Csökken a kereslet az elektromos autók iránt a világon, ami a magyarországi akkumulátorgyártást is érinti. A hvg.hu arról ír, hogy Amerikában és Németországban nem fér már el a gyárak környékén a sok autó, már a nagyobb kereskedők is küzdenek az eladatlan autók tárolásának feladatával. Egy lebontásra ítélt bevásárlóközpontnál több száz eladatlan Teslát parkoltatnak, Németországban pedig mivel a günheidei gyár tele van, vevők pedig nincsenek, a vállalat egy közeli regionális repülőtéren parkolja le az eladatlan készleteket.
Tömegével vesztegelnek eladásra váró kínai autók is az európai kikötőkben, írja a G7 gazdasági hírportál, mert a kereslet messze alul múlta a gyártók várakozásait, amit tetéznek a logisztikai nehézségek.
Egyes kocsik már másfél éve állnak a kikötőkben, a kínaiak ugyanis a szárazföldi továbbszállításuk megszervezése nélkül hozták be őket.
A lap szerint az akkumulátorgyártásnak mindinkább kiszolgáltatott magyar gazdaság helyzetét egyre nagyobb mértékben befolyásolhatja majd az elektromos autók piacának alakulása. Márpedig az elektromos autók piacának növekedése egyértelműen lelassult.
A KSH a magyarországi ipari termelés márciusi teljesítményéről olyan adatsort tett közzé, amiből látszik, hogy a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás 11,5 százalékkal visszaesett az előző évhez képest. A közúti gépjármű gyártása 9,4, a közúti járműalkatrész gyártás 12,6 százalékkal csökkent. Nem teljesít jól az akkugyártás sem, bizonyos szegmensek 21 százalékkal estek vissza.
Ez lehet az oka annak, hogy az iváncsai akkumulátorgyárból több száz dolgozót küldtek el pénteken, pedig még csak a tesztüzem zajlik. Az intézkedés kirgiz vendégmunkásokat érint, de senki sem volt felkészülve arra, hogy ilyen gyorsan és ekkora mértékű leépítés várható. Bod Péter Ákos közgazdász úgy értékelte az elbocsátás tényét, hogy „a magyar iparpolitika, ami összeszerelő üzemmé tette ezt az iparágat, most megbosszulja magát.”
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének véleménye szerint az ideális helyzet a fehér bőrű, keresztény kultúrájú, európai gondolkodású munkaerő importja lenne, de mivel a Balkán és Ukrajna is kifogyott, maradnak a távol-keleti országok, „ahol a vallás azért szerencsére visszafogottabb, mint a keményebb arab országokban”.
A hazájukból Nyugatra költöző magyarok hazacsábításáról szólva Parragh egyébként lemondóan nyilatkozott.
Kevés esélyt lát erre, mert szerinte ha itthon 10-20 százalékkal nő a bér, akkor az osztrákok is emelnek.
„Lehet olyan álmokat kergetni, hogy 2030-ra utolérjük Ausztriát, meg hasonlók, de a realitásból kell kiindulni, és ahhoz kell igazodni”.
Ahhoz képest, hogy Orbán Viktor korábban arról beszélt, hogy Magyarország a legjobb hely Európában ez meglehetősen "forradalmi" okfejtésnek tűnik az iparkamara vezetőjétől.
Az elnökről szólva a Jobbik-Konzervatívok parlamenti frakcióvezetője, Lukács László György úgy vélekedett, hogy „bár 5,2 milliárd forintot szed be a Parragh László vezette kamara a vállalkozásoktól, de lényegében ezért Parragh pökhendi hozzáállásán kívül semmit nem kapnak”.
(Címlapkép: unsplash.com)