„Azt szeretnénk, hogy Bosznia-Hercegovina a szövetségesünk legyen. És a szövetségeseink nem mennek Oroszországhoz”
- üzente Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa Milorad Dodiknak. A boszniai Szerb Köztársaság vezetője ugyanis azt jelentette be, hogy gazdasági együttműködésről tárgyalna Vlagyimir Putyinnal Moszkvában, majd megragadva az alkalmat, átadná neki a legmagasabb rangú állami kitüntetést, a boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendjét - írja a Reutersre hivatkozva több hírportál.
Várhelyi Olivér biztos figyelmeztetése azért keltett nagy feltűnést a nyilvánosságban, mert a magyar külügyminiszter az orosz-ukrán háború kitörése óta is számtalanszor látogatott Moszkvába. Szijjártó Péter legutóbb a múlt hónapban „nukleáris szankciók kivédéséről” egyeztetett az orosz miniszterelnök-helyettessel. Utóbbi látogatása után pedig éles kritikát kapott például Lengyelországtól a Putyin orosz elnök által kitüntetett Szijjártó.
Nem elképzelhetetlen, hogy a mostani üzenetével a magyar biztos kompenzált a pár hónapja az Európai Parlamentben kirobbant botránya miatt. Az elmúlt időszakban ugyanis sok bírálat érte, vizsgálatot is követeltek ellene, amelynek nyomán parlamenti képviselők faggatták Várhelyit. Többek közt azt rótták fel neki, hogy miért nem határolódik el erőteljesebben épp a boszniai szerb vezető, Milorad Dodik szakadár törekvéseivel szemben. Várhelyi megunhatta a képviselők érdeklődését, és egy, nem a nyilvánosságnak szánt elszólása kihallatszott a bekapcsolt mikrofon mellett is. Az egyik hozzá érkező kérdés megválaszolását követően azt mondta a többi EP-képviselőre utalva a meghallgatáson: „hány hülye van még?”
Várhelyi Olivér később bocsánatot kért a megjegyzése körül kialakult „félreértésért”, állítása szerint éppen a kabinetfőnökével beszélt egy teljesen más témáról, szavait kiragadták a szövegkörnyezetből. Hozzátette, tiszteli az összes uniós intézményt, köztük az EP-t és annak „tisztelt képviselőit”. Köszönetet mondott továbbá a keddi ülésen folytatott eszmecseréért is, amely „kiváló alkalom volt a Nyugat-Balkán rendkívül fontos geopolitikai kérdéseinek megvitatására”.
Talán jelzi, hogy Várhelyit és kifogását mennyire tartják hihetőnek, hogy a frakcióvezetők többsége közölte, hogy Várhelyi Olivér nyilatkozatát nem tartja elégségesnek, a plenáris ülésen tett megjegyzését nem tekinti félreérthetőnek. Voltak, akik felhozták, hogy a biztossal több politikai természetű probléma is van, amelyek átfogó vizsgálatot tesznek szükségessé. Ilyennek tartják, hogy a csatlakozni vágyó országok teljesítményének értékelésekor mellőzni igyekszik a jogállamisággal és a demokráciával kapcsolatos problémákat, amit az érintett többször cáfolt.
A Bosznia-Hercegovina 2016-ban nyújtotta be a csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, majd az ukrajnai háború miatt kapott tagjelölti státuszt. A tőle elszakadni igyekvő Szerb Köztársaságban választások zajlottak, amelyeket hitelből történő nagy osztogatás előzött meg. A győztes Milorad Dodik kormánya emiatt pénzügyi zavarba került, és Magyarország sietett a segítségére. A magyar kormány tavaly 45 milliárd forintnyi euróval segítette ki az Eximbakon keresztül az uniós támogatásoktól már elzárt, önálló hadseregre vágyó boszniai szerb vezetést. A kiugróan olcsó, ötszázalékos kamatú hitelt tíz év alatt, egy év türelmi idővel kell visszafizetni. A gyorssegélyt nem verték nagy dobra Magyaroroszágon, de Boszniában kiderültek a részletek – írta meg a Szabad Európa.
Címlapkép: Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja a szarajevói Magas Szintű Politikai Fórum utáni sajtóértekezleten 2023. május 17-én. MTI/EPA/Fehim Demir