai kis és közepes, de ebben a keretrendszerben sok esetben a nagy gazdaságaink is olyan helyzetbe, piaci szorításba kerülnek, "hogy egy félreértelmezett, vélt előnyért újra a gazdák érdekeit - a vidék népességmegtartó alapját - veszik semmibe". Csakhogy pont ugyanaz a "félreértelmezett, vélt előny" áll az Ukrajnával megkötött szerződés és például az akkumulátorgyár-építések mögött; az ipar, elsősorban az európai autóipar kiszolgálása.
Harc Brüsszel és Moszkva között - ki arat majd Ukrajnában?
Néhány nappal ezelőtt érkezett az elszomorító hír, bár a népszavazáson a holland lakosság nagy többséggel döntött az EU-ukrán társulási szerződés megkötése ellen, a holland parlamenti többség már nem támogatta a társadalom elvárását.
A háború azonban kitört
Ennek ellenére a bizniszt muszáj folytatni, az ukrán gabona áramlik a magyar piacokra is.
Most persze Nagy István agrárminiszter hiába próbálkozik megállítani a hullámot, és mindent igyekszik megtenni a kormányzat, hogy a gabona eljusson az eredeti céljához, az afrikai és a közel-keleti fogyasztókhoz. Viszont a magyar piacra érkező gabonával "minden élelmiszerlánc-biztonsági szabályt betartatnak, és szigorú ellenőrzésnek vetik alá".
Az MTI szerint a miniszter ma arra figyelmeztet: az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen felelősségük, hogy az uniós és a hazai szabályoknak megfelelő gabonát használhatnak csak fel. Ezen jogszabályi alapfelelősséget is vizsgálni fogja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság. Hozzátette, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan, hiszen megállt a magyar és az egész európai gabonaértékesítés.
A miniszter kitért arra is, hogy Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária nem véletlenül fordult az Európai Bizottsághoz, hogy hozzon azonnali intézkedéseket az Ukrajnából beérkező gabonaimport megfékezésére. A sokkal kevésbé szigorú termelési feltételek mellett előállított import termények ugyanis letörik az árakat, jelentős versenyhátrányt okozva az Ukrajnával szomszédos országok gazdáinak - fogalmazott az agrártárca.
Valószínűleg későn, a háború csak felgyorsította Brüsszel - és benne Orbánék - terveit.