A mostani BKK szerint a Vitézy Dávid vezette BKK által tervezett elektronikus jegyrendszer "alapszinten sem működött volna", hiányzott a szoftveres integráció, a műszaki kiírás számos helyen hibás, hiányos vagy ellentmondásos volt, utasforgalmi adatok ismerete és felhasználása nélkül szerződtek a kaputelepítés tervezésére, elégtelen adatkapcsolatot építettek volna ki és bizonyos jogszabályi követelményeket, mint katasztrófavédelmi, biztonsági előírásokat is figyelmen kívül hagytak. Ennek ellenére a (mostani) BKK-vezetés szerint a projekt nem csúszik (nota bene: évek óta csúszik - a szerk.), és még csak nem is lesz drágább.
A BKK Igazgatósága a nyár elején támogatta a fővárosi elektronikus jegyrendszer jelentős áttervezését a projekt sikeres megvalósíthatósága érdekében, miután kiderült, hogy a korábbi menedzsment által rögzített műszaki feltételek megtartásával a tervezett rendszer egyszerűen működésképtelen lenne. Az átfogó módosítások a projekt véghatáridejét és forrásigényét nem érintik - írja a BKK csütörtöki közleményében.
1971 - Blaha Lujza tér. A XX. században már próbálkoztak a beléptető kapukkal. Fotó: Fortepan
Az eddigi vizsgálatok és a projekt újratervezése során megállapították, hogy a fővárosi elektronikus jegyrendszer előkészítése és tervezése nem volt kellően megalapozott, az üzembiztos működés veszélyben lett volna. A szakértői vizsgálatok alapján kiderült, hogy az előző menedzsment súlyos szakmai hibát követett el, amikor nem egy integrált, „kulcsrakész” elektronikus jegyrendszer kiépítésére írt ki pályázatot, hanem tulajdonképpen eszközbeszerzésre azok szoftveres integrációja nélkül. Ezzel a kivitelezőt jelentős felelősségtől mentesítette a korábbi vezetés. Azonban eredeti formájában az elektronikus jegyrendszer nemhogy nem teljesítette volna maradéktalanul a jegyrendszer elégséges követelményeit, de még alapszinten sem működött volna. A műszaki kiírás számos helyen hibás, hiányos vagy ellentmondásos volt; a lényeges kapcsolódó építészeti munkák, a szoftverintegrációs feladatok kimaradtak a szerződésből. Aktuális utasforgalmi adatok ismerete és felhasználása nélkül szerződtek a kaputelepítés tervezésére, vagyis a szerződéskötéskor nem lehetett tudni, hogy a telepítendő kapuk mekkora torlódást okoznak majd. Ezenkívül az is kiderült, hogy a fejlett adatátviteli rendszer működtetéséhez nem elég a szerződésekben szereplő 3G adatkapcsolat, hanem 4G kell, sőt bizonyos jogszabályi követelményeket is figyelmen kívül hagytak (pl. katasztrófavédelmi, biztonsági előírások), sok gondot okozott a kellő menekítési útvonalak és a telepíthető kapuk felső korlátjának figyelembevétele - írják.
De nincs semmi vész, a BKK a helyén van
A kialakult helyzet kezelése érdekében a BKK megtette, illetve megteszi a szükséges újratervezési lépéseket, az elektronikus jegyrendszer projektben végrehajtja a folyamatszintű változtatásokat, amelyek a jogszabályi megfelelőségen kívül az utasok adminisztrációs terheit minimalizálják. Ez különös jelentőséggel bír, ugyanis a jelenlegi előírásoknak megfelelő regisztrációs folyamat eredeti elképzelések szerinti megvalósítása elfogadhatatlan és kezelhetetlen állapotot eredményezett volna. A BKK szakemberei folyamatosan tárgyalnak az érintett minisztériumokkal, kormányzati intézményekkel és kormányhivatalokkal annak érdekében, hogy közösen dolgozzák ki az utasok számára minél egyszerűbb eljárásrendet.
És 2013-ben is tesztelt már kapukat a BKK, hogy aztán ne is történjen semmi
A Hármas metró miatt húzódik a projekt
A cég szerint az elektronikus jegyrendszer tervezett egyes elemeinek megvalósítását is érinthetik módosítások, elég csak az időközben induló – és 2017 végéig bizonyosan nem lezáruló – M3-as metró felújítására utalni. Az ezzel kapcsolatos egyes elemek kikerülnek a jövő év végén záruló projektből, és annak II. fázisában valósulnak majd meg. A 2017. december 31-ei zárással tervezett projekt teljes költsége azonban az áttervezések ellenére sem emelkedik, azaz nem haladja meg az EBRD biztosította hitelkeret (54,4 millió euró) és a Főváros vonatkozó Fejlesztési Megállapodásában eredetileg jóváhagyott keret összegét. A BKK szerint azonban az áttervezések miatt számos új elemmel és feladattal bővül a projekt feladatlistája, vagyis mindenképpen belső átcsoportosításokra lehet számítani.
Vitézy a BKK-ról: mellébeszélés, mosakodás, felelősséghárítás és visszamutogatás
A BKK egykori vezetője lapunknak is elküldött reagálásában tételesen visszautasította a BKK közleményében foglaltakat. Ezt természetesen mi is közöljük.
"Röhejes visszamutogatásba kezdett a Fővárosi Önkormányzat és a BKK, látva, hogy az elmúlt másfél év hibái nyomán teljesen megfeneklett a BKK korábbi vezetése által előkészített Rigó elektronikus jegyrendszer megvalósítása."
Emlékeztetett: az új, csipkártyákkal és érintésmentes bankkártyákkal, okostelefonokkal való utazást is lehetővé tevő rendszer megvalósítására szóló szerződést 2014-ben még én írtam alá a számos referenciával bíró német-hongkongi rendszerszállítóval, ezért érzem szükségesnek az előző menedzsmentre vonatkozó mai állításokra való reakciót.
A BKK volt vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra is: az elektronikus jegyrendszer előkészítését 2011-től három éven át egy tapasztalt banki-informatikai, tömegközlekedési, jogi és pénzügyi szakértőkből álló csapat végezte, minden döntési ponton bevonva a Fővárosi Önkormányzatot és a BKK igazgatóságát.
"A jegyrendszer megvalósítására alapos piackutatás után aprólékosan végiggondolt és kidolgozott tendert folytattunk le, több külföldi szakértőt vontunk be (olyanokat, akik pl. a londoni Oyster létrehozásában is részt vettek), és a teljes eljárást a finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szakmailag felügyelte. A beszerzési eljárás minden vita nélkül zajlott le, ahol négy előminősített, nemzetközi nagyvárosi referenciákkal bíró pályázó adott be érvényes ajánlatot és sikeresen megkötöttük a szerződést Tarlós István főpolgármester jelenlétében (lásd a fotón) és közreműködésével - a visszamutogatási szándék már csak ezért is erőltetett, arról nem is beszélve, hogy a most hibákra “rádöbbenő” BKK igazgatóság számos, főváros által delegált tagja és elnöke az előző ciklusban is a testületben dolgozott."
Vitézy szerint elektronikus jegyrendszer projekt 2014 vége óta, a BKK szétesésével behozhatatlan késésbe került. Mint írja: a rendszer teljes, részletes tervezésének már régen le kellett volna záródnia, idén május óta az ingyenes utazásra jogosultaknak (pl. a 65 év feletti utasoknak) is ki kellene tudniuk váltani a kártyájukat - de ennek még nyoma sincs. Mivel a látható eredményeknek, a metró beléptetőkapuinak, a járművekre telepített kártyaleolvasóknak és a csipkártyáknak is lassacskán már működnie kéne, most elindult a mosakodás és a felelősségkeresés. Szerinte ennek újabb fordulóját látjuk most: a BKK mai közleményében nincs más, mint mellébeszélés, mosakodás, felelősséghárítás és visszamutogatás - egy szó sem esik róla, hogy az elmúlt több mint másfél évben mi történt érdemben a projekt megvalósítása érdekében egy állítólagos felülvizsgálaton túl.
Leállt a projekt
20 hónapja döntött úgy a Főváros vezetése és a főpolgármester, hogy szétveri a BKK-t, mint integrált közlekedésszervezőt, elvonja számos feladatát és ennek jegyében leváltja a korábbi menedzsmentet. Az elmúlt több mint másfél évben így az elektronikus jegyrendszer projekt megvalósítása lényegében leállt, a projektben a tömegközlekedés működését, tarifarendszerét alapszinten sem értő, valamilyen más érdekeket szolgáló új arcok jelentek meg és a ezzel párhuzamosan hosszú ideje semmi látható nem történik. A hozzáértő szakembereket elküldték vagy sokan, látva a cégnél megjelenő legalábbis gyanús hátterű embereket és az egyre fokozódó kilátástalanságot, káoszt és dilettantizmust, maguktól felálltak - ez a környezet más beruházásokra is rányomja a bélyegét.
Vitézy szerint aközleményben foglalt állítások egy részére nem lehet konkrétan reagálni, mert csak általános vádaskodást tartalmaznak (“nem volt kellően megalapozott”), de a néhány, a BKK által leírt konkrét állításról egyértelműen kimondható, hogy hazugság. Nem igaz, hogy “az előző menedzsment súlyos szakmai hibát követett el, amikor nem egy integrált, „kulcsrakész” elektronikus jegyrendszer kiépítésére írt ki pályázatot, hanem tulajdonképpen eszközbeszerzésre azok szoftveres integrációja nélkül”. Ezzel szemben a valóság az, hogy kulcsrakész megoldás volt a kiírás tárgya DBOM, azaz design+build+operate+maintain (tervezés, kiépítés, működtetés, karbantartás) konstrukcióban, természetesen beleértve a rendszerintegrációt. A konstrukciót a BKK, az EBRD és a Főváros egyetértésében választottuk, célja pedig az volt, hogy ugyanaz a cég üzemeltesse néhány évig a rendszert, amelyik részleteiben megtervezi és üzembe helyezi, hogy saját érdeke legyen a jó minőségű rendszer gazdaságos és magas színvonalú üzemeltetése. Ugyanezt az elvet követtük a FUTÁR vagy a MOL Bubi megvalósításánál is.
Szerinte lényegtelen részletkérdés a projekt egésze szempontjából, hogy 4G adatkapcsolat szükséges a rendszer működéséhez 3G helyett, mert az ilyen típusú technológiai fejlődés lekövetésére van lehetőség a szerződésben az EBRD beleegyezésével, ez nem okoz csúszást, késedelmet. Vitézy szerint hibás az az állítás is, miszerint hiányzott a jogszabályi megfelelőség, így például a Katasztrófavédelemmel a rendszer beszerzését előkészítő csapat a BKV-t is bevonva egyeztetett - írja.
Nem példa nélküli a rendszer
A BKK volt vezetője kiemelte azt is: a korábban Budapestre megtervezettel azonos elvű rendszerek - a BKK közleményével ellentétben - immár a világ több nagyvárosában üzemelnek, Londonban vagy Chicagóban, de pilotüzemben például Szingapúrban is. Arról tehát nincs szó, hogy valami irreálisat álmodtunk - pusztán annyi volt a cél, hogy évtizedek tétlensége után egy teljesen korszerű, a napjaink technológiai szintjén elérhető rendszert valósítsunk meg, ami érintésmentes bankkártyák, NFC-s mobiltelefonok, okosórák, stb. elfogadására is alkalmas, nem csak hagyományos csipkártyákkal való utazásra.
Bízom benne, hogy a Főváros és a BKK vezetői visszamutogatás helyett végre nekilátnak és az eredeti tervek szerint megvalósítják a Rigó elektronikus jegyrendszert.
- írja közleményében Vitézy Dávid.